Vendel
5 °C
20 °C

Facebookabb lehetett volna a Facebooknál

2011.07.04. 11:46
A News Corp médiabirodalom a napokban 35 millió dollárért adta el a MySpace közösségi oldalt. A vevő, a Specific Media online hirdetési cég, és Justin Timberlake popsztár első ránézésre nagy üzletet csinált, hiszen az internet száz legnagyobb látogatottságú oldalának egyikét szerezte meg, tulajdonképpen aprópénzért. Ha viszont azt vesszük, hogy a MySpace-t 2007-ben még 12 milliárd dollárra értékelték, amiből négy év alatt 99,7 százalékot veszített, alighanem az internet dotkomlufi utáni történetének legnagyobb bukását látjuk. Hogy annak is a végjátékát, vagy van még innen felfelé út, még nem tiszta.

A MySpace-t 2003-ban, a legenda szerint tíz nap alatt építették fel az eUniverse online hirdetésszervező cég programozói. Nem volt különösebben nehéz dolguk: gyakorlatilag egy az egyben lemásolták az akkoriban menőnek számító Friendstert, amit a közhiedelem egyébként minden közösségi oldalak ősének tart azóta is (valójában ez a cím inkább a sixdegrees.com-nak járna, ahol már 1997 óta jelölgették egymást ismerősnek a júzerek).

Csúcstámadás

Az oldal a sikerét elsősorban az agresszív marketingjének köszönhette, a cég minden alkalmazottjának utasításba lett adva, hogy legalább tíz saját ismerőst szervezzenek be, és nem riadtak vissza a spamgyanús kampányoktól sem (az eUniverse-nek több milliós címlistája volt ekkoriban). Az oldal legnagyobb dobása a videók beágyazása volt, ami nagyon egyszerűvé tette zenekarok számára a rajongói oldalak építését, és a zenéik megismertetését a tömegekkel: csak beteszem a profiloldalamra az összes YouTube-videómat, és várom hogy ismerősnek jelöljenek.

Ez a trend futtatta fel a MySpace-t két év alatt a net legnagyobb közösségi oldalává, amit óriási pénzért, 580 millió dollárért vásárolt fel 2005-ben a News Corp médiabirodalom. A pletykák szerint a Google is licitált az oldalra, de alulmaradt, és egy év múlva inkább a YouTube-ot vette meg. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a két felvásárlás fordítva jön össze, a YouTube lesz a News Corpé, és a MySpace a Google-é – valójában így sokkal logikusabb és a cégeknek inkább profilba illő lett volna a terjeszkedés.

Zuhanórepülés

A News Corp, amennyire jól meglátta a jövőt a közösségi oldalakban, annyira látványosan nem tudott mit kezdeni a MySpace-szel. Az oldalt persze vitte a lendület: napi 2-300 ezer új felhasználó jött, 2006 karácsonyán hivatalosan is a net legnagyobb látogatottságú oldala lett. Aztán amikor jött a Facebook, a külső fejlesztésű alkalmazások, a Farmville, az internetet ellepő Like és Share gombok, a MySpace pont úgy reagált, ahogyan a Friendster: sehogy. A babérjaikon ülve, több hónapos, néha éves reakcióidővel átvéve a szabvánnyá vált újításokat, a saját kútfőből származó ötletek, a kísérletezés, a visszavágás a Facebooknak fel sem merült.

A hírhedt logóváltás 2010-ből
A hírhedt logóváltás 2010-ből

Ez pedig egészen érthetetlen. Ahogy Sean Parker (volt Facebook-elnök, őt játszotta egyébként a most MySpace-tulajjá lett Justin Timberlake a Közösségi hálóban) többször hangsúlyozta a Nextwork konferencián: a MySpace helyzeti előnye akkora volt, hogy elég lett volna csak szorgalmasan másolnia a Facebook újdonságait, és ő lett volna a Facebook. Nem nehéz észrevenni a párhuzamot a magyar közösségi oldalak történetével, konkrétan az Iwiw-vel. A forgatókönyv ugyanaz: korai indulás, óriási siker, milliárdos felvásárlás, a csúcson sütkérezés a konkurenciáról és a fejlődésről tudomást sem véve, majd amikor már nincs megállás a lejtőn, kétségbeesett kapkodás.

A MySpace sorsa hónapok alatt pecsételődött meg. Egy évvel azután, hogy elutasították a Yahoo 12 milliárdos felvásárlási ajánlatát, a Facebook átvette a legnépszerűbb közösségi oldal címét, innentől pedig a lejtmenet szabadesésbe váltott, a csökkenő látogatószám miatt elfordultak az oldaltól a hirdetők, a News Corp óriási leépítésekkel próbálta átszervezni, és nyereségessé tenni a céget, mindhiába. 2010 végére már a bezárás ötlete is felmerült, pedig az oldalt ekkor még mindig havi 80 millió körüli felhasználót vonzott.

Hirtelen halál

Hogy mi okozta a MySpace bukását, aránylag egyértelmű, a kérdés inkább az, mi nőhet ki az egykori világverő oldal romjain.

A haldokló MySpace legnagyobb (és talán egyetlen) értéke az a nyolcmillió zenész és zenekar, akik valamennyire aktív profiloldalt tartanak fenn. Rájuk építve az új gazdák egy zenei oldalt akarnak faragni, ami a befutás legjobb terepe lehet amatőröknek és egyedülálló hirdetési platform profiknak. A zenekarok rajongói oldalaiból épülő hálózatra aztán rá lehet ültetni egy iTunes-szerű zeneboltot, vagy a Spotifyhoz hasonló fizetős streamelős megoldást – ha sikerül a MySpace névhez tapadó előítéleteket lemosni, akár a netes zenepiac meghatározó szereplője születhet meg, a potenciál megvan benne.

A MySpace bukásának legfőbb tanulsága, hogy az internetes bizniszben nincs a nyomasztó piaci fölény, amit ne lehetne ijesztően rövid idő alatt eljátszani, ha az ember nincs észnél. Elveszítheti-e valaha a MySpace a monopóliumát? – tette fel a kérdést 2007-ben a Guardian publicistája, az online üzleti életben szaktekintélynek számító Victor Keegan, majd azt a választ adta, hogy a Google valószínűleg előbb fog elbukni, és a MySpace hegemóniája a legstabilabb dolog a neten.

A MySpace öröksége
A MySpace öröksége

Rupert Murdoch, a News Corp milliárdos médiamogul tulaja több százmillió dollár tanulópénzt fizetett, hogy ráébredjen, mennyire másképp működik az online média, mint a hagyományos: ha valaki leáll az újítással, vagy nem veszi át elég gyorsan a feltörekvő konkurencia ötleteit, meghal. Ez az a műfaj, amiben a Microsoft utolérhetetlen: az Internet Explorer piacvezető helyét például eredeti ötletek híján a konkurencia módszeres másolásával tartják időtlen idők óta. A Google a másik utat választja, ők újítanának a közösségi web területén, csak folyton buknak vele, az Orkuttól a Wave-en át a Buzzig (hogy a Google+ is beáll-e ebbe a sorba, majd kiderül).

A duckface örökké él

A MySpace hatása a mai internetre ha nem is egyértelmű, de mindenképpen óriási. Nem csak a hírhedt MySpace-fotó (rossz minőségű, mobilos kamerával készített női önarckép, tükörből vagy fej fölül) és a duckface jelenségét köszönhetjük az oldalnak, de a fotó- és videómegosztók népszerűségét is. A Flickr és a YouTube ma sehol se lenne, ha nincs a MySpace, ahol a milliószámra beágyazott tartalmaikon keresztül megismerte őket a világ.