Kalapoznak a privát közösségi háló fejlesztői
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Csütörtök reggel egy email érkezett a postafiókomba, amelyben a Diaspora fejlesztői 25 dollárt kértek, hogy a segítségemmel tovább tudják építeni a hálózatukat. Be szeretnének költözni egy irodába, hogy elkészíthessék a megbízható, biztonságos közösségi szolgáltatást, amely nem egy sokmilliárd dollárt érő vállalattá növi ki magát, hanem a felhasználó kezébe adja a döntési jogokat.
Az alkotók terve szerint a Diaspora közösségi rendszere több, magánszemélyek és cégek által működtetett portálból állna. A tagok által felvitt adatok nem a Diaspora központi szerverein tárolódnának, hanem a felhasználók saját, webszerverként működő gépein. A szerverek elindításához szükséges kódok már elérhetők a Github nevű kódmegosztó portálon. Vállalatoknak is jó megoldás lehet a Diaspora, hiszen saját szerveren tárolhatják az adataikat, és maguk dönthetnek arról, hogy kinek milyen hozzáférést adnak.
A Diaspora csapata még nem döntötte el, hogy miként próbál majd megélni a szolgáltatásból – a fejlesztés támogatására indított kalapozás nem lehet állandó bevételi forrás, ez csak kezdeti tőkegyűjtés.
Az első 200 ezer dollár egy részét lenyelte a Kickstarter szolgáltatás, amelynek a segítségével az adományokat begyűjtötték, így a négyfős csapatnak már csak 178 ezer dollárja maradt. A fejlesztők fizetésére 114 ezer jutott, a tárhelyre 6,5 ezer dollárt költöttek, és nagyjából 28 ezer dollárt kellett elverniük a támogatóknak elküldött pólókra, kitűzőkre és matricákra. A ReadWriteWeb hírportál szerint a cég most 238 dollár mínuszban van.
A Diaspora-projekt most arra koncentrál, hogy novemberre elkészüljön az oldal béta verziója. Ezzel egy időben elkezdik kiküldeni a meghívókat annak a félmillió embernek, akiket felvettek a várólistára. Persze nem kötelező várni, hiszen a kód elérhető, bárki összerakhatja a saját szerverét.
Léteznek már nyilvános szolgáltatások is, amelyek a Diaspora kódjaira épülnek. Ilyen például a Diasp.org, ahol pár perc alatt bárki elkezdhet közösségi életet élni. (Érdemes azonban vigyázni, mert néhány felhasználó azt írja, rögtön a regisztráció után adathalászok támadták meg őket.) Az oldal arra mindenképpen jó, hogy képet kapjunk a Diaspora szolgáltatásairól, és az ott látottak alapján eldönhetjük, érdemes-e magunknak létrehozni egy hasonló portált.