EU-s megállapodás az RFID-ról

Az Európai Bizottság sajtóközleményben számolt be arról, hogy önkéntes megállapodást írtak alá az ipar és a civil társadalom képviselőivel, az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA), valamint a magánélet- és adatvédelemmel foglalkozó európai szervezetekkel. Ennek célja olyan iránymutatások kidolgozására, amelyek az európai vállalatoknak még az intelligens címkék (rádiófrekvenciás azonosító eszközök, RFID) forgalomba hozatala előtt segítenek megoldani a címkék használatából adódó adatvédelmi kérdéseket.

Régóta tárgyalnak

A megállapodás előzménye, hogy 2009 májusában az ipar, a szabványügyi testületek, fogyasztóvédelmi szervezetek, civil társadalmi csoportok és szakszervezetek valamennyi érdekeltje egyetértett abban, hogy tiszteletben tartja az intelligens címkék használatára vonatkozó magánélet- és adatvédelmi elvek megállapításáról szóló európai bizottsági ajánlást. Az ajánlásban többek között az is szerepel, hogy amikor a fogyasztók intelligens címkékkel ellátott termékeket vásárolnak, ezeket a címkéket automatikusan, azonnal és a díjmentesen hatástalanítani kell, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten igényli aktiválásukat.

A szabályozás szükségességét alátámasztja, hogy az intelligens címkék használata óriási ütemben nő (az RFID-eszközök száma Európában 2011-ben elérte a csaknem 1 milliárd darabot), felhasználásuk azonban sokakban aggályokat kelt a magánélet védelmével kapcsolatban.

Az RFID-eszközök számos tárgyban megtalálhatók, kezdve a buszbérletektől egészen az autópályadíjak fizetésére szolgáló intelligens kártyákig. A leolvasók aktiválják a közelükbe helyezett RFID-címkéket, így a mikroelektronikus berendezések automatikusan fel tudják dolgozni a csipek adatait, fogadják rádiójelzéseiket és adatcserére kerül sor közöttük.

Az előrejelzések szerint 2011-ben világszerte mintegy 2,8 milliárd intelligens címkét fognak értékesíteni, ennek körülbelül a harmadát Európában. Az iparági becslések szerint azonban 2020-ra akár 50 milliárd, RFID-címkét tartalmazó elektronikus eszköz is lehet.

Hasznos, de veszélyeztetheti a magánéletet

A mobiltelefonokban, számítógépekben, hűtőszekrényekben, e-könyvekeben és gépkocsikban lévő RFID-címkék sok potenciális előnnyel járnak a vállalkozások, a közszolgáltatások és a fogyasztói termékek számára.

Példaként hozhatók fel a következők: a termékek megbízhatóságának javulása, az energiahatékonyság fokozása és az újrahasznosítási eljárások hatékonyabbá válása, az autópályadíjnak a díjfizető kapunál való megállás nélkül történő kifizetése, a reptéri csomagkiadásnál töltött idő csökkenése, valamint a termékek és szolgáltatások környezeti hatásának mérséklése.

Az RFID-címkék ugyanakkor magánélet-védelmi, biztonsági és adatvédelmi kockázatokat jelenthetnek. Ide tartozik az is, hogy egy harmadik fél az engedélyünk nélkül juthat hozzá személyes adatainkhoz (például a tartózkodási helyünk koordinátáihoz).

Neelie Kroes, az EB digitális menetrendért felelős alelnöke beszédében üdvözölte a megállapodást: „Örömmel üdvözlöm a mai megállapodást, amely azért fontos, mert a fogyasztók magánéletének védelmét az intelligens címkéken alapuló technológia központi kérdésévé teszi, valamint biztosítja, hogy a magánélet-védelmi aggályokat még a termékek forgalomba hozatala előtt sikerüljön eloszlatni. Örömömre szolgál, hogy az ipari szektor együttműködik a fogyasztókkal, a magánélet védelmével foglalkozó szervezetekkel és másokkal az intelligens címkék használatából adódó jogos adatvédelmi és biztonsági aggályok elhárítása érdekében. Ez jó példával szolgál más iparágaknak és technológiáknak, hogy miként oldhatók meg gyakorlatias módon a magánélet védelmével kapcsolatos kérdések.”