Lassan rámozdultunk a mobilitásra

Rekord számú érdeklődő jelent meg a szerdai Smartmobil konferencián, ahol az okostelefonok piacán lévő aktuális kihívásokról és jövőbeni lehetőségekről volt szó. A táblagépekről még korai lenne beszélni, mert az Ipsos felmérése szerint csak az emberek 1 százalékának van ilyen eszköze, és 78 százalék határozottan állítja, hogy nem is tervez venni a következő évben.

Sokkal jobb a helyzet a mobilok piacán, hiszen idén már minden második leadott mobil intelligens kütyü. Azért itt érdemes megállni egy pillanatra, mert először azt kellene tisztázni, hogy mi az okostelefon. Pintér Róbert, az Ipsos piackutató cég munkatársa szerint nincs egyértelmű válasz. A nyolc-tíz évvel ezelőtti csúcskategóriás Nokiákat például már nem tekintjük okostelefonnak. Folyamatosan mozognak a kategória határai, jönnek az új kihívók, miközben alul potyognak ki a régebbi modellek.

Megveszik, de minek?

A felhasználók bizonytalanok, ezért meg kell tanítani nekik a pontos definíciót - mondta Pintér Róbert. Az Ipsos most a számítógéphez hasonlóan több funkciós, érintőkijelzős vagy teljes qwerty billentyűzetes, internetezésre és emailezésre használható, alkalmazásokat kezelő mobilokat tekinti okostelefonnak. Ez alapján körülbelül 800 ezer – 1 millió embernek van ilyen készüléke.

Nemcsak a definíciót kell megtanítani az embereknek, hanem még arról is meg kell győzni őket, hogy az intelligens készülékek segítségével könnyebb életük lehet. Pintér Róbert arra mutatott rá, hogy az okostelefonra egyáltalán nem vágyó emberek nagy része fölöslegesnek tartja az extra funkciókat, és szintén nagyon sokan divathóbortnak tartják a menőbb mobilokat. Ebben lehet valami, hiszen a felmérések szerint még az okostelefont használó júzereknél is a többség elégedett az alapfunkciókkal, és csupán 58 százalék töltött le extra programokat. Ezt a trendet alátámasztotta Kis Gergely, a GKIeNet ügyvezető igazgatójának előadása is. Szerinte hiába terjednek az okostelefonok, az emberek nem fognak több pénzt elkölteni a szolgáltatóknál. Sőt, mobilinternettől függetlenül negyedévről negyedévre csökken a szolgáltatók bevétele, és az okostelefonokon megjelenő Voice over IP is erősíti ezt a folyamatot.

Mobilban gondolkodnak

Az állam jól tükrözi az állampolgárok hozzáállását, és Magyarországon a közigazgatás is lassan mozdult rá a hordozható eszközök piacára. Távolról elérhető, érdemi telefonos ügyintézésre van szükség – mondta Fekete Gábor, a Közigazgatási és igazságügyi Minisztérium munkatársa, miután elismerte, hogy az elmúlt 11 évben megjelent állami stratégiák nagyon silányak voltak. Például az esetek nagy részében csak azt vizsgálták, hogy az ügyintézésen mennyit spórolhatnak, azt viszont már nem, hogy az állampolgárnak mennyi ideig tart elintéznie az ügyét. Fekete Gábor azt mondta, a Széll Kálmán terv célja, hogy a hivatal és az ügyfél szempontjából is javuljon az ügyintézés hatékonysága.

Egy konkrét is megemlített Fekete Gábor, a mobillal támogatott közterület-felügyeletet. A közigazgatás sokszor nem tud helyi információkat begyűjteni, belterületen például nehéz megtalálni a parlagfüves telkeket és az illegális szemétlerakókat. Ebben nagy segítséget nyújthatnak az állampolgárok, csak azt kell megoldani, hogy ha egy esetet tizenhárman jelentenek, akkor az illetékes hatóság felismerje, hogy csak egyetlen ügyet kell kezelnie. A másik fontos cél pedig az lenne, hogy az állampolgári inputokra gyorsan reagáljanak, tehát ne a parlagfű virágzása után két hónappal kezdjenek kaszáltatni, hanem azonnal.

Most akkor iPhone, vagy inkább Android?

Tavaly még iPhone vs. Android néven futott az okostelefonos konferencia, és csupán kétszázan jelentek meg rajta. Idén nemcsak a látogatók száma nőtt a négyszeresére, de a bemutatott platformok száma is jelentősen bővült, a Windows Phone 7-et, a Symbiant és a Samsung Badát is sokan emlegették. Azt viszont nem érdemes firtatni, hogy melyik volt a legnépszerűbb, mert az emberek nagy részének fogalma sincs, mi fut a mobilon.