ODFA: Mindenkinek ingyenszoftvert adunk

A magyar komány és a Microsoft múlt héten jelentette be, hogy kétmillió diáknak és tanárnak ad online szolgáltatáscsomagot, összesen 52 milliárd forint értékben. Mivel Lázár János arra kérte a többi iparági szereplőt, hogy tegyenek hasonlóan nagylelkű felajánlásokat, a nyílt formátumokat támogató ODFA Magyarország is előrukkolt egy nagy horderejű ajánlattal: mindenkinek ingyen felajánlják a LibreOffice, az Apache és egyéb irodai szoftverek összes magyar nyelvű verzióját. Ezek a szoftverek eddig is ingyenesek voltak, de az ODFA úgy érezte, a Microsoft után neki is érdemes nyilvánosan deklarálni a felajánlását.

Mások is reagáltak a Microsoft bejelentésére, például aggódó iskolai rendszergazdák, akik szerint az állam által biztosított 5 megabites letöltési és 0,5 megabites feltöltési sebesség kevés lesz, amikor egyszerre negyven diák akarja majd betölteni a webes dokumentumait. (A fenti sebesség nem felhasználónként, hanem összesen értendő.)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérdésünkre azt válaszolta, hogy „nem várhatók sávszélességi problémák, mert az iskolák számára a Tisztaszoftver programból rendelkezésre áll az MS Office. A többi funkció (pl. levelezés) nem igényel nagy sávszélességet." Az NFM sajtósa azt is közölte, hogy „az állam 2013-ban is biztosítani fogja a közoktatás működőképességéhez szükséges licenszeket." A fejlesztési tárca szerint a magyar tanulókat és tanárokat kiszolgáló szerverek és adatközpontok két európai városban üzemelnek, és ezeken jellemzően leveleket tárolnak. Az iskolák hivatalos adatait ez nem érinti.

Tehát az iskoláknak ezután is szükségük lesz az Office-ra, viszont kapnak pluszban egy online keretrendszert, amit a Microsoft szoftvereivel lehet jól kihasználni. Ennek az 52 milliárd forintosnak mondott felajánlásnak egyik lényeges eleme a webes irodai csomag, amit bárki ingyen elér a Microsoft Office Web Apps weboldalán. Ebben is van Word, Excel és Powerpoint.

Mennyire nyílt a nyílt?

Érdekes kérdéseket vetett fel az ODFA, a nyilvános webes Office kezelőfelületén ugyanis az áll, hogy „Open in Word", és a szövegeket csak .docx fájlba lehet lementeni. Vajon az oktatási csomagban lesz olyan lehetőség, hogy „Open in LibreOffice", tehát az ODFA által támogatott ingyenes szövegszerkesztőben is megnyithatók lesznek a doksik, és lehet majd .odt fájlba menteni? Az Európai Unió egyszer már keményen megdolgozta a piacvezető pozícióban lévő Microsoftot, hogy jobban figyeljen a rivális rendszerek közötti átjárhatóságra (csúnya szóval élve, az interoperabilitásra), és az új felhőalapú technika nem ad felmentést ez alól.

Az ODFA attól tart, hogy a Microsoft-felhő eszközei nem megfelelő szinten támogatják a nyílt dokumentumformátumokat, és hogy a felajánlott szolgáltatásokat nem lehet majd mindegyik platformon (Linux, Mozilla Firefox, Google Chrome, Chromium) ugyanúgy használni. Az oktatásban azért is fontosak ezek a nyílt platformok, mert többnyire ingyenesek, tehát sem a tanulónak, sem az államkincstárnak nem kerül pénzbe, hogy a diák otthon feltelepítsen magának egy Linuxot és egy LibreOffice-t, amivel meg tudja írni a háziját, vagy akár a diplomamunkáját is. (A LibreOffice és más nyílt rendszerek közintézményekben való alkalmazása nem összekeverendő az oktatással, az utóbbinál ugyanis jogos elvárás, hogy a felhasználók hajlandók legyenek tanulni, beleértve akár egy korábban nem ismert szövegszerkesztő használatát is.)

Az ODFA sajtóközleménye elviccelődik azzal, hogy bizonyos felmérések szerint a nyílt és szabad szoftverekkel évente 13 200 milliárd forintot takarítanak meg a felhasználók világszerte, de aztán komolyra fordítja a szót, és számonkéri a kományon a 1479/2011. (XII. 23.) számú határozatát, amellyel kiállt a versenysemlegesség erősítése, a szállítók monopolhelyzetének korlátozása, a magyar kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése és a külföldi függőség csökkentése mellett.

A szervezet arra is kíváncsi, hogy miként hat a Microsoft felajánlása a hazai munkaerőpiacra: hány munkahely szűnik meg és hány új létesül a döntés következtében. Azért is érdekes, hogy a kormány nem közölt részletes hatástanulmányt a webes környezet bevezetéséről, mert iparági infomációink szerint a nyílt forráskódú projektek előkészítése hónapokat, vagy esetenként éveket vesz igénybe, és a pilot projektek előtt is megkövetelik a tanulmányokat.