- Tech
- kína
- india
- dél-korea
- tajvan
- japán
- usa
- fegyverkezés
- hadiipar
- ázsia
- növekedés
- fegyverkezési verseny
Drámaian nőttek a hadi kiadások Ázsiában
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Egy évtized alatt drámai növekedésnek indultak az ázsiai hadi kiadások. A fegyverkezésre Kína költi a legtöbbet: egy hétfőn megjelent tanulmány szerint az ország katonai kiadásai 2000 óta megnégyszereződtek. A washingtoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (CSIS) szerint idén Kína és négy másik ázsiai ország többet fog költeni a fegyverkezésre, mint Európa országai együttvéve. Az ázsiai fegyverkezésre költött pénz még mindig nem haladja meg az amerikai védelmi kiadásokat, de ez valószínűleg így is biztosítja, hogy az Egyesült Államok figyelme elsősorban Ázsia csendes-óceáni térségére összpontosuljon.
Az elmúlt évben Kína, India, Dél-Korea és Tajvan összesen 224 milliárd dollárt költött hadi kiadásokra, ami a CSIS tanulmánya szerint majdnem kétszerese annak az összegnek, amit ez az öt ország 2000-ben fegyverkezésre fordított. 2005-ben Kína többet költött a fegyverekre, mint Japán; az ázsiai rekorder évente 13,4 százalékkal növelte a hadi kiadásait.
Még mindig az Egyesült Államok a rekorder
Az összes országot figyelembe véve Kína a második legnagyobb vásárló a hadiiparban, de az első helyezett, az Egyesült Államok hadiipari költségei az évi 600 milliárd dollárt is meghaladják. A szakértők szerint Kína jelentős gazdasági fellendülése tette lehetővé a katonai kiadások hirtelen megnövekedését; úgy vélik, hogy Peking a határain túl is szeretné növelni a katonai befolyását a térségben, elsősorban a tengeri útvonalak és az erőforrások védelmét, illetve megszerzését jelentheti.
2011-ben Peking 25,8 milliárd dollárt költött új fegyverekre és az ezekhez kapcsolódó kutatásokra, szemben a 2000-es 7,3 milliárddal. Az ország védelmi költségei 2000 és 2011 között 22,5 milliárdról 89,9 milliárd dollárra nőttek, legalábbis a pekingi vezetés hivatalos jelentései szerint. A CSIS tanulmánya ugyanakkor arra is kitért, hogy a kínaiak a bevallott összegnél sokkal többet költhetnek fegyverkezésre: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Peking 2011-ben 142,2 milliárd dollárt költhetett fegyverkezésre.
Jobban élnek, mint négy éve
India védelmi kiadásai 47,6 százalékkal nőttek az elmúlt évtizedben, 2011-re a 37 milliárd dollárt is meghaladták. Japán katonai költségvetése 40 milliárdról 58,2 milliárd dollárra nőtt. Dél-Korea 17 milliárdról 29 milliárd dollárra növelte a fegyverkezésre fordított összeget, ugyanakkor Tajvan kevesebbet költ hadi kiadásokra: a 2000-es 10 milliárd dollárral szemben tavaly csak 8 milliárdot.
A CSIS tanulmánya szerint a felsorolt országok közül Japánban a legmagasabbak az egy főre jutó hadi kiadások: 2011-ben 238 ezer dollár jutott minden katonára. Indiában, Kínában, Dél-Koreában és Tajvanban a beruházások összege fejenként átlagosan 28-44 ezer dollár volt: ennyit költöttek a katonák kiképzésére, felszerelésére és fizetésére. A jelentés kitért rá, hogy a nagy különbségek elsősorban annak köszönhetők, hogy Japánban a fegyveres erők létszáma alacsony: 2011-ben 244 300 főre becsülték a katonák számát a japán hadseregben.