Gyalázzák a Surface-t az első tesztek

A másfél milliárd dolláros reklámkampány beindítása után a Microsoft megtette a következő lépést a Surface tablet megjelenése előtti felhajtás és érdeklődés felturbózására: kiküldte az első tesztpéldányokat az amerikai média képviselőinek. A hivatalos premier előtt két nappal lejártak a titoktartási szerződések, és a nagy lapok egyszerre tették ki a Surface-tesztjeiket, azonban azok a Windows 8 felemás fogadtatásánál is negatívabb véleményeket tükröznek.

Ennek a terméknek kellene reprezentálni a Windows és a Microsoft jövőjét, de akkor miért olyan frusztráló a használata? - teszi fel a költői kérdést az egyik legnegatívabb hangú tesztben a The Verge újságírója, aki egyébként rendszeresen lefagyó alkalmazásokról, és úgy általában a kényelmetlen kezelésről panaszkodott (tegyük hozzá gyorsan: a csempés felhasználói felületet azért dicsérte kicsit). A végső vélemény: a Surface rosszabb mint a mai csúcstabletek, és nem képes teljes értékű alternatívát nyújtani egy laptop helyett, így viszont egyszerűen nincs racionális érv a megvásárlására.

A Gizmodo tesztere félkésznek és csalódásnak nevezi a tabletet, ami nem képes a benne rejlő potenciált kihasználni, és egyáltalán nem éri meg az árat, amit elkérnek érte. A Buzzfeeden szintén azt emeli ki a teszt, hogy a Surface az ígéretek szerint sokkal többnek készült, mint egy közepes iPad-klón, de a mostani formájában egy centivel sem több annál. A New York Times a Surface használatát ahhoz hasonlítja, mintha az ember egymillió dollárért azt a munkát vállalná el, hogy körömvágó csipesszel nyírja le egy focipálya füvét minden nap egy évig.

Az első tesztek nagyjából arra a közös nevezőre jutnak, hogy a Surface hardvere, felhasználói felülete, általános designja nagyon ígéretes, lehet még belőle iPad-konkurens, de az első generációval egyszerűen még nem állt össze az egész. Nem ez lenne az első eset a Microsoft történetében, hogy egy új termékkategóriába hatalmas pénzeket áldozva, felemás fogadtatású, nem túl sikeres termékkel lép be - az Internet Explorer vagy az Xbox története azonban azt mutatja, hogy a második-harmadik generációra már képesek a microsoftos mérnökök behozni a lemaradásukat, és az adott kategóriában akár piacvezetővé válni.