Itthon nincs igény a csodálatos aláírógépre

Bírálatok özönét válthatja ki, hogy Barack Obama immár harmadszor illesztette aláírását egy gép segítségével egy törvényre, ezúttal ráadásul a fiscal cliff, a költségvetési szakadék elkerüléséről kínkeservesen kiharcolt kompromisszumos jogszabályt szignálta a nem mindennapi módszerrel.

Obama eredetileg azt tervezte, hogy december közepén három hétig Hawaiira vonul vissza üdülni a családjával, ám ez a terve füstbe menta fiscal cliff körüli viták miatt. Éppen csak karácsonyozni ugorhatott el a népszerű szigetre, ahol ifjúságát is töltötte, és gyorsan visszatért Washingtonba. A keddi megállapodás után azonban rögtön visszatért Hawaiira pótolni a pihenést, így szerdán csak az aláírását reprodukáló gép, az autopen segítségével írta alá a törvényt.

A törvény egy példányát az aláírás előtt elvitték a január 6-ig Hawaiin kikapcsolódó Obamának, aki ott megnézte, majd utasítást adott, hogy Washingtonban írják alá helyette az autopen használatával (ez fontos részlet, ugyanis külön támadható lenne, ha az elnök nem látta volna magát a jogszabályt).

Nem az első alkalom

Obama már harmadszor használta az autopent törvények szignálására. Először 2011. május végén írt alá törvényt a szerkezettel, miközben Deauville-ben, Franciaországban vett részt a G8-csúcson. Azért nem várhatott hazatértéig a szignó, mert az aláírása nélkül a Patriot Act egyes kiegészítései érvényüket vesztették volna. Másodszor pedig 2011 végén folyamodott a segédeszközhöz, amikor Indonéziában tárgyalt.

Több republikánus már a korábbi eseteknél is megkérdőjelezte, hogy hatályos törvény lett-e az így aláírt jogszabályból, és júniusban 21 republikánus képviselő levélben tiltakozott Obamánál a formabontó módszer miatt. Obama előtt inkább az volt a gyakorlat, hogy a Fehér Ház szükség esetén a kongresszus által elfogadott törvényeket repülővel az elnök után küldte, aki aztán személyesen írta alá a dokumentumot.

Az alkotmány szerint amennyiben az elnök jóváhagy egy törvényt, akkor „alá kell írnia”, kijelölt segítőről, vagy mechanikus eszközről viszont sehol sincs szó. A Fehér Ház ugyanakkor a korábbi bírálatokat még egy, a Bush-érában hozott jogi állásfoglalásra hivatkozva söpörte le az asztalról. Eszerint „az elnöknek nem kell személyesen elvégeznie az aláírás fizikai mozdulatát egy általa elfogadott törvény esetében”. Az állásfoglalás szerint az aláíráshoz használható segédlet, például autopen is.

Nem ő, de az övé

Obama sejthette, hogy vitához vezet az autopen használata, mivel már korábban is támadták miatta. Konzervatív szervezetek nyáron azzal vádolták az elnököt, hogy autopennel írta alá a részvéttáviratokat afganisztáni helikopterbalesetben elhunyt katonák családtagjainak, ezt ugyanakkor a Fehér Ház élesen tagadta. Ennek egyik előzménye lehet, hogy az ABC News szerint Donald Rumsfeld egykori védelmi miniszter valóban autopennel szignálta az elesett katonák részvéttáviratait 2004-ben.

Ugyanakkor bírósághoz még nem fordultak eddig az autopen miatt, ezért nem tudni, a testületek milyen érvekre támaszkodnának. Most a republikánusokat egyébként is megosztó, a képviselőházon csak többük átszavazásával áterőltetett törvény miatt könnyen lehet, hogy Barack Obama lesz az az elnök, akinek ciklusa alatt felülvizsgálják az autopen efféle használatának alkotmányosságát.

Habár saját igazságügyminisztériumának jogtanácsosai adták ki az Obamáék által idézett állásfoglalást, George W. Bush egyszer sem használta az eszközt, hogy egy törvényen reprodukálja az aláírását. Ugyanakkor az elnökök rendszeresen használták a gépet karácsonyi üdvözletekhez, a gépesített aláírás alkalmazása pedig egészen Thomas Jeffersonig nyúlik vissza. Manapság többek között II. Erzsébet brit királynő is rendszeresen segítségül hívja az autopen-technológiát a karácsonyi hajsza idején, a hírességek körében pedig mindennapos az alkalmazása.

Magyarországon aláírás-bélyegző ismert

A Magyarországi Autogramgyűjtők Klubjának blogja külön posztban is foglalkozik a géppel. Kolozs András tulajdonos-főszerkesztő elmondása szerint hazánkban – aláírásgyűjtő szempontból – szerencsére egyáltalán nem terjedt el az autopen, a magyar politikusok inkább az aláírás-bélyegzőben hisznek, abban viszont már a múlt század eleje óta.

Az aláírás-bélyegző használatára például az iratkezelés során, az azonos ügyben keletkezett nagyszámú iratok kiadmányozásakor van lehetőség, de a bélyegző használata nyilvántartáshoz kötött, írta megkeresésünkre a Kormányszóvivői Iroda.

Nem megfeleltethető az autopennek, de hozzátették, hogy Magyarországon is lehetőséget ad a jogi szabályozás arra, hogy például egy törvényt az államfő ne kézzel írjon alá, hanem elektronikus aláírással lásson el. Ugyanakkor a törvények esetében eddig nem merült fel az elektronikus aláírás köztársasági elnök általi használatának szükségessége, írták.

Itthon nincs rá igény, szerencsére

Az autogramgyűjtő blog egyik bejegyzése szerint az először a 19. század elején feltűnő masina főként a huszadik században lett kedvelt. Használói között híres sportolókat, sztárokat és űrhajósokat is találni, és ők is megemlítik az autopent beizzító amerikai elnököket. A MAK szerint is Thomas Jefferson volt az első elnök, aki szívesen használta ki a gép előnyeit, de az igazi nagyfogyasztó Harry Truman lehetett, ő levelek és csekkek aláírására is az autopent használta. Kolozs szerint itthon egyszerűen nincs olyan mennyiségű aláírási igény vagy autogramkérés, ami indokolná egy ilyen eszköz beszerzését.

Az autogramgyűjtők szempontjából a gép a gonosz megtestesítője, az autopenes aláírások ugyanis a nyomtatott vagy pecsételt aláírásokhoz képest jóval nehezebben ismerhetők fel. Az ilyen módszerrel sokszorosított aláírások kiszűrése csak alapos vizsgálattal megy. Az első árulkodó jel, hogy még a leggyakorlottabb aláírók sem képesek kétszer teljesen megegyezően leírni a nevüket, az autopenes autogramok viszont mindig megegyeznek.

Egy fokkal nagyobb grafológiai gyakorlatot igényel annak felismerése, hogy az autopenes írásnak nincs lendülete, vagyis úgy fest, mintha valaki óvatos, de kicsit remegő kézzel megpróbált volna lassan lemásolni egy eredeti aláírást. Gyakorlott szemnek az autopen működési elvéből következő vonalvezetési sajátosság is feltűnhet. A gép ugyanis a papír síkjához képest fix állásban rögzített tollal ír, és a tollat is mindig ugyanabban a szögben emeli el a felülettől, emiatt a vonalak végén jellegzetes pont keletkezik, ráadásul a vonalak mindig ugyanolyan vastagságúak lesznek – ez az, ami a legtöbbször lebuktatja a gépi aláírásokat.