Hedvig
7 °C
23 °C

Még az anyja se ismerné fel

2013.09.24. 12:54
Bár elméletileg semmi sem hatékonyabb eszköz a lopás ellen, a térfigyelő és lopásgátló kamerák nagy része használhatatlan minőségű képet rögzít a tolvajokról. A bankautomaták általában csak pacákat rögzítenek. Mennyire bonyolult egy ilyen kamera helyes beállítása? Mennyit számít a megapixel, és mennyit a szakértelem?

„Keressük a képen látható személyt, aki felismeri, kérjük értesítse a rendőrséget” – nagyjából hetente születik ehhez hasonló felhívás, és legnagyobb részükben valami biztosan közös: a durván alul- vagy túlexponált képen egy emberre csak távolról emlékeztető paca látszik, akit nemhogy az ismerősei, de még a saját anyja se ismerne fel.

NYC bomba pakisztán 000T TRWas3068102
Fotó: NYPD Hand-out / AFP

A bankautomaták fényképeivel kapcsolatban talán a legrosszabb a helyzet. Több irányban is elindultunk, hogy megtudjuk, miért is jelent kihívást normális minőségű felvételeket lövő kamerát tenni egy több millió forintot is tartalmazó gépbe akkor, amikor már egy húszezres mobilban is megtalálható ez a technika.

Először a Bankszövetséghez fordultunk, azonban válaszukból kiderült, hogy nincs olyan adatuk, ami alapján nyilatkozhatnának. Ráadásul kényes kérdés ez, szóval ha lenne, akkor sem mondanának semmit. Felhívtuk azokat is, akik azon dolgoznak, hogy az ATM-ek működjenek. Az automaták biztonsági rendszereinek üzemeltetésével foglalkozó Multi Alarm Zrt. központjában viszont nem akarták megosztani velünk, mi mindent is tesznek meg a lopott bankkártyákat használó tolvajok ellen. A következő lépésnél jutottunk el az egyik hazánkban is működő biztonsági cég képviseletéhez, ahol számos érdekességet megtudtunk annak ellenére, hogy ők nem foglalkoznak az automaták biztonsági berendezéseivel, csak a bennük őrzött pénzért felelnek, így közvetett információik azért vannak.

A Magyarországon üzembe helyezett automaták mindegyikében van beépített kamera, amit csak akkor cserél ki a gyártó, ha erre külön kérést kap. Az adott bank belső szabályzatában esetenként van utalás arra, mik a kamerával, illetve a készített felvétel minőségével kapcsolatos elvárások, de itthon főleg a külföldi, nyugat-európai tulajdonú bankoknál van alsó határ, a többiek megelégszenek az alapmegoldással.

A névtelenül nyilatkozó szakember szerint az is sokat számít, hogy pontosan hol is van az automata. „Ha például bankfiókban, a 24 órán keresztül elérhető belső térben van az ATM, akkor a gépbe magába nem is nagyon szerelnek kamerát, hiszen magát a helyiséget is figyeli már néhány másik, valószínűleg jobb felvételt készítő kamera.”

Végül a vakszerencse hozott össze minket egy (szintén névtelenséget kérő) szakemberrel, aki egy évtizeden keresztül foglalkozott napi szinten videomegfigyelő-rendszerekkel és ATM-ek biztonságtechnikájával. Mint megtudtuk, a probléma több irányból megközelíthető. „Egyrészt a szűk hely miatt csak korlátozott méretű kamerák jöhetnek szóba, ráadásul az analóg eszközöket leváltó IP-alapú, számítógépes rendszerek esetében nem is olyan egyértelmű, hogy a kamera kompatibilis-e a bankok már kiépített rendszerével.” A szakember szerint a válság itt is érzékelhető. Egyértelmű trend, hogy az árfolyamgát, a bankadó és a többi kiadás miatt a bankok nagyon visszavágták a beruházásaikat az elmúlt 3-4 évben. Inkább leszereltek rendszereket fiókbezárás miatt, mint korszerűsítettek. Ha az elavult bankfióki rendszerekhez csatlakoztatni akarnak egy kamerát, akkor az nyilván nem lehetett a legkorszerűbb.

Az sem mindegy, pontosan hol is van a kamera. Fontos tudni, hogy ha például egy szobában használnánk ezeket az ATM-es kamerákat, nagyon jó képeket lehetne velük készíteni. Terepen azonban más a helyzet, és nem is csak a szembefényre kell gondolni. A kamera elé tett rejtőpanel vagy fólia például eleve leszűkíti a lehetőségeket.

Nyilatkozónk szerint önmagában az, hogy egy ATM-ből színes felvétel jön ki, még nem jelenti, hogy újabb, nagyobb felbontású kameráról van szó. „A régebbi kameráknál is csak az éjszakai mód használatakor kapcsol át fekete-fehérbe, hogy a lehető legélesebb képet kapjuk. Azonban sötétben nagyon ritka, hogy összejön a jó felvétel, a hosszabb expozíció miatt általában bemozdul a kép, az erősítés miatt pedig zajosabb a felvétel."

Arra a kérdésre, hogy csak a kívülállóknak tűnik úgy, hogy a használhatatlan biztonsági kamerás felvételek vannak túlsúlyban, vagy a szakma is így érzi, névtelen szakértőnk egyértelműen az utóbbi választ adja. Ez azért is érdekes, mert az ATM többmilliós árának csak töredékét teszi ki a kamera; a készülékek ára 20–150 ezer forint körül mozog. „Hogy azért nem áldoznak erre a bankok, mert egyszerűbb, ha nem kapják el a tolvajt, és nem rajta kell behajtani a kárt, inkább valamilyen biztosítási keretből térítik meg a dolgot, azt mi is csak találgatjuk. Egy dolog tény: ma már bőven lehetne olyan kamerát berakni, ami a körülményektől függetlenül jó képet készítene.”

Nem egyszerű beállítani

A közelmúlt egyik biztonsági kamerás sikertörténete az volt, mikor az egyik nemzeti dohányboltot kirabló férfiról olyan jó minőségű kép készült a pult mögött felszerelt kamera segítségével, hogy a rendőrség az alapján könnyedén azonosíthatta a támadót. A kamerát a nemzetközileg is ismert magyar Intellio gyártotta és helyezte üzembe. Borsányi Károly, a cég marketingvezetője szerint a megapixel nem minden, nagyon fontos az is, hogy miképpen állítják be a kamerákat.

pol
Fotó: Police.hu

„Ez a figyelt területtől függően lehet nagyon egyszerű és nagyon összetett feladat is. A fényviszonyok változása okozza a legtöbb gondot, nehéz belőni a legmegfelelőbb dinamikát” – fogalmaz a szakember, aki szerint a trafikos esetnél használt 1,3 megapixeles kamera jó példa arra, hogy nem kell a legdrágább eszköz ahhoz, hogy tűéles képet rögzítsenek a fegyverrel hadonászó rablóról.

A bankjegykiadó automatáknál és a térfigyelő kamerák esetében azonban nem olyan állandók a viszonyok, mint egy kis területű, egyetlen kamerával belőhető boltban. „Az automatánál elméletileg elég a kis felbontás és a fix beállítás, hiszen egy nagyjából negyvenszer negyven centis területet kell figyelni, ahová általában másfél és két méter közötti emberek állnak be” – mondja a szakértő. A kamerát azonban legtöbbször nem feltétlenül biztonsági kamerák beállítására kiképzett szakemberek szerelik be, az alaptudású kamera, az alacsony felbontású képrögzítés és az automata beállítások együttese pedig csak ritkán ad ki többet egy Rorschach-tesztnél.

A fényviszonyok okozta problémák ráadásul nem csak az olcsó, nem túlságosan összetett kamerák esetében okoz gondot. Az Index egyik videósa szerint a napszakok váltakozása ellen sem lehet csak azzal védekezni, hogy az automatika sötétedéskor éjjeli módra vált át: „Nem használhatod ugyanazt a beállítást, ha szemben egy fehér ház áll, és az sem mindegy, hogy az adott napszakban mennyire árnyékos a környék.” Természetesen vannak szoftveres megoldások, amiket már az alapszintű képrögzítő eszközökbe is beszerelnek, de el kell fogadni, hogy egy milliós fényképezőgépet is meg lehet viccelni azzal, ha hirtelen elé lépő, az addigi fénymennyiség kilencven százalékát kitakaró embereket akarunk vele fotózni.

Csak akkor cserélnek, ha nem látszik semmi

Az épületek belsejét figyelő kamerarendszerekkel kapcsolatban is ambivalens a helyzet. Egyrészt látni már tökéletes képet rögzítő, új megoldásokból származó felvételeket, de Borsányi szerint ezeket még a bankok és a szállodák is csak két esetben szerelik fel. „Ha új épületről van szó, általában már a számítógépes hálózatot használó IP-alapú megoldásokat választják a cégek. A régi, koaxkábeles analóg rendszerek lecserélését azonban csak a legvégső esetben végzi el a cégek többsége, amikor az amúgy sem túl nagy felbontású kép már annyira hangyás, hogy szinte semmit sem látni rajta.” Borsányi tapasztalata szerint a hangyás képű analóg rendszerek használói akkor sem mindig szánják rá magukat a váltásra, ha egy rablásnál kiderül, hogy a felvett kép használhatatlan.

pol2
Fotó: Police.hu

Egy-egy új rendszernél nem is feltétlenül a kamerák jelentik a legnagyobb költséget. A szakember szerint fontos költségcsökkentési lehetőség, ha az épületben már eleve van kiépített számítógépes hálózat, vagy amúgy is felhúznának egyet. „Ilyenkor csak pár méter kábel kell, ami elér a kamerától a legközelebbi fali aljzatba.” Az ilyen megoldások előnye, hogy a kamera IP-címét egy böngészőbe beírva akár a mobiltelefonunkról is megnézhetjük, mi a helyzet a környéken.

A látottak rögzítése összetett kérdés, de erre is több megoldást nyújt a hat-hét éve bejött, és azóta folyamatos fejlődést mutató IP-kamera-piac. „A trafikban például a kamerában van egy SD-kártya, de távolról is be lehet jelentkezni, hogy letöltsük a képeket. A kamera szoftvere elég sokoldalú képkiértékelésre képes: az alapnak mondható, állítható érzékenységű mozgásérzékelés mellett az Intellio termékeiben már az arcfelismerés, sőt a képen látható személy nemének és korának megállapítása sem lehetetlen” – mondja a szakember.

A bankoknál fontos szempont, hogy egy rosszakaró mennyire könnyen veheti át az irányítást a kamera felett. „Egy jól beállított kamera meghekkelése még a legjobbaknak is nehezen megy. Ha valaki át is jut a védelmi megoldásokon, amint megpróbálja leállítani a figyelést, már megy is az üzenet. A kamera érzékeli, ha jogosulatlanok próbálnak bejelentkezni, és akkor is riaszt, ha valaki a filmekből ismerős, 'állóképet teszek az élőkép helyére' megoldással próbálkozik. A szoftver azt is észreveszi, ha a kamerát elfordítják, szóval bár számítástechnikai eszközről van szó, igyekszünk a minimumra szorítani a hekkerek lehetőségeit” – foglalja össze Borsányi.

A köztéri kamerákkal kapcsolatban is él az az érdekes állapot, hogy bár a települések nagy része használ valamilyen térfigyelő rendszert, semmilyen előírás nem köti ki a kamerák elvárt képességeit. Az Országos Rendőr-főkapitányság válasza szerint mivel a térfigyelő rendszer kiépítésének költségeit az önkormányzatok állják, a rendőrség nem szól bele abba, hogy pontosan mit is rakjanak fel. Arról sem született pontos felmérés még, hogy mennyire hatékony módszer a kamerák által rögzített képek használata a nyomozás során, de az ORFK szerint a hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy ahol felszerelik a térfigyelő rendszert, ott jelentősen csökkennek a bűncselekmények. Fontos azonban tudni, hogy nem minden kamera képét nézi folyamatosan élő ember: van, ahol ugyan folyamatosan rögzítik a látottakat, csak utólag, bejelentésre nézik vissza, mit vett fel a rendszer.

Ilyenkor viszont sokat számít, pontosan hogy rögzítik és tárolják a felvételeket. Az általunk megkérdezett szakértők mind egyetértettek abban, hogy mivel általában tömörített formátumban tárolják a képeket, elkerülhetetlen valamilyen szintű veszteség, ami tovább ront a képek minőségén.

Otthonra sem kerül sokba

Az persze megítélés kérdése, mit tartunk soknak, de érdemes tudni, hogy egy egy-két kamerás, távolról is elérhető IP-kamerás rendszert száz-százhúszezer forintért is megkaphatunk, de a kiépítés költségei még emelhetik ezt az árat (bár manapság már nagyon ritka, hogy egy lakásban nincs legalább egy router). Borsányi szerint az otthoni működésnél a kisebb felbontású kamerákkal is jól lehet dolgozni. Az egyik ilyen trükk, hogy nem akkor próbáljuk lekapni a betörőt, amikor az – egy nagy adag fénnyel együtt – belép az ajtón, hanem a lakás legértékesebbnek tartott részét figyeljük a kamerával, ahol nincs ajtónyitogatás, és nem tűz be a nap az ablakon.

hitechsziget 11
Fotó: Nagy Attila / Index

A riasztás is megoldható, a mozgásérzékelőt be lehet állítani úgy is, hogy a macska vagy a kutya ne zavarja össze az elektronikát, de vonalat is húzhatunk a figyelt képen, hogy ha azt átlépi valaki, a kamera azonnal üzenetet küldjön a telefonunkra vagy az emailfiókunkba. Az sem segít, ha a betörő azzal kezd, hogy lecsapja a kamerát a helyéről: fizikai támadás, eltépett vezeték vagy eltűnő kép esetén szintén rögtön szalad is a riasztás a beállításokban korábban megadott helyekre. Persze némi felárért vázának, játékmackónak vagy könyvnek látszó kamerát is vehetünk, és az sem ritka, hogy akár 360 fokban körbe tudjuk forgatni a kamerát. Ez nem feltétlenül csak a betörők ellen jó, munkatársunk például a külföldre költözött barátnőjének lakásába szeretett volna kamerát azért, hogy a lány bármikor megnézhesse, mit csinálnak az otthon maradt macskák.