További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Bár fontos tudni, hogy az Amazon drónos csomagszállításos ötlete valójában nem volt más, mint jól megkomponált médiahekk, illetve egy jól időzített reklám, azért ha egy pillanatra elgondolkozunk a megvalósításon, kiderül, mennyi minden esküszik össze a siker ellen. Például a madarak.
A madarak amúgy sincsenek jó hatással a repülésbiztonságra, az amerikai légiközlekedés-biztonsági ügynökség 1990 óta 121 ezernél is több madár kontra repülő esetet regisztrált. Ezek általában egyszerű balesetek, a kis szárnyas, legtöbbször galamb, vagy a Hudson folyóra csodaszerűen letett utasszállító esetében kanadai lúd a nagy gép útjába kerül; az előbbi elpusztul, az utóbbi pedig akár meg is hibásodhat. Viszont azt kevesen gondolnák, milyen meglepő mennyiségű videót találni a neten arról, mennyire utálják a madarak a drónokat és a távirányítós modellrepülőket, amik berepülnek a felségterületükre.
A tapasztalatok alapján nemcsak a sasok, héják, vércsék akaszkodnak össze a náluk akár többször nagyobb robotokkal, de még a verébalakúak rendjébe tartozó tirannusz is. Azt hinné az ember, hogy a madarak elég okosak ahhoz, hogy ne kössenek bele valamibe, ami nem keresi a konfliktust, de a madarak nem így működnek, nekik a repülő dolgok repülő veszélyforrásként jelennek meg, és meg is mutatják, ki az úr a környéken.
Van, amikor a támadás teljesen jogos. Például ezt a kvadrokoptert eleve azért küldte fel a gazdája, hogy megnézze, mi van a fa tetején lévő fészekben. Egy ideges halászsas volt ott.
De van, hogy egy békésen sikló, a propellerjét is kikapcsoló modellrepülő darabját viszi magával a technikai sportok iránt érdeklődő madár. Az sem rossz eredmény persze, hogy a csúnyán megrongált gépet simán leteszi a gazdája.
Az sem elképzelhetetlen, hogy valakit annak ellenére nem hagynak békén a madarak, hogy az első konfrontáció után egy másik helyen folytatja a repkedést, ráadásul direkt alacsonyan tartja a gépet. A kitartó héja (vagy héják) csak nem nyugszanak.
Az utolsó videón pedig azt érdemes figyelni, mennyi előnyt jelent az, amikor egy élőlény, jelen esetben egy sólyom, életvitelszerűen tölti az idejét a levegőben, és nem úri hobbiból, mint a préda szerepét játszó repülőt irányító ember.
17 évig siklóernyőző kollégánk szerint teljesen általános a filmeken látható jelenség. „Legalább tucatszor támadtak rám ragadozó madarak a tavaszi-nyári fészkelési időszakban. Ilyenkor agresszíven védik a fészek feletti légteret, simán rámentek a 25 négyzetméteres ernyőre, sárkányrepülőre. Volt ilyen kalandom itthon is, az Alpokban is, de mindig a hegyoldalhoz közel. Rengetegszer repültem együtt nagy madarakkal, együtt termikeltünk, de a magasban (talajtól legalább 100 méterre) soha nem támadtak. Azokon a repülésre alkalmas helyeken, például a balatonfelvidéki Csobáncon, ahol védett madarak fészkelnek, ebben az időszakban tilos repülni. Más kérdés, hogy ezt sokan nem tartják be.”