Magyarországról indult világhódításra a Tetris

Nemrég ünnepeltük a Rubik-kocka évfordulóját, június hatodikán pedig harmincéves a Tetris, minden idők talán legismertebb digitális játéka, a bűvös kockához hasonlóan hatalmas kulturális hatással. Az első változat 1984-ben jelent meg a Szovjetunióban, az Elektronika 60 nevű terminálgépre, két évvel később pécére is, még egy év múlva Amigára és Spectrumra, 1988-ban pedig az Apple gépeit is meghódította. Nevét a görög tetra- (négy) numerikus előtag és a tennis angol szó összevonásából kapta (a tenisz a programozójának kedvenc sportja).

Valószínűleg nincs olyan, számítógépet használó ember, aki valamilyen formában ne találkozott volna a Tetrisszel. Azt is sokan tudják, hogy a feltaláló, Alekszej Pazsitnov nem kaszált nagy pénzt a játékkal: a jogdíj tulajdonosa nem ő, hanem megbízója, a szovjet állam volt. Azt már kevesebben tudják, hogy ennek ellenére 1996-tól már látott pénzt a díjakból, ekkor hozták ugyanis létre a The Tetris Company nevű céget, ami a játékkal foglalkozott nemzetközi piacon.

Те́трис 

Alekszej Pazsitnov a nyolcvanas évek elején a szovjet tudományos akadémián dolgozott egy számítástechnikai laborban: a mesterséges intelligenciát kutatta. Munkahelye azon kevés kivételezett intézmény közé tartozott, amelyek kommunikálhattak a világ vasfüggönyön túli részeivel is, így gyakorta kaptak új hardvereket. Ezeknek teljesítményét egyszerű programokkal tesztelték, így kezdett el játékokat írni.

Gyerekkora óta szerette a kirakós játékokat, főleg a pentominókat (öt egyenlő négyzetből álló geometriai forma, innen kapta nevét a kettőből álló dominó is). 1984 júniusában jutott eszébe, hogy kiváló alapanyagai lehetnének egy számítógépes játéknak. Viszont az eredeti szabályok alapján 12 pentonímónak kellett volna valós időben forognia, ami túl bonyolultnak tűnt, ezért tertonimókra egyszerűsítette, ezzel hét darabot kapott.

A játék eredetileg betűkből állt össze, mivel az Electronika 60 még nem tudott grafikát megjeleníteni, csak szöveget. A képernyő viszont hamar betelt, a programozó ezért döntött úgy, hogy minden elkészült sor eltűnik. A játékban eredetileg zöld színűek voltak a blokkok, a legelterjedtebb verziók viszont szürkét használtak; a színeket végül az ezredfordulón egységesítette a Tetris Company. Az első használható verzióhoz három hét kellett, utána csak hibajavítás jött volna, de Pazsitnov nem tudta abbahagyni a játékot, ahogy más tesztelők sem.

A harmincéves programozó nem tudta, hogyan publikálja a játékot, és attól félt, ha megteszi, bajba kerülhet, viszont a pécés verzió kiszivárgott Magyarországra, ahol több platformra átírták. Innentől pedig nem volt megállás: a nyugati cégek elkezdtek engedély nélküli verziókat készíteni a játékból. A brit szoftvercég, az Andromeda megpróbált kapcsolatba lépni az eredeti fejlesztővel, hogy levédjék a pécés verzió jogait, de nem jártak sikerrel – csakhogy eddigre a jogokat már eladták a Spectrum Holobyte-nak. Aztán megpróbáltak magyarországi programozóktól licencet szerezni. 

Ezzel párhuzamosan kapott erőre a peresztrojka, a Szovjetunió gazdasági puhulása, Pazsitnov pedig tíz évre odaadta jogait a kormánynak. A Tetris lett az egyik első szoftver, amit a Szovjetunió exportált.

КГБ

A Tetris Nintendo Game Boyon kapott még hatalmas erőre: Henk Rogers videojáték-fejlesztő 1988-ban a Las Vegas-i CES-en figyelt fel a játékra. Megvette az összes verzió licencét, amit csak tudott, az amerikai forgalmazón, a Spectrum HoloByte-on keresztül. Kiderült azonban, hogy az anyacégük, a Mirrorsoft már eladta a japán jogok egy részét az Atarinak.

Rogers ezért egyenesen Moszkvába utazott, hogy megerősítse a Game Boy jogait az eredeti kiadónál, az Elektronorgtechnicánál (ELROG). Nem beszélt oroszul, azt sem tudta, hol keresse az állami vállalatot. Végül a hotelben bérelt tolmácsot, ahol természetesen mindenki KGB-s volt. Egy hölgy elvitte a vállalathoz, de nem engedték be olyan könnyen, mivel csak turistavízummal jött. Az Elrognál kiderült, hogy soha, senkinek nem adtak el jogokat, így rövid tárgyalások után végül leszerződtek (a biztonság kedvéért azért a Japánban lévő irodájába is küldtek KGB-ügynököket). Az amerikai jogokat illegálisan gyakorló cég még megpróbált közbenjárni személyesen Gorbacsovnál is – ők adták ki az életrajzát –, de nem jártak sikerrel. 

A Game Boyra végül ez a játék került előre telepítve: a Zelda- és a Mario-játékok atyja, Mijamoto Sigeru annyit mondott rá, hogy a Tetris nagyon jó játék, mivel minden munkatársa ezzel játszik ebéd közben. Végül csak ezen a platformon negyvenmilliót adtak el a játékból. 

Belemászik a fejbe

A mértékadó amerikai számítógépes játékmagazin, az Electronic Gaming Monthly századik számában azt írta, a Tetris minden idők legjobb játéka, 2007-ben pedig második helyett szerzett az IGN „100 legjobb videójátéka” között. Az elérhető adatok szerint 2010 januárjáig több mint 170 millió példányban adták el a játékot: ebből nagyjából 70 millió külön hardveren volt, 100 millió pedig mobiltelefonon futott. Legközelebbi riválisa Wii Sports, ötvenmilliós eladással.

2014 márciusában a Tetris Company  bejelentette, hogy a játékot elkészítik a legújabb hardverekre is: Xbox One-ra és Playstation 4-re is, hogy a harmincas évfordulón már ezeken a gépeken is játszható legyen.

A Tetris egyszerű, de nagyszerű játék, nemcsak a fejlesztőt és kollégáit ragadta magával: annyira addiktív, hogy tudományos kísérlet is épül rá. 1992-ben John Brzustowski megvizsgálta, hogy lehetséges-e a végtelenségig játszani a Tetrisszel. Arra jutott, hogy a Z és S formák miatt egyszer mindenképpen vége van a játéknak, csak tökéletesen működő véletlenszám-generátorral lehetne olyat készíteni, ami ezt megakadályozza (viszont magát a jelenséget kiiktatták a modernebb verziókból, azaz nem jön egyszerre olyan sok ezekből a formákból).

Ennek ellenére nem sokan tapasztalták meg, milyen, amikor tényleg vége van a játéknak, úgy, hogy nem vesztenek, hanem nyernek. A különböző elért pontszámokhoz eltérő befejezés kapcsolódik (ami ráadásul platformonként is változik): az eredeti verzióban például a szovjet űrsikló, a Buran szerepelt, Game Boyon már az amerikai verziót és a Szabadság-szobrot láthatták a sikeres játékosok.

2000-ben amerikai kutatók rengeteg Tetrist játszattak a kutatásban részt vevő alanyokkal, aztán megvizsgálták, hogy bekerült-e az álmaikba. Az eredmény egészen elképesztő: több mint hatvan százalék mondta azt, hogy megjelent álmukban a játék.

A jelenség nemcsak az álmokban fordulhat elő: aki Tetris-szindrómában szenved, mert sokat játszik a játékkal, a való világot is úgy kezdi el vizsgálni, hogy a különböző darabok összeillenek-e. Amerikai kutatók 2009-ben azt is kimutatták, hogy a Tetris növeli az agyi aktivitást, sőt segíthet a cigiről és az alkoholról való leszokásban is, és megkönnyíti a traumák feldolgozását. 

És a kultúrába is

A Tetris hatása csak a Rubik-kockáéhoz hasonlítható. Tényleg mindenki ismeri, az új hardverek mellett, más népszerű játékokhoz is elkészült: a Hasbro például 2013-ban megállapodott a forgalmazóval, és elkészítették a Jenga tetrises verzióját. A játékszabály maradt ugyanaz, csak a formákat cserélték le. A legextrémebb megjelenése talán a tetoválás: sokszor párok tetováltatják magukra az összeillő darabokat, így fejezik ki egymás iránti hűségüket. 

Több mint egymilliós nézettség felett jár az a kamu mozielőzetes, ami egy Tetrisről szóló akciófilmet mutat be, ahol a blokkok az égből zuhannak alá, az emberek pedig a szokásos klisékkel próbálják megállítani a rémisztő jelenséget.

 Magyarországon a BME-s Schönherz Qpa keretében 2001-ben tetriseztek az kollégium falán, erről azonban nem maradt videó. Az MIT hasonló megoldása viszont elérhető, mára majdnem egymillióan látták a Youtube-on.