Magyarázkodik a Facebook a kísérlete miatt

A Facebook érzelemmanipulációs kísérlete még mindig izgalomban tartja a netet. Több nagy külföldi techoldal is hosszabban foglalkozik a témával, és az eredményeket publikáló kutatók is reagáltak az aggodalmakra.

Ahogy mi is megírtuk, néhány napja derült ki egy tanulmányból, hogy a Facebook még 2012-ben végrehajtott egy kísérletet, amelyben majdnem 700 000 felhasználója hírfolyamában manipulálta a negatív és pozitív szavakat tartalmazó bejegyzések arányát egy héten keresztül, hogy kiderüljön, hogyan hatnak a különböző érzelmi töltetű tartalmak a felhasználók saját posztjaira, vagyis hogy működik-e valamilyen „érzelmi fertőzés” a bejegyzéseken keresztül. A kísérlet eredményével kapcsolatban többen megjegyezték, hogy a manipuláció hatása elhanyagolható, hiszen bár kimutathatóan változtak a felhasználók érzelmi reakciói, a változás mindössze 0,1 százalékos volt. Ugyanakkor a Facebook hatalmas felhasználószáma és használati gyakorisága miatt ez a szám azt jelenti, hogy napi több százezer bejegyzést is érinthet a hírfolyam összeállítását végző algoritmus ilyen típusú változtatása.

Ugyanakkor az is kérdéses, hogy módszertanilag mennyire volt átgondolt a kutatás. John Grohol, a Psych Central nevű, pszichológiával foglalkozó oldal alapítója szerint a méréshez használt szoftvert például hosszabb szövegek, jellemzően regények elemzéséhez szokták használni, és egy jóval rövidebb Facebook-bejegyzés vizsgálatához kevésbé tartja alkalmasnak. Korábban egyébként felmerült a kutatással kapcsolatban az is, hogy egy amerikai hadsereghez tartozó ügynökség szponzorálta, de később a Cornell Egyetem frissítette a jelentését, így úgy tűnik, nem kapott a kísérlet külső anyagi támogatást.

A fő aggály azonban azzal kapcsolatban merül fel, hogy mennyire járt el etikusan a Facebook. A felhasználási feltételeikben ugyan szerepel, hogy kutatási célra (is) felhasználhatják a rendelkezésükre álló adatokat, vagyis a kutatás mindenképpen legális volt, viszont nem túl elegáns módszer egy érzelemmanipulációs kísérletkor arra az adatfelhasználási elveket taglaló dokumentumra hivatkozni, amely körülbelül 9000 szavas, és nem valószínű, hogy a felhasználók tömegesen olvasgatnák – ráadásul maguktól, hiszen előzetesen nem hívták fel a figyelmüket a kísérletre.

További etikai kérdés, hogy biztosította-e a Facebook a kísérletben résztvevő felhasználóknak legalább a részvételtől való utólagos elállás jogát, vagyis hogy az összegyűjtött adataikat mégse használhassák fel. Olyan kísérleteknél ugyanis, ahol torzítaná az eredményt a pontos cél előzetes ismertetése a résztvevőkkel, elég lehet az utólagos engedélykérés, de ebben az esetben ilyen sem történt. Úgy tűnik továbbá, hogy külső, független etikai bizottság sem vizsgálta előzetesen a kísérletet, csak belső vizsgálatra került sor. Pedig – ahogy a Techcrunch írja – az amerikaiak 9,5 százaléka hangulatzavaros, így egy ilyen kísérletbe könnyen bekerülhetnek olyanok is, akik az átlagnál hajlamosabbak a depresszióra, az ő esetükben pedig akár kockázatos is lehet egy ilyen érzelemmanipulációs kísérlet.

Adam Kramer, a kutatást végző egyik adatelemző Facebook-bejegyzésben reagált az ellenvetésekre. Elmondása szerint a kutatás egyik fő célja – az algoritmus optimalizációja mellett – az volt, hogy megvizsgálják, van-e bármi alapja annak a közhiedelemnek, miszerint a barátaink pozitív bejegyzéseinek látványa negatív érzelmeket generálhat bennünk. Szerinte ezt sikerült cáfolni. Hozzátette, utólag úgy látják, nem biztos, hogy a kapott eredmények miatt megérte az a felháborodás, amelyet az egész kutatás generált. Mindenesetre a jövőbeni kutatások esetében figyelembe fogják venni a most kapott visszajelzéseket. Vagyis ezek szerint várhatóak még hasonló kutatások.