Dezső
14 °C
25 °C

Visszajöhet a korlátos internet

netado fidesz logo.gif
2014.10.28. 14:17
A hazai szolgáltatók komoly gondba kerülhetnek, de az internetadót akkor is a felhasználók bánják majd, ha a kormány valóban elintézi, hogy az adót közvetlenül ne terhelhessék rájuk. Ennél nagyobb baj, hogy az adó következményeivel senki, még a kormány sincs tisztában.

Arra kértük a hazai internetszolgáltatókat, foglalják össze, ők hogy látják az internetadót, illetve az adó bejelentése óta kialakult helyzetet. Hivatalosan sem a Magyar Telekom, sem a Digi, sem a UPC nem válaszolt, illetve a Telekom megismételte, hogy ők a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) tagjaként a HÉT szerdai közleményével értenek egyet, amiben az éves szinten akár 100 milliárdos adóterhet eredményező internetadó visszavonását sürgetik.

A másik két cég hivatalosan annyit írt vissza: egyelőre semmi konkrétumot nem tudnak mondani, hiszen az eddig megismert szabályozás alapján ilyenek egyszerűen nincsenek, így „taktikailag helyesebb, ha nem mondanak semmit”. Iparági forrásokkal, névtelenséget kérő független szakértőkkel folytatott beszélgetések alapján ez nagyjából annyit jelent, hogy pillanatnyilag egyszerűen képtelenség kiszámolni a hatásokat, az sem lehetetlen, hogy a 700 és 5000 forintos maximumokkal számolva is a kormány és a Fidesz által maximumnak mondott 20 milliárd forint többszöröse jön össze, ami a kis cégek eltűnése mellett a nagyok minden jövővel kapcsolatos tervét áthúzza.

Mérni tudják

Forrásaink szerint technikai akadálya nem lehet az adó kivetésének, hiszen minden cég pontosan tudja mérni a felhasználók havi adatforgalmát. Ám hogy ezek a mérések megfelelnek-e majd NAV-nak is, vagyis elég hitelesek lesznek-e ahhoz, hogy több tízmilliárd forintos adót számoljanak el ezek alapján, egyelőre még kérdés. Ha nem, az akár komoly fejlesztéseket is igényelhet a cégek most használt rendszereiben.

Ami ennél fontosabb: forrásaink egybehangzó véleménye alapján más szempontok miatt is szükség lehet a forgalomszámláló eszközök fejlesztésére. 

Ha az adót ugyanis valóban a forgalmazott gigabájtok alapján vetik majd ki, az azt eredményezheti, hogy a szolgáltatók egy idő után visszatérnek a forgalomarányosan fizetett internet-előfizetések korába.

Ez logikus lépés lenne, főleg ha a kormány valóban mindent elkövet majd, hogy a szolgáltatók ne védhessék ki az adó költségeit közvetlen áremeléssel. Forrásaink szerint nem kell túl sokáig elemezni a helyzetet: egy-egy gigabájtos, mobilnetes csomagon jóval nagyobb a haszon, hiszen ott jóval kisebb az állam sápja, mint a maximális 700 forint előfizetőnként. Nem érdemes fejleszteni, hiszen minél nagyobb sávszélességet biztosítanak a felhasználóknak, annál nagyobb eséllyel kell kifizetni a maximális adót. Pontosan ez az, mondta több forrásunk is, ami miatt sehol a világon nincs forgalomarányos adó kivetve az internetre.

downloadwww.gif

Forrásaink szerint az internetadó ráadásul valószínűleg még a mostani, erősen félrebillent piaci helyzetet is tovább súlyosbítja azzal, hogy egyszerűen lemészárolja a kisebb internetszolgáltatókat. „A nagyok túlélik majd, kisegíti őket az anyacég, befagyasztják a fejlesztéseket, elbocsátanak, költséghatékony döntéseket hoznak, de a forgalomarányos adó egy kisebb szolgáltató pár ezres csomagjánál a haszonnál jóval nagyobb összeget is elvihet” – mondta egy, a piacot alaposan ismerő forrásunk.

Meg is érdemlik az élősködők!

Érdekelt minket az is, mi a válasz arra, amikor az előfizetők azzal reagálják le a szolgáltatók adóval kapcsolatos panaszait, hogy az internet itthon amúgy is drága, és hogy sok helyen úgy tűnik, a nagy szolgáltatók felosztották egymás között a piacot, ezért adott területeken mindig csak egy szolgáltatót lehet választani, hiányzik az igazi piaci verseny.

A cégek erre ugyanúgy nem reagáltak, mint az adóval kapcsolatos kérdésekre, de a névtelen, szolgáltatótól független beszélgetésekből kiderült, hogy ez valóban jó alap a politikának arra, hogy a szolgáltatókkal szemben amúgy is létező, de több millió ember által igénybe vett tömegszolgáltatásnál természetszerűleg létező elégedetlenségre építve a kormányról a szolgáltatókra hárítsa a felelősséget.

Szakértők szerint ugyanis ez a helyzet nem attól oldódik majd meg, hogy a kormány a szektort durván sújtó adót vet ki, sokkal nagyobb szükség lenne a piaci versenyt vizsgáló és erősítő intézkedésekre.

Az is fontos, hogy az általában együtt kezelt tévé-, telefon- és internet-előfizetések közül nagyjából az internet az, ami igazán haszonnal eladható, és ez az, amiből a mindhárom területen szolgáltató cégek a tévé- és a telefon üzletág veszteségeit pótolják, ezért lehet kedvezményes csomagokat ajánlani, ha egy előfizető egyszerre több dolgot rendel meg. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó adatai szerint az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 164,4 milliárd forint volt. Ez azonban az árbevétel, nem pedig a haszon.

Csorgatnak vissza eleget

A kormány hivatkozott arra is, hogy a következő években a kormány rengeteg, akár több százmilliárd forintnyi állami pénzt önt majd a szektorba, hogy az országos fejlesztéseket támogassák, és tartani tudják azt az ígéretüket, hogy 2018-ra az ország minden lakosa elérhesse a szélessávú internetet, így az a minimum, hogy a netszolgáltatók ennek legalább töredékét visszacsorgassák. Forrásaink szerint ez több szempontból is csúsztatás.

Egyrészt ezek jellemzően EU-s támogatásból, célzottan érkező pénzek, vagyis az állam nem is tehetne mást, mint hogy hálózatfejlesztésre fordítja. Másrészt a cégek, akik ezeket a tízmilliárdokat kapják, nem bevételként, szabadon felhasználható pénzként jutnak hozzá, tehát szigorú elszámolás mellett minden fillért igazolva kell bemutatniuk a projekt közben többször is, hogy mit építettek, mennyiért, és hova, vagyis az utolsó méter dróttal is el kell tudni számolniuk.

Még ha ezt nem is hisszük el teljesen, akkor is érdemes tudni, hogy ráadásul az EU-s támogatásból épülő projekteknél a cégek sokszor komoly önrészt is vállalnak, nem egyszer több pénzt fektetnek be saját forrásból, mint amennyi az EU-tól érkező támogatás összege.

Forrásaink szerint ezt a két dolgot, a KSH által mért 164 milliárdot, illetve a szükséges fejlesztések költségeit összevetve egyértelműen kiderül, hogy a korábban már komoly különadót fizető távközlési cégek ugyanazt a stratégiát követik majd, mint az energiaszolgáltatók a rezsicsökkentés után: a lehető legnagyobb mértékben visszavágják majd a fejlesztési költségeket, ami hosszabb távon komoly hátrányt jelent az ország internetpenetrációja, illetve a nyújtott szolgáltatás minősége és megbízhatósága szempontjából. Ennek a forgatókönyvnek egy érdekesebb változata lehet a korábban már említett, forgalomkorlátos csomagok visszavezetésével járó út.

Egyeztetés nem volt

Próbáltunk arról is képet kapni, hogy ha a bejelentés előtt nem is egyeztetett a kormány a szolgáltatókkal, azóta történt-e bármilyen ilyen közeledés. Mint megtudtuk, a bejelentés után valóban összehívták az érintetteket, ám a kormány képviselői nekik is csak ugyanazt tudták elmondani, amivel a Fidesz vezető politikusai a felháborodó embereket próbálták megnyugtatni. Vagyis konkrétumok, esettanulmányok, hatásvizsgálatok, részletes számítások helyett a „nyugi, ez még csak tervezet, de különben is ott lesz a 700 és 5000 forintos korlát” érvek hangoztak el.

Információink szerint a szektor szereplőinek nem azzal van bajuk, hogy részt kell venniük a közteherviselésben, hanem a bizonytalanság ijeszti meg őket. „Korábban is mindig az volt, hogy a szektor tulajdonképpen konkrét elvárásokat kapott a kormánytól, ám azokat együtt, közös munkával és tervezéssel oldottuk meg, hogy senki ne sérüljön jobban, mint azt a helyzet megkívánja. Most egy olyan adónemet találtak ki, amiről még ők sem tudják pontosan, hogy hogy szedik majd be, mekkora összeg folyik majd be belőle, és hogy egyáltalán ki fizeti majd” – fogalmazott egy forrásunk. A szakértők szerint ez a most benyújtott adótervezet olyan, mintha a kormánynak egy nagyon is egyértelmű összegű hiány fedezéséhez kellett volna előteremteni a forrást, és egy

„A dolgok, amiket eddig nem adóztattunk meg”

feliratú listáról nagyjából véletlenszerűen vagy akár ábécésorrendben válogattak volna. Így történhet meg az, hogy az internet mellett a művirágokat és a mosószereket is komoly különadó sújtja majd 2015-től.

Ezt a cikket a Facebook-oldalunkon kommentelheti.