Van jövője az oktatásnak, csak nem Magyarországon

Az iskolák válaszokat tanítanak, pedig a kérdések sokkal fontosabbak

– mondta Rubik Ernő, akit a londoni BETT oktatási kiállítás egyik nyitóelőadásán idézett a Google egy videóban. Büszkén dobban a szív, a világ egyik vezető techcége a világ legnagyobb oktatási kiállításán egy magyar ember szavait közli. A kiállítók közt is akadtak világszínvonalú terméket előállító magyar cégek. Az Intellisense például tabletekre készített appokat a matematika és fizika oktatásához. A Mozaik kiadó okostáblás rendszeréről a Samsung egyik üzletfejlesztési menedzsere, Vincent Piarou áradozott, hogy nekik pont ilyen tartalmakra van szükségük az iskoláknak szánt érintőkijelzőikhez.

A kiállítást végigjárva gyorsan szembesül az ember azzal, hogy ez a sok magyar siker egyáltalán nem számít, ettől nem lesz jobb a saját oktatási rendszerünk. A probléma ott kezdődik, hogy nagyon másképp gondolkodunk, mint britek, és nemcsak az oktatásról, hanem úgy általában az életről, az állam működéséről. Ez érhető tetten a BETT-en kiállított termékeken is. A magyar oktatási rendszer előfizetőjeként, felhasználójaként (furcsa szavak) úgy tűnt, a magyar oktatáspolitikának első lépésben nem azzal kell foglalkoznia, hogy tabletet vagy laptopot kapjanak-e a diákjaink, mert ez önmagában csak szemfényvesztés és pénzszórási lehetőség. Arra kellene inkább választ adni, hogy

Rubik Ernő nem erre a kérdésre gondolt az idézett megjegyzésében, hanem az érdeklődő, innovatív hozzáállásra. Az iskolás gyermekek szüleiben azonban biztosan felmerül, hogy vajon mitől romlik a magyar diákok eredménye a nemzetközi összehasonlító teszteken? Nem ismerjük a választ, mert nincsenek transzparensen nyomon követhető adatok a diákok pillanatnyi teljesítményéről.

A briteknek van egy olyan kattanásuk, hogy az adójukból fenntartott oktatási rendszer állami szolgáltatás, és mivel ők állják a számlát, azt is szeretnék tudni, hogy mire megy el a pénz. Természetesen nem az oktatási módszerekbe akarnak beleszólni, csak a munka eredményét akarják látni. Erre jók a BETT-en több cég által kínált szabványos tesztek, melyekkel mindegyik diák tudása, valamint az iskolák átlaga is rendszeresen összemérhető. Amint kiderül, hogy egy iskolában nem fejlődnek a diákok, időben közbe is lehet avatkozni, mielőtt menthetetlenné válna a helyzet. Túl késő? Akkor azt az iskolát be kell zárni, mert az oktatási intézmény nem meleg ételt és fűtött termeket szolgáltat, hanem a fejlődés lehetőségét kell megadnia. 

Szerencsére nem kell megvárni a nagy összehasonlító tesztek eredményét, az oktatás hatékonysága ugyanis óráról órára mérhető, erre is többen kínálnak megoldásokat. A hagyományos módszerekkel az a baj, hogy vagy nagyon munkaigényesek, mert sok-sok dolgozatot kell végigolvasni és kijavítani, vagy nagyon felszínesek, mert csak annyi derül ki, hogy egy-egy jelentkező tudta-e a választ a nekiszegezett kérdésre. Pedig simán előfordulhat egy feleltetésen, hogy tíz jelentkezőből hét rosszul válaszolt volna, csak pont nem ők kerültek sorra.

Digitális eszközökkel 30 diáknak is fel lehet tenni 10 kérdést, minden egyes órán, és a 300 válasz azonnal láthatóvá válik. Tegyük fel, hogy az óra végén megkapott eredmények alapján nem egyeseket osztogatnak, de a tanár megtudja, hogy az egész osztály rosszul  tud valamit, mert körbejárt a Facebook-csoportjukban valami marhaság. Vagy esetleg a szülő megtudja, hogy a tananyagnak mely részeit kéne otthon alaposabban átnézni a gyerekkel, és azt azonnal meg is teszi.

Láttunk olyan fejlődéskövető rendszert, melyben csak be kell jelölni a célt, és szép grafikonok mutatják, hogy a diákok milyen tempóban közelítenek hozzá. Kulcsfontosságú az objektivitás: mindenki szabványosított kérdéseket kap. Nincsenek jószívű tanárok, akik megadják az ötöst egy olyan eredményre, ami egy erősebb iskolában csak hármast ér. 

A digitális rendszer legnagyobb előnye a gyorsaság, hogy a gyerek ne akkor kapja meg a dolgozat eredményét, amikor már teljesen máshol járnak a tananyagban. Az sem elhanyagolható, hogy részletesebb információkat ad.

Jó kérdés, hogy ebből mit, hogyan lehetne átültetni a magyar oktatási rendszerbe. Szülőként azt kevésnek érzem, hogy az ellenőrzőben időnként látok egy-egy új jegyet, amelyek közt van olyan, ami három röpdolgozat eredményéből jött össze, van olyan is, hogy a házi feladat négyszeri hiánya miatt csúszik be egy egyes, és van 5-ös dolgozat is. Mely kérdésekre nem tudta a választ? Melyik témából volt erősebb? Hogy a francba kaphat a gyerek ötöst szorgalomból, és tantárgyi egyest a házi hiánya miatt?

A digitális dolgozatnál annyival több jutna el a szülőhöz, hogy látná a feltett kérdéseket, a hibás és a jó válaszokat. Így máris nem azzal kell sokkolni a szegény gyereket, hogy nézze át az egész anyagot, hanem a tényleges gyengeségekre lehet koncentrálni.

Ingyen Office, állami partnerség nélkül?

Amikor az oktatás már átláthatóan működik, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen csilivili kütyükkel tanuljon a gyermek. A BETT eddigi legnagyobb bejelentését a Google tette: az online irodai rendszere ingyen elérhető, mindenféle állami mutyi nélkül, és a diákoknak szánt változata teljesen reklámmentes.

A Google Apps for Education rendszerhez tartozik egy Classroom nevű menedzsment eszköz is, ami most már nemcsak számítógépen, hanem Androidon és iOS-en is fut, tehát a tanár akár az órán, a saját okostelefonjáról is hozzá tud férni. A diákok a rajzaikról készült fotókat, pdf-eket és más doksikat tudnak feltölteni, és a tanár minden ilyen anyaghoz hozzáfér. Ezt a rendszert a diákok is elérik a saját tabletjükön vagy okostelefonjukon, tehát nem kell állami pénzből felszerelni őket.

Szintén ingyenes megoldás a lengyel Learnetic platformja, mellyel a tanárok tudnak nagyon könnyen teszteket, izgalmasabb feladatokat és bemutatókat készíteni az előre legyártott mintákból; ezt az alapító-vezérigazgató Artur Dyro mutatta be nekünk a laptopján, pár perc alatt. Tesztek tableten és számítógépen egyaránt elérhetők, akár otthonról is. A tanárok és a diákok azért férnek hozzá ingyen, mert a Learnetic kiadóktól szed be jutalékot, a platform webshopjában eladott e-tankönyvek és más kiegészítők után.

Tanul a szakma

A BETT forgatagában alig lehet megtenni egy lépést anélkül, hogy ne hallana az ember egy újabb idegen nyelvet. Spanyolországtól Skandináviáig mindenhonnan jönnek ide tanárok, hogy megismerjék a legfrissebb technológiákat. A legjobb pillanat viszont az volt, amikor a norvég osztályterem nevű standon három alsós kisdiák tartott drónbemutatóval és projektoros prezentációval kísért előadást a tanároknak. Hibátlan angol kiejtéssel, arról, hogy mitől lesz izgalmas egy tanóra.