Zsanett, Janka
17 °C
27 °C

Wifin szól a tehén, ha gáz van

2015.05.27. 22:55
A HITS kiállításon összegyűlt rengeteg magyar startup, hogy befektetőt találjanak, bemutassák eddigi eredményeiket, koncepcióikat. A hangsúly a szoftverek helyett ma már a hardvereken van. Az aggyal irányítható asztali foci csak a jéghegy csúcsa, van, aki a tehenek belének pH-értékét méri, mások megokosítanák a zuhanyt is. Az internet lassan megtalálja a helyét a mezőgazdaságban, a magyar startupok pedig a világban: a nagy cégek ma már figyelnek rájuk, ők pedig eleve a nemzetközi piacra készülnek.

Nem várt haszna is van annak, ha az ember startup-rendezvényekre jár: például megtudtam, hogy Íjgyártó István nem Szíjjártó Péter borzasztó szóvicce, hanem egy valóban létező ember, méghozzá a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, aki megnyitóbeszédet tartott a budapesti Hungarian Innovation Techshow-n (HITS). A mondanivaló valami olyasmi volt, hogy a modern eszközöket használó fiatalokat is be kell illeszteni a társadalomba, a startupokra már most is büszkék lehetünk, jók az országimázs formálására is, és nem maradt el a nagyívű ígéret sem, miszerint a ciklus végére Budapest lesz Közép-Kelet-Európa startupközpontja. Meg a kutatóké is, ha már nagyot ígérünk.

Az 5Litres nevű okoszuhany koncepciója
Az 5Litres nevű okoszuhany koncepciója
Fotó: 5litres.com

A HITS nem új rendezvény, 2009 óta próbálják összekötni a tech-témájú vállalkozásokat a befektetőkkel. Idén újítottak, egy térbe pakolták a 17 kiállítót és az előadásokat. Valószínűleg jó döntés volt: túl nagy közönsége így sem volt a színpadon előadóknak, mégsem érezték azt, hogy a falnak beszélnek.

Úgy tűnik, a startupokat jobban érdekelte, hogy mikor kapnak befektetést, mint hogy az Euroventures kockázati-tőke társaságnál Tánczos Péter ügyvezető hány sikeres exitet csinált idén (ez a gazdasági szakszó szó arra, ha valaki sok pénzt ad egy vállalkozásnak, aztán a végén még többet vesz ki belőle), és hogy lemaradtak a LogMeInről, mert ők már az elején is olyan drágára értékelték magukat, amennyi pénzt azért mégsem akartak kockáztatni. A moderátor kérdésére az is kiderült, hogy a startupok tulajdonosai művelnek szokatlan dolgokat, például az egyikük, akikbe befektetnek, turistaosztályon szokott repülni, pedig már milliomos. Mik vannak?!

A startupperek kiégnek

A legérdekesebb előadás Megan Jonesé, a Stanford pszichológusáé volt, aki Lantern néven mentális egészséget támogató mobilappot fejleszt, ami lényegében a pszichológus előtti lépés lehet. A konkrét terméknél érdekesebb, hogy bár a startupot az USA-ban kezdték, Jones Bécsbe költözött, mert szerinte itt jobban támogatják az alapkutatásokat – pedig a vállalkozásukat még a Stanford saját befektetési programja is támogatta. 

Jones azt érezte, hogy a tudományos kutatásaiból nem sikerül értéket teremteni, nem tudja megosztani másokkal az eredményét, ráadásul az egész tudományos világ túl lassú: öt év a normális hossz egy alapkutatáshoz. A startupvilágban viszont öt év alatt minden megváltozik. Ennek ellenére csak tudományosan bizonyított dolgokat építenek be a vállalkozásba, ami szó szerint úttörő: amikor kezdték, három éve még nem is létezett az, amit digitális mentális iparágnak nevezett. Az app egyébként egyelőre annyit tud, hogy feltesz kérdéseket, erre kell válaszolnia a júzernek, és a végén össze is kapcsolja egy pszichológussal, coach-csal. A kettő lényegében ugyanazt, de hogy nézne már ki, ha egy sikeres üzletember pszichológushoz járna. Ők coachhoz járnak. Ez tényleg nem ugyanaz, mint egy terápia, de Jones szerint eleve nincs elég szakember a területen, így a digitális megoldás is előrelépés.

A pszichológus szerint a startupperek gyakran kiégnek, stresszesek, depressziósok, mivel állandóan azt kell mutatniuk, hogy minden a legnagyobb rendben, érdemes befektetni a készülő termékükbe - a valóságban viszont az emberek hangulata nem lehet ennyire állandó. 

A kütyük visznek mindent

A beszélgetések mellett a startupok bemutathatták saját koncepcióikat, termékeiket. Ma már elég nagy a magyar szcéna is, 17-en hoztak valamit a HITS-re. Több kiállítóról már részletesen írtunk, hozzájuk inkább korábbi cikkeket ajánlanék: ott volt a Codie gyereknek szóló robot, az otthonautomatikát egyszerűsítő Cubilog és a Xeropan nyelvtanulós app is.

10917188 750994318319161 695766310239781830 o.png
Fotó: Facebook / Cubilog Ltd.

A felhozatal eléggé vegyes, vannak már kész termékek, sikeres Kickstarter-kampányt lefuttatott projektek és még csak ötletként létezők is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a fókusz a szoftverekről eltolódott a hardverekre, a kütyükre, vagy ahogy divatos szóval mondjuk, az IoT-eszközökre (Internet of Things). Ezek hálózatba kapcsolt hardverek; a legtöbb cégnek most az a víziója, hogy pár év múlva mindent rákötünk a netre, a mosógép, a mikró, a zuhany meg a vécé is kommunikál majd velünk.

Alig láttam tisztán szoftveres startupot, mindenki másnak valamilyen szinten a hardverekhez volt köze: teljesen sajátot fejlesztettek, drónokat reptettek, vagy éppen 3D nyomtatóhoz írtak programot.

Közösségi kerekesszékezés

Vagy legalább használják a zsebünkben lévő okostelefont, és úgy lépnek kapcsolatba a való világgal, mint a Route4U: a kerekesszékes, esetleg elektromos járgánynál közeledő mozgáskorlátozottak rögzíthetik útvonalaikat, az eredmény pedig egy közösségi térkép, ahol a többi érintett is megnézheti, milyen nehézségek várnak rá. Az Erzsébet teret például már körbejárta valaki, jól látszott egy bukkanó, mivel a telefon a belső érzékelőkkel automatikusan rögzítette. Ez nem túl fontos információ a nem mozgáskorlátozottaknak, viszont nagyon hasznos a kerekesszékeseknek, vagy babakocsit tolóknak. Az appba fotókat is fel lehet vinni az utak, terek állapotáról, az épületek bejáratairól, jelezhetőek a nyilvános WC-k.

Az ötlet azért tetszik különösen, mert láthatóan valós igényre építve (néhány tucat felhasználó már teszteli is az alkalmazást, a Rehab Critical Massen lett nyilvános) kapcsol össze már létező, jól működő technológiákat és hardvereket: a mindenkinél lévő okostelefonokat a digitális térképekkel. A végeredményből pedig kiderül, mennyire jól járható egy város nehezített pályán, szépen kirajzolódnak majd a problémák is, az egészhez pedig csak néhány felhasználó kell. A környezeti kommunikáció egyébként ismer hasonló fogalmat: az, hogy mennyire sétálható egy terület, azt mutatja meg, gyalog milyen könnyen elérhetőek a fontos dolgokat a közelben. Most már azt is megtudhatjuk majd, mennyire kerekezhető.

Milyen a tehén pH-ja?

A tisztán szoftveres kategóriába tartozott még a Appelar: mezőgazdasági cégeknek fejlesztettek felhőalapú költségnyilvántartást. A gazda napi öt perccel felviheti az aznapi kiadásokat, így pontosan láthatja, éppen mi viszi a pénzt, mibe érdemes leginkább befektetni. A mezőgazdaságban ugyanis hatalmas befektetés kell, sokáig áll valahol a pénz, mire szüretelhető lesz az alma. A gazdák ma nem nagyon látják át, hova is ment el éppen a pénzük. A nyilvántartással viszont konkrétan látható, melyik termény hogy teljesít, minek milyen költsége van.

Dali Bálint, a szoftver fejlesztője szerint épp generációváltás zajlik a mezőgazdaságban: a fiatal gazdák már ugyanúgy használják a számítógépet, okostelefonokat, internetet, mint bárki más, viszont egyelőre a munkájukban nem mennek vele sokra. Annyira nem, hogy az Appelar egyből a nemzetközi piacra tervez, a következő lépés Lengyelország meghódítása, mi nemcsak a program lefordítását jelenti, hanem például azt is, hogy összegyűjtik a helyi szervizeket, és azokat rakják az adatbázisba.

Nem az Appelar volt az egyetlen mezőgazdasági témájú kiállító: a Moow nevű kütyüvel a tehenek belének pH-értékét, hőmérsékletét lehet mérni, az adatok vezeték nélkül egy alkalmazásba kerülnek, rögzíthető, így ha gond van, könnyen észre veszi a gazda. Az otpoelektronikai kütyü méri még a  szén-dioxid- és az ammóniakoncentrációt is. 

Foci az agyunkkal

A leglátványosabb, de egyben mostani állapotában a leghaszontalanabb, mégis szórakoztató hardveres fejlesztés a Mindkick: a játékosok az asztali focihoz hasonló játékban ventillátorokkal fújhatják a labdát a másik kapujába. A ventilátorokat agyhullámokkal lehet irányítani: előzetesen be kell állítani az érzékelőket, ilyenkor a játékos a bal kezére, aztán a jobb kezére gondol. Később ezekre a gondolatokra bekapcsolnak a jobb vagy a bal oldali ventilátorok. A fejlesztés lényege, hogy az egészet boltban kapható dolgokból rakták össze, a Kitchen Budapest inkubátorból indult projekt részben művészet, részben a technológia lehetőségeit próbálgatja. 

Egyelőre szintén a látványosság kategóriájába tartozik az 5Litres nevű startup: ők környezettudatos, okoszuhanyt fejlesztenek majd, amivel a szokásos több tíz liternyi víz helyett 5-8 literrel is megoldható a fürdés, mert előre programozhatóan meleg habbal teríti be az embert, amit aztán csak le kell mosni, a víz állandó és pazarló folyatása helyett. Az elektronika viszont még nem készült el a zuhanyfejhez, csak egy dizájnt bemutató műanyagot lehet megnézni. 

Elindult a kocsik Airb'n'bja

Steve Jobs stílusához hasonlító, talán túlságosan is lendületes előadást tartott egyik kitalálója a BeeRidesról: szerintük rengeteg kocsi áll feleslegesen a parkolóban, amikor a tulajdonosok elutaznak. Ők szeretnék, ha az emberek inkább a reptérhez közeli parkolójukban tennék le a kocsit, amit aztán bérbe adnának addig, amíg az eredeti tulajdonos külföldön van. A megtett kilométerek után pedig pénzt kapna, aki a kocsiját adja. Elvileg a célközönséget a turisták adják, akik szintén a reptéren át jönnek Budapestre.

Cserébe kap még kocsimosást, meg biztosítást az autóra. Az mondjuk nem derült ki, hoz-e annyi pénzt a dolog, hogy az amortizációt is behozza (azért egy 40 ezer kilométeres autót jóval kevesebbért lehet eladni, mint egy pár ezer kilométert fuottat), és a rendszeres szervizköltségek is a tulajdonost terhelik. A BeeRide a színpadon indult el élesben, egyelőre két autóval. 

Már nemcsak Magyarországban gondolkodnak

Amellett, hogy ma már rengeteg startup gyűlik össze egy-egy olyan rendezvényre, mint A HITS, mára úgy tűnik, a nagy vállalatok is felismerték, hogy a kis startupoktól tanulhatnak, megvehetik őket, nem kell mindig mindent saját maguknak lefejleszteni, így most eléggé kedvező környezet alakult ki a próbálkozóknak.

Látszik az is, hogy a startupok viszont egyre nagyobb léptékben gondolkodnak (a rendezvény nyelve is jórészt angol volt): nem találkoztam olyannal, aki csak a magyar piacban gondolkodna, mindenki vagy eleve nemzetközi piacra fejlesztettet, vagy az elindulás után terjeszkedne tovább külföldre. 

Június a Balatonon

Díjnyertes családbarát hotel, 06.17.-ig 25 900 Ft/ fő/2 éjtől

Balatoni nyár!

Gyerekkel nyaralna vízparton? Egy fergetegesen bulis hetet szeretne átélni? Biztonságos terepet, szép tájat keres kerékpár túrához? Vegye célba a Balatont! Keressen szállást itt!