Havonta 5,5 milliárd forintot elbukunk

Magyarországon nagyon kevés a programozó, és ez alatt nem arra kell gondolni, hogy kevés a szoftverfejlesztő mérnök, hanem hogy bárki, aki az utcán mászkál, nem tud programozni, és ezáltal elesik attól a lehetőségtől, hogy az életét rendesen tudja befolyásolni. Ma már a programozás alapvető kompetencia, és a mintázatfelismerés, a szabályalkotási készség az életben minden területén fontos - mondta Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója a Re:Mind által szervezett beszélgetésen. Azt is hozzátette, hogy a profi kódolóból sincs elég, ma már

22 ezer programozó hiányzik a munkaerőpiacról.

Pár éve még csak 10 ezres hiányról volt szó, szóval nem alakulnak jól a dolgok, és a piaci trendek alapján biztosak lehetünk abban, hogy ez a szám csak nőni fog.

Drámai hatású lesz hazánkra nézve a járműipar küszöbön álló átalakulása. A nemrég megrendezett müncheni Fujitsu Forumon arról beszélt Réger József, a vállalat globális műszaki igazgatója, hogy a benzines és dízeles autókba több mint 3500 alkatrész kell, és ez hatalmas beszállítói hálózatnak ad munkát. A közeljövőben utakra gördülő elektromos járművek sokkal egyszerűbb felépítésűek, kevesebb mint 300 alkatrészből állnak. Ettől nem lesz kevesebb feladata a gyártóknak, de a munka egyre nagyobb része lesz szoftverfejlesztés.

Röpködnének a milliók

Idehaza tévedésben élnek az emberek az informatikusi munkával kapcsolatban, a magyar szülők 20-25 évvel le vannak maradva. A többség most is úgy hiszi, hogy jogászként, orvosként vagy mérnökként könnyebb érvényesülni. A helyzet ezzel szemben az, hogy a zöldfülű programozók kezdőfizetése átlagosan 250 ezer forint bruttóról indul, ez néhány év tapasztalattal havi 450-500 ezerre feltornászható, speciális tudással azonban a havi egymilliós fizetés is teljesen reális.

„Egy néni betelefonált az állásközvetítőhöz, hogy hibásan írták ki a várható fizetést, mert 700 ezer forint van ott, pedig nyilvánvaló, hogy csak 70 ezerről lehet szó. Hiába próbálták elmagyarázni neki, hogy tényleg 700 ezer forint az összeg, erre azzal válaszolt, hogy nem az éves keresetet kell beírni, hanem a havit. Alig lehetett meggyőzni, hogy ennyit is kereshet havonta egy szoftverfejlesztő” - mesélte Horváth Ádám.

A fenti számokból jön ki a cikk címében említett összeg. Ha mind a 22 ezer programozói álláshelyet sikerül betölteni, és mindenki legalább 250 ezer forintot keres, azzal legalább havi 5,5 milliárd forint áramlana be a munkaerőpiacra. Ha nem a belépő fizetésekkel számolunk, máris sokkal nagyobb összegről van szó, és még nagyobb a programozók GDP-re gyakorolt hatása. Az informatikusok ugyanis az átlag magyar dolgozónál 3-4-szer több GPD-t állítanak elő.  

Hogy valódi fordulatot érjünk el a programozás oktatásában, ahhoz politikai szándék is kell. 

A Microsoft Magyarország azért lobbizik, hogy a kódolás kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe.

– jelentette be Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója. A legutóbbi PISA felmérés szerint jelenleg a 15 éves korosztály 60 százaléka digitális írástudatlan, míg az informatikai képzési területre jelentkezők és felvettek száma 2001-2014 között a kétharmadára csökkent - sorolta a vészjósló adatokat a Microsoft munkatársa.

Ki fogja mindezt megtanítani?

Alig győzik hangsúlyozni a szakértők, hogy amennyiben megszületik a szándék a kódolás oktatására, annak minden apró részletére érdemes lesz odafigyelni. Az Európai Unió 28 tagországából 14-ben a programozás külön tantárgy, tehát nem az informatika keretén belül tanítják. A digitális írástudást, vagyis azt, hogy miként kell a weben keresni, hogyan tudunk biztonságosan böngészni, és mitől lesz színes egy dokumentum fejléce, minden egyéb tantárgy keretében fejlesztik.

A pedagógusképzés is kissé defektes, azért használják máig az ősrégi Pascal programnyelvet, mert annak nincs piaci értéke. Aki otthonosan mozog Java környezetben, az inkább programozóként helyezkedik el, a tanárinál minimum kétszer magasabb fizetésért.      

Ahogy a Digitális Pedagógus konferencián is kihangsúlyozták, nagyon fontos lenne értelmes feladatok, valódi kihívások elé állítani a diákokat. Egészen másképp éli meg a programozást a gyermek, ha nemcsak egy előre megrajzolt katicát vagy egy teknőst kell irányítani, hanem azt tanulja meg, hogy a programozás által új dolgokat lehet létrehozni, amik korábban nem is léteztek.

Vagy ne adj isten még azt is megtanulják, hogy pár sornyi kóddal a világ, a saját környezetük is módosítható, bár az már nagyon futurisztikusan hangzik, hogy az iskolákba is betörjön a Dolgok Internete, ami az egész technológiai világot lázban tartja.   

Megragadták a lehetőséget

A közoktatás lemaradásában a magánszféra gyorsan megtalálta az üzleti lehetőségeket, tucatnyi képzésből válogathat minden korosztály.

A Logiscool tizenhat városban indított féléves képzéseket 6-18 éveseknek, havi 12 ezer forintért. A Logmein és a Codie által támogatott fővárosi Coderdojo két alkalomból álló ingyenes bevezető képzést ad 9-13 éveseknek, itt a cuki lánctalpas robot programozását lehet megismerni. A Skool elsősorban a kódolás népszerűsítésében vesz részt a 10-16 éves lányoknak szervezett programjaival, de a Lauren Ipsum kalandjai című mesekönyv magyar nyelvű kiadásával ennél jóval szélesebb közönséget elérnek.

A felnőttek a Green Fox Academy 4 hónapos képzésén, egymillió forintos tandíjért szerezhetnek programozói szaktudást. A Codecool azt ígéri, hogy másfél év alatt képzi profi programozóvá a jelentkezőket, és Budapesten 390 ezerbe, Miskolcon 300 ezer forintba kerül egy félév, ám ezt csak akkor kell kifizetni, ha sikerült is munkát találni.

Ma már ki sem kell mozdulni otthonról, ha tanulni akarunk. A Codecademy oldalán ingyen végig lehet venni az alapokat számos programozási nyelven. A Courserán külföldi egyetemek kurzusaira lehet befizetni, és idén a Miskolci Egyetem is elindította a nyílt képzési portálját, ahol az adatbázis-kezeléstől a szerverüzemeltetésig több tucat különböző informatikai kurzusra lehet jelentkezni.