Informatikai rocksztárokat képez az ELTE

Új tanszéket avatott fel szerdán az ELTE Informatikai Kara, ahol a hallgatók a big data kezelését és elemzését sajátíthatják el valódi céges projekteken keresztül. Az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék támogatója a T-Labs, a Deutsche Telekom kutatás-fejlesztési részlege, a Berlini Műszaki Egyetem, illetve a Magyar Telekom. Ez az egyetem első magánszektor által finanszírozott képzése.

Fuldoklunk az adatban, de nincs, aki feldolgozza

Az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a mobil- és okoseszközök száma, és egyre fejlettebbek a hálózati szenzorok is. Ennek köszönhetően mi felfoghatatlan tempóban termeljük az adatokat, amelyek a cégeknél egyre csak gyűlnek. Ezt az adatmennyiséget tárolni se egyszerű, de egyre nagyobb az igény a felhalmozott adatok feldolgozására, a big data hasznosítására is.

Az adatok elemzése egyrészt segít jobban megérteni az ügyfelek viselkedését, és üzleti döntéseket támogat, például hogy milyen terméket vagy szolgáltatást érdemes fejleszteni és hogyan. Másrészt komoly társadalmi hatása is lehet, elég csak az egészségügyi adatok felhasználására gondolni. Ennek ellenére még mindig nagyon kevés kifejezetten ehhez értő szakember érhető el, ezért nagyon is érthető, hogy miért éri meg az ELTE-nek és a partnereinek az új adattudós-képzés.

Ennek megfelelően a megnyitón mindenki el is mondta, a maga szempontjából miért örül az együttműködésnek. Mezey Barna, az ELTE rektora arról beszélt, hogy Európának nem szabad lemaradnia a kutatás-fejlesztésben, és hogy az ELTE úttörő szerepet vállalt ezzel a képzéssel. Mint mondta,

a vállalati és az akadémiai szféra közötti nemzetközi együttműködésnek egy új korszakát nyitjuk meg a magyar felsőoktatásban.”

A digitalizációt és a gyakorlati képzéseket szorgalmazó felsőoktatási kormányzatnak is presztízsértékű az új tanszék. A berlini egyetemnek a nemzetközi kapcsolatok építésében jön jól. A Deutsche Telekom a berlini, a szilícium-völgyi és az izraeli T-lab után Európában is bővíteni akarja a kutatóhálózatát, az ELTE új tanszéke az első az EU Labs nevű programjukban. Somorjai Éva, a Magyar Telekom humánerőforrás vezérigazgató-helyettese pedig a képzett adattudósok iránti növekvő keresletet hangsúlyozta.

Valódi problémákra kereshetnek megoldásokat

A megnyitón beszélgettünk Dobó Mátyással, a Magyar Telekom termékfejlesztési vezetőjével, aki magyar oldalról a program tető alá hozásáért felelt. Ahogy az Indexnek elmondta, a magyar lányvállalat – a görögországival együtt – a legaktívabb cég bigdata-téren a Telekom-csoporton belül, ezért eleve jó kapcsolatuk volt már a T-Labsszel. Ezért nem meglepő, hogy a Berlini Műszaki Egyetem és a T-Labs a magyarokat kereste meg tavaly az első ilyen együttműködéssel.

A Magyar Telekomnál fut több olyan projekt is, amelyekkel igyekeznek kihasználni a cégnél összegyűlő rengeteg adatot, de szakember náluk is kevés van még. Ezért a képzés kvázi megrendelői modellel működik majd, a hallgatók konkrét, valós projekteken dolgozhatnak, amelyeket a tanszékkel kapcsolatban álló cégek finanszíroznak.

Dobó szerint erre biztosan lesz is kereslet a hallgatók körében, mert sokan vannak, akik nem elméleti dolgokkal akarnak foglalkozni, hanem hasznosítható kutatásokat végezni. A big data pedig nagyon menő terület,

ezek a srácok most rocksztárok.

Néhány konkrét példát is említett Dobó, ahol hasznosítható ez a tudás:

• A Magyar Telekom például finanszíroz egy banki csalásokkal kapcsolatos kutatási projektet. Telekomos cellainformációk alapján össze lehet vetni a felhasználók tartózkodási helyét azzal, hogy hol használták a kártyáját, így kiszűrhetők az esetleges illetéktelen felhasználók.
• Mozgáselemzéssel feltérképezhető, hogy honnan érkeznek egy-egy üzletbe az ügyfelek. Ez alapján hatékonyabban meghatározható például egy üzlet nyitva tartása vagy hogy hol érdemes új boltot nyitni.
• A berlini T-Labs egyik projektjében a BMW-nek fejlesztenek önvezető autózáshoz kapcsolódó alapmodulokat, például azt a rendszert, amelyik kamerával figyeli az autó melletti útsávot, hogy megállapítsa, mi van ott és mennyire lehet hozzá közel menni.
• Azon is dolgoznak, hogy cellainformáció alapján meg lehet-e határozni, hogy az adott felhasználó milyen közlekedési eszközzel utazott.

A cél, hogy olyan konkrét megoldásokat szállítson a későbbiekben a tanszék, amelyeket aztán be lehet építeni a termékfejlesztési folyamatba, vagyis konkrét termék lesz belőle.

Persze minél részletesebbek az adatok, annál transzparensebbnek kell lennie az adatkezelésnek. Ezt nem csak Dobó hangsúlyozta az Indexnek, de a megnyitó több előadója is kiemelte – ami már csak a szigorú német adatvédelmi szabályozás miatt is érthető. A tanszék egyik demójában be is mutattak egy projektet, amelyben a Deutsche Telekom próbál nagyobb kontrollt adni a felhasználók kezébe, hogy meghatározhassák, milyen adatok begyűjtéséhez és felhasználásához járulnak hozzá, és értsék, hogy ezeket mire lehet felhasználni.

A demózott projektek között volt még néhány közösségimédia-elemzés is. Az egyikben éppen a két amerikai elnökjelölt twitteres említései futottak valós időben egy térképen. A puszta említésük mellett az is felrajzolható automatikus szövegelemzés alapján, hogy például egy-egy beszéd után melyik politikusról nyilatkoznak pozitívan vagy negatívan a twitterezők. Ennek is van üzleti felhasználhatósága, például egy termék bemutatása után követhető a fogadtatása. Egy másik demóban azt lehetett követni, hogy egyes trendek hogyan terjednek Twitteren, például a Gangnam Style hogyan indult útjára Dél-Koreából, és hódította meg néhány hónap alatt a világot.

Más cégeknek is nyitva áll

Az új képzés már most szeptemberben elindul, ami azért lehetséges, mert magát a megállapodást már korábban megkötötték. A karon tanuló hallgatók tudnak jelentkezni, egyelőre szabadon választható tárgyak formájában. A kezdeti időszakban még a képzés beindítása folyik, első körben két PhD-hallgató csatlakozott.

Az adattudósoknak egészen más képzettségre van szükségük, mint egy hagyományos elemzőnek. Tudniuk kell az adatokat begyűjteni, megtisztítani, óriási adatbázisokat kezelni, elemezni, vizualizálni, mindezt transzparens módon. Ezenkívül érteniük kell még az üzleti felhasználáshoz is, hogy tudják alkalmazni is az adatokat valós üzleti szituációkban. Ezért a képzésnek három fő lába van:

• az adattudomány technológiai háttere, IT-architektúra, felhő, szoftverek kezelése,
• statisztikai elemző módszerek,
• közgazdasági, üzleti oldali alkalmazás.

Az új tanszék élére kinevezett Horváth Tamás hangsúlyozta, hogy nem zárt együttműködést terveznek a Telekommal, nyitott lesz más cégek és kutatók előtt is a képzés. Horváth az előadásában a jövőbeli kutatási irányokról is beszélt, például a felhasználók adatai alapján eseményeket ajánló appokról, amelyek megmondják a felhasználónak, hogy hol számíthat a legkisebb tömegre. Szintén a felhasználók mozgására épülhet olyan szolgáltatás, amelyik krízishelyzetben riaszt, ha szokatlan viselkedési mintázatot tapasztal.

Az ELTE új tanszéke a maga nemében az első, de hasonló kezdeményezéseket azért már találni itthon is az utóbbi időből. A Közép-európai Egyetem például tavaly indított hasonló képzést az IBM-mel együttműködve, és a Kürt Akadémia is kínál adattudós-képzést. A Telekom pedig más magyar egyetemen is jelen van, 2013-ban indítottak be egy mobilkommunikációs képzést a Szegedi Tudományegyetemmel közösen.