Múzeumi ékkő lesz a rozsdaboglyából

Nem lesz egyszerű dolga a restaurátoroknak az egyszer biztos – a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumtól kapott képek láttán ez a legkevesebb, amit el lehet mondani a jelenleg zárva tartó intézmény legújabb szerzeményéről. Nyilván sokak felismerik még így, ebben az állapotban is, de azért mondjuk el: egy Ikarus 66-os autóbusszal gyarapodott a jelenleg raktárakban lévő gyűjtemény.

A múzeum szerint a “Faros” hiánypótlónak tekinthető, mivel az Ikarus gyár nagy darabszámban gyártott autóbuszaiból egy sem volt meg a gyűjteményükben. A tervek szerint a most meglehetősen lerobbant formában lévő busz “a restaurálását követően a megújuló Közlekedési Múzeum városligeti épületében nyíló új állandó kiállítás egyik fontos eleme lesz, bemutatva a hazai autóbuszgyártás méltán sikeres, kedvelt és páratlan formavilágú autóbusztípusát” – fogalmaz a múzeum pénteki közleménye.

A farmotoros busz – amely a jármű végén elhelyezett jellegzetes motorsátorról kapta Faros becenevét – a legnagyobb darabszámban üzemeltetett autóbusztípus volt hazánkban, egészen az Ikarus 200-as típuscsalád megjelenéséig. Gyártása az 50-es évek elején kezdődött, 1973-ig 9259 Ikarus 66-ost értékesítettek hazánkban és a világ számos országában, többek között a Kelet-Németországban (a legtöbbet, hatezret az NDK-ba adták el), Lengyelországban, Kuvaitban, Egyiptomban, Kínában.

Magyarországon több mint 2700 faros Ikarus közlekedett, és az 1980-as évekig egyetlen más típus sem szárnyalta túl az Ikarus 66-osok darabszámát. Ezzel mintegy két évtizeden át a Faros volt a legjellemzőbb, egyben egyik legkorszerűbb, legkényelmesebb és leggyorsabb autóbusz Magyarországon, főként a vidéki közutakon, a helyközi forgalomban.

A Közlekedési Múzeum új szerzeménye az Ikarus 66.62 alváltozat, az utolsó legyártott tíz Faros egyike. A buszt 1973. április 3-án helyezték üzembe a székesfehérvári, 14. számú Volán vállalatnál. Az 1970-es évek végén a MEZŐGÉP Vállalat Egri gyáránál közlekedett, majd 1982-től a Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon autóbuszaként szolgált, egészen 1983. március 16-i forgalomból való kivonásáig. A jármű minden lényeges fődarabja, így motorja, illetve a teljes műszerfali egysége épségben maradt meg.