A Szegedi Robotembertől a légpárnás Mars-járóig

Szegedi Robotember, Robotkatica, Robonova 1 – több mint fél évszázadot ölelnek fel ezek a furcsa, valószínűleg kevesek által ismert nevek, a magyar droidfejlesztők kreativitásának bizonyítékai. Többek között velük is találkozhatnak az érdeklődők Szegeden, ahol a hazai robotika fejlődésébe lehet betekinteni a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szerdán nyílt kamarakiállításának segítségével. A MI és a Robot című időszaki kiállításnak a Szent-Györgyi Albert Agora ad helyet a NJSZT állandó informatikatörténeti kiállításának keretein belül.

A június 7-től szeptember végéig látogatható kis tárlatot Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki szerint korunk a mesterséges intelligencia és a robotika exponenciális sebességű fejlődésének utolsó szakaszába lépett, azaz innentől csak egyre meredekebb lesz az önálló gondolkodó gépek fejlődése, aminek többek között olyan csalhatatlan jelei vannak, mint például a góban győzedelmeskedő mesterséges intelligencia.

Alföldi István a kiállításról szólva azt azért jelezte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem jelenik meg közvetlenül a tárlaton (a cím szójátékától eltekintve), a kiállítás inkább a jelenleg zajló forradalmi változások előzményeit mutatja be a robotfejlesztőktől kapott tárgyak és információs tablók révén (ez utóbbiak Forrai Ferenc grafikus alkotásai). A kiállításon magángyűjteményekből származó, zömében saját tervezésű és építésű robotok láthatók, amik sok esetben rangos robotikaversenyek nyertesei is egyben.

A kiállítás kétségkívül legérdekesebb – és egyben legnagyobb, konkrétan embermagasságú – darabja a Szegedi Robotember másolata. Muszka Dániel kibernetikus feltaláló alkotása 55 éve készült a szegedi Úttörőház részére, és ma már megmosolyoghatjuk egyszerű funkcióit, de akkoriban nagy szám volt, hogy automatikusan köszöntötte a látogatókat, és 24 előre betáplált kérdésre adott választ. Sajnos az eredeti bádogember már nincs meg, így csak idős alkotójának élményszerű beszámolója alapján tudjuk elképzelni, hogyan forgatta a fejét egy Wartburg ablaktörlőmotor segítségével.

Akit kicsit is érdekel a robotika, az valószínűleg nem fog unatkozni a tárlatot körülvevő állandó kiállításon sem: az NJSZT mint tudományos civil szervezet bámulatos infokommunikációs és számítástechnikai gyűjteményt tudhat magáénak, ami egy nem állami fenntartású múzeumtól kifejezetten szép örökségvédelmi teljesítmény.