Ma derül ki, mi vár a szabad internetre

Hamarosan részleteket közöl a netsemlegesség szabályozásának megváltoztatásáról a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) – írja az Engadget.

A netsemlegesség az az elv, amely biztosítja a szabad, nyitott internetet, ahol minden egyenlő eséllyel elérhető mindenkinek. A bizottságot vezető Ajit Pai áprilisban ismertette az átalakítással kapcsolatos terveit, az FCC májusban tartotta az első szavazást az ügyben. Több amerikai lap is úgy tudja, helyi idő szerint kedden, magyar idő szerint szerdán ismerteti a részleteket, amelyekről már decemberben várható végső döntés.

Az Egyesült Államokban óriási vitát kiváltó téma jelentőségéről tavasszal írtunk részletesebben. A lényeg, hogy az FCC még 2015 februárjában, heves viták után elfogadta a ma érvényben lévő Nyílt Internet Rendeletet, amit akkor sokan az Obama-adminisztráció egyik legfontosabb eredményének tekintettek.

Trump viszont januárban új elnököt nevezett ki az FCC élére Ajit Pai személyében, aki már korábban is élesen bírálta a szabályozást. Sokan attól tartanak, hogy Donald Trump rövid úton kivérezteti a nagy nehezen átvert szabályozást, amivel e félelmek szerint kizárólag a nagy netszolgáltató cégek járnának jól, mindenki másnak, főleg a felhasználóknak, rosszabb hely lenne az internet.

A netsemlegesség tételmondata, hogy a netszolgáltatóknak elfogulatlan és egyenlő hozzáférést kell biztosítaniuk minden internetes oldalhoz és szolgáltatáshoz. A probléma ott kezdődik, hogy ha néhány netszolgáltató túl nagyra nő és túl erős lesz, ez a pár óriás – Amerikában a Comcast, a Verizon, az AT&T és hasonló cégek – dönti el, hogy mi és hogyan juthat el a felhasználókhoz. A tartalomszolgáltatóknak nincs választásuk, mindenképpen csak rajtuk keresztül tudják elérni az embereket, ők az internet monopolhelyzetben lévő kapuőrei.

Hogy a visszaéléseknek elejét vegye, a jelenlegi szabályozás előírja, hogy a szolgáltatók

• nem vághatják el önkényesen a felhasználókat semmilyen tartalomtól;
• nem részesíthetnek előnyben egyes szolgáltatásokat (akár gyorsabb, akár olcsóbb eléréssel), illetve nem szoríthatnak háttérbe másokat;
• pláne nem kérhetnek pénzt más cégektől azért, hogy cserébe gyorsabb hozzáférést (úgynevezett gyorsforgalmi sávokat) adjanak a felhasználóknak az ő szolgáltatásukhoz, mint a vetélytársakéhoz.

Ez hivatott biztosítani például, hogy egy netszolgáltató ne dönthessen úgy, hogy a saját filmnézős szolgáltatása gond nélkül élvezhető, de vetélytársé hogy, hogy nem, akadozik a hálózaton. Vagy hogy egy nagy cég fizet a zökkenőmentes célba érésért, de a kisebb versenytársak, amelyek ezt nem engedhetik meg maguknak, versenyhátrányba kerülnek.

Pai fő érve a változtatás mellett, hogy a rendelet fojtogatja az iparágat, emiatt kevesebb a beruházás és a munkahely, aminek jót fog tenni a lazább szabályozás, a netsemlegesség elvét meg a szigorúbb számonkérés nélkül is be fogják tartani a cégek. Az ellenzők szerint a gazdasági érvek erősen megkérdőjelezhetők, kényszerítőerő nélkül pedig a cégeknek nem érdekük a netsemlegesség elvének tisztelete.