További Hardver cikkek
Húsz percnél nem tart tovább majd a teszt, vágja oda lemondóan Handrás. Látszólag nincs túl jó véleménnyel az Apple TV-ről, pedig dicsérnie kéne, hiszen a kaliforniai cég termékeit árusítja. A boltjában próbáljuk ki az eszközt. Tesztelném én otthon is, de nem tudom: hagyományos, crt tévém van, 16:9, 100 hertz, meg minden, de az Apple TV nem kompatibilis vele, sőt, lenézi.
Gépről szedi
Bekapcsoljuk a kis dobozt, látványos intróval kezdődik az előadás: repkedő képek, videók, középen az Apple TV, természetesen. Valójában nem ennyire lendületes a start, a készülék először betölti az operációs rendszert, a Mac OS X butított változatát, ezzel telik az első fél perc, és csak utána jönnek a szálldosó ablakok. Ideális esetben életében csak egyszer látja a júzer ezt az intrót, mert a tápkábel kihúzása nélkül csak készenléti módba lehet zavarni az Apple TV-t, onnan meg két másodperc alatt felébred a gép, egyből a menüvel. A főmenüben vannak a filmek, a tv-show-k, zenék, podcastek, fotók meg a beállítások.
A lejátszó a tartalmakat a számítógépről szedi le, mindegy, hogy Windows vagy Mac OS X fut rajta, lényeg, hogy legyen benne wifi, meg iTunes, ugyanis ennek a szoftvernek a könyvtárát húzza át a 40 gigabájtos (ebből 33 szabad) merevlemezre drótnélküli kapcsolaton keresztül az Apple TV. Ekkora vincseszterre felfér 50 órányi film, vagy 9 ezer dal, ha betelne a tároló, meghatározhatjuk, hogy milyen alapon szelektáljon a készülék. Amíg nincs tele a merevlemez, addig automatikusan áttölti magának az iTunesban frissen megjelent tartalmakat az Apple TV, civilizáltabb társadalmakban ezt hívják szinkronizálásnak. További öt számítógépet köthetünk még rá a lejátszóra, ezekről nem másol át semmit, viszont a rajtuk tárolt zenéket, és filmeket átjátssza a tévére.
A távirányító pont olyan, mint amilyent az összes Apple-gép mellé adnak, egy gomb középen, ezzel lehet elindítani és megállítani a lejátszást, egy előre meg egy hátraléptető gomb, hangerőgombból is van kettő, meg van egy menügomb. Előnye, hogy sosem kell ránézni, automatikusan megy az irányítás, hátránya, hogy finombeállításokat nem lehet végezni vele. Meg az, hogy hangerőt sem lehet állítani vele, hiába van rajta a gomb, ehhez az erősítő vagy a tévé távirányítóját kell nyomkodni, ami plusz probléma (kiderült: lehet, csak beállítás kérdése). A megállítás viszont okosan lett megoldva: ha félbeszakítunk egy filmet, kikapcsoljuk a gépet, aztán napokkal később újra belépünk, és megint ugyanazt néznénk meg, az Apple TV megkérdezi, hogy elölről játssza le, vagy onnan, ahol abbahagytuk.
Közepes képminőség
A zenék mellett megjelenik az albumhoz tartozó borító képe, meg egy rakás információ az előadóról (feltéve, hogy ezek megvannak a gépen). A fényképeket ugyanolyan slideshow kíséretében mutatja be a gép, ahogy az iPhoto a Macintoshokon, erről elég annyi, hogy egy ismerősöm, miután megnézte nálam a nyaralós képeket, elhatározta, hogy vesz egy iMacet, csak az iPhoto slideshow-jáért. Szóval elég meggyőző.
A filmek menüpontban találjuk a filmelőzeteseket is, ezeket az iTunesról tölti le az Apple TV. A legfrissebb, legérdekesebb bemutatókat dobálja ki a képernyőre a készülék, a cím mellett megjelenik a borító, meg a film rövid leírása is. A nagysebességű vezetéknélküli kapcsolatnak hála villámgyorsan átjátssza a gépről az előzeteseket, a szűk keresztmetszetet maximum az internet adhatja: ha 5-6 megabitnél lassabb a hálózat, akkor nem jön be egyből a film, hiszen még le kell tölteni azt.
A képek minősége változó. A bemutatók például kimondottan rosszul néznek ki a nagyfelbontású tévéken, mert a 640x480-as verziót tölti le az Apple TV, a franc se tudja miért, ha egyszer az iTuneson keresztül a hd-felbontású verziók is elérhetők. A filmeket 720p, azaz 1280x720-as felbontásban tudjuk megnézni a set-top boxon keresztül, ami meg más szempontból aggályos. Ha már követelmény a nagyfelbontású tévé az eszköz mellé, akkor miért nem tudja a valódi, 1080p felbontást? Persze még keveseknek van ilyen minőségű tévéjük otthon, de akinek van, az miért érje be szaros 720p-vel?
Kábelek nélkül
Feltéve, hogy a filmformátum kompatibilis az Apple TV-vel. Mert a készülék csak az iTuneson is használt H.264-et támogatja, de arra senki se számítson, hogy a DivX-ben tárolt otthoni mozigyűjteményt majd az Apple TV segítségével játssza át a tévére, mert a készülék ilyesmire nem hajlandó (persze meg lehet hekkelni). Anyádat, mondhatnánk, hiszen a gépben van rendes processzor, grafikus gyorsító, operációs rendszer, sőt, merevlemez is, semmiből sem állt volna alkalmassá tenni mindenféle formátum lejátszására, de nem. Persze értem én, hogy miről van szó: a gyártó szívesen köt magához, vegyem meg a lejátszót, aztán utána iTunesról a tartalmakat, ez az ötlet viszont egy ponton megbukik: itthon nem lehet az iTunesról vásárolni.
De a hazai piaccal más baj is van: bár az új tévék egyre nagyobb százalékban alkalmasak a nagyfelbontású kép megjelenítésére, az otthoni háztartások túlnyomó többségében még crt készülékek vannak. Az Apple TV viszont csak hdmi, vagy komponens kábelen keresztül hajlandó kommunikálni, a crt-kben viszont ilyen nincs, van rca, esetleg s-video, de hdmi meg komponens nincs. Nehéz megérteni, hogy miért nem lehetett még egy rca-kimenetet beleerőszakolni az elegáns kis dobozba, főleg, hogy az iTunesról letölthető filmek, sorozatok amúgy is kisfelbontásúak.
Az Apple TV jó vétel lehet azoknak a külföldieknek, akik amúgy is az iTunesról vásárolnak, és 720p-s felbontású tévét vettek maguknak. Akik le tudnak mondani a hiányosságokról és el tudják viselni a megkötéseket, páratlanul jó készüléket kapnak: elegáns forma, halk működés, egyszerű vezérlés, jópofa képnézegetés, beépített merevlemez és teljesítményéhez képest meglepően alacsony ár várja a vásárlókat. De Magyarországon alig-alig van létjogosultsága a készüléknek. Amíg csak több órás cselezés, paypalozás, ügyeskedés után hajlandó megnyílni nálunk az iTunes áruháza, addig olyan az Apple TV, mint Torgyán József szerszáma az FKgP nélkül. Vagy mi.
Apple TV
Okos is, szép is, olcsó is, csak épp pár bosszantó apróság hazavágja a használhatóságot. Még öt percet és ötszáz forintnyi kacatot kellett volna rászánni, hogy tökéletes eszköz legyen.