Az Intel már teszteli a 45 nanométert

Az összeesküvés-elméletekkel kacérkodók szerint az eltitkolt technológiák ésvagy az ufók földi elburjánzásának kézzelfogható bizonyítékai a Nemzetközi Űrállomásról, és úgy általában a világűrből érkező beszámolók: a vonal recseg, zúg, sziszeg, történik mindez 2006-ban.

Előjelek

Az Intel forradalmi bejelentésének előjátéka még ennél is gyanúsabb: a konferenciabeszélgetés egyszerűen sehogy sem akar összejönni. A vonal folyamatosan szakad, legalább tíz percig tart, amíg létrejön a kapcsolat Budapest és Oregon között. Aztán amikor végre konnektálunk, szinte csak súgást lehet hallani, meg mindenféle csipogást, sípolást. Valahol, messze a háttérben mintha beszélne valaki.

Itt járnak közöttünk.

Házigazdáinktól, az Intel hazai képviselőitől megtudjuk, hogy a telefon másik végén Mark Bohr, az Intel egyik vezetője készülődik, meg még vagy húsz másik újságíró, a világ különböző pontjairól. A bejelentés fontosságát bizonyítja, hogy a telefonkábel párezer kilométerrel távolabbi végére tapadva a Register egyik szerzője várja feszülten Mark Bohr bejelentkezését.

Tényleg nagyon vékony

"Hy, I'm Mark Bsskfrgbvcssssss from Oregon City!" Hm, izgalmas lesz.

Az Intel hazai képviselői szerencsére kiosztják az előadás szöveges vázlatát, így nagyjából sikerül követni az eseményeket. Bohr elmondja, hogy az Intel sikeresen tesztelte a 45 nanométeres csíkszélességet, így 2007 második félévében át lehet térni az új gyártástechnológiártiktiktiktiktik. Hogy érezzük a helyzet súlyosságát, 45 nanométer az emberi hajszál 3 ezred részének, máshogyan: 450 egymás mellé helyezett hidrogénatomnak felel meg. Szóval elég kicsi.

Most 65 nenométeren nyomja az Intel, amit ssskrbroáf áprilisában, tehát kevesebb mint két éve teszteltek először, és 2005 végéttől gyártják ilyen méretben az áramköröket.

A 45 nanométer azért érdekes, mert először az Intelnek sikerült működő csipet készítenie ilyen gyártástechnológia mellett. Ha bevezetik, gyorsabb, vagy alacsonyabb fogyasztású és ssskhhrrraffs processzorokat gyárthat majd a társaság. Valóra válhat tehát az Apple álma, és remek teljesítmény/fogyasztás mutatókkal felvértezett csipeket építhet a Macintoshokba.

Vonalban a Register

A mostani tesztalany még nem processzor, de gyorsítótárnak jó lesz, hiszen egy SRAM-mal bizonyították a 45 nanométeres hrüff diadalát.

Az előadás végén jöhetnek a kérdések. A Register szerzője arról faggatja Bohrt, hogy mennyi tam-ta-tam-ta-ta-ta-ta-ta-tam (Mozart, Kis éji zene), és hogy ez mikorra ssshfs. A kérdés többi részét nem nyomta el semmilyen dallam, de a búgó háttérzaj, meg a furcsa gerjedések miatt nem értettük azt se.

Persze mi is kérdeztünk volna, de féltünk, hogy a választ Bohr talán már elmondta az előadás alatt, vagy valaki már feltette ugyanezt a kérdést, csak nem hallottuk (lásd: ssskhhrrraffs), ráadásul úgy sem értettük volna a választ, úgyhogy inkább ittunk egy kis narancslevet. Hörp.