További Hardver cikkek
Jót röhögtünk a múltkor azokon az alternatív eszközökön, amelyek a lassan ötvenéves egeret hivatottak felváltani. Még hogy lábpedál meg fejegér, bruhaha. Aztán vannak helyzetek, amikor az embernek nincs kedve röhögni egyáltalán. Amikor a fejjel irányítható kurzor nem poén, hanem kiút.
Angyal Réka 14 éves, aranyos kislány, jár iskolába rendesen, még különfoglalkozásokra is hordják a szülei, sőt tavaly Düsseldorfban volt konferencián. Szereti a földrajzot, a történelmet, a kirándulásokat, a sajtburgert - a matekot talán kevésbé, de hát vannak így a matekkal mások is. Amikor vele meg az édesapjával, Angyal Józseffel találkozunk, Réka érdeklődve nézelődik, és bár nem szól sokat, amikor a közelgő születésnapja kerül szóba, nem állja meg széles vigyorgás nélkül.
Hogy milyen ajándékot szeretne, azt meg tudjuk éppen kérdezni tőle, de amit válaszol, nem biztos, hogy megértjük.
Sokat kell küzdeni
Réka egy orvosi műhiba miatt születésétől fogva súlyos mozgássérült. Végtagjait nem tudja koordináltan mozgatni, a fejét is csak erős koncentrációval; mindent megért, de beszélni képtelen. Az iskola, ahová naponta jár (a Mozgásjavító Általános Iskola "Csillagház" tagozata), speciális, személyre szabott tananyaggal várja, a különórák a halmozottan sérült, kommunikációjukban gátolt gyerekekkel foglalkozó Bliss Alapítványnál zajlanak, és a konferenciát, ahol tavaly az alapítvány jó voltából szüleivel járt, kifejezetten beszédképtelen, alternatív eszközökkel kommunikáló látogatóknak szervezték.
"Sokat kell küzdeni" - mondja Angyal József, aki egy informatikai tanácsadó cégnél dolgozik, és akinek a Düsseldorfban látottak alapján nyilvánvaló, hogy fényévnyi távolságra tartunk attól, ahol a hollandok, a németek vagy az angolok járnak. A konferencián egy a Rékáéhoz hasonló hendikeppel élő, 13 éves angol kislány beszédszintetizátor segítségével tartott meggyőző előadást, amelyet PowerPoint-prezentációval illusztrált - Angyal József meg van győződve róla, hogy a megfelelő eszközök birtokában erre Réka is képes lenne, mivel szellemileg teljesen ép. Csak a pénzen múlna, hogy Réka a mozgásképtelen zseni, Stephen Hawking nyomába érjen? Ahhoz egy kicsit jobban kéne nyomni a matekot, de amúgy könnyen elképzelhető.
Ingyen van a magyar fejegér
Réka első számú kommunikációs eszköze így a digitális kor hajnalán egy laminált lapokból összeállított füzet, amelyben piktogramok jelölik a különböző tárgyakat és fogalmakat. Ha a kislánynak a füle fáj, kikeresteti a füzetből a fület, ha valamelyik iskolatársára vagy tanárára gondol, az őt ábrázoló képet; ha sajtburgert enne, akkor a két nagy gyorséttermi lánc logójára kattint. Lélekben, mert a kezét nehezen tudja mozgatni.
Léteznek ugyan a piacon korszerű gépek, amelyek megkönnyítenék a kommunikációt és a tanulást, csakhogy, mint Angyal József mondja, egy egyszerűbb kommunikátor is tízezrekbe, egy nagyobb tudású beszédszintetizátor százezrekbe kerül, és egy speciális, érintőképernyős számítógép ára a hozzá való célszoftverrel a 1,5 millió forintot is elérheti. Az OEP az ilyesmit nem támogatja, mondván, hogy ezek nem rehabilitációs, hanem készségfejlesztő eszközök. Azoknak viszont, akik másképp nem tudnak kommunikálni, ezek az eszközök a mindennapi életbe való részvétel egyetlen lehetőségét jelentik.
Maradunk annál, amink van: a fejjel mozgatható kurzort például egy brit cég, az Inclusive Technology 240 fontért (kb. 90 000 forint) árulja ugyan, de az alkalmazásnak létezik ingyenes, hazai változata, amely talán még egyszerűbben is kezelhető, mint a fizetős verzió. A "fejegeret" az ELTE informatikai karán működő Neurális Információfeldolgozási Csoport (NIPG) készítette, és mozgássérült, beszédképtelen gyerekek használják többek között a Blissnél, annál az alapítványnál, ahová Réka hetente jár.
Nem gyerekjáték. "Réka a fejmozgását nehezen tudja koordinálni, külön tornamutatványt jelent, hogy irányítsa" - mondja Angyal József. "De most jól megy neki, egyre ügyesebb."
Réka hallgat. Aztán amikor a laminált, kirojtosodott szélű füzetből még egyszer kikeressük a születésnapot jelölő tortát - nem egyszerű, két kézzel is eltart egy ideig - és megmutatjuk neki, újra felvidul. Ha meg tudná mutatni, milyen ajándékot szeretne, ott azonnal megkapná.
Kattintás helyett kacsintás
Kipróbáltuk: a fejegérhez nem kell semmi, csak egy webkamera, abból is jó a legolcsóbb, és az NIPG szájtjáról ingyen letölthető, alig 1 megabájtos exe. A szoftver nem túl barátságos: a helpben egy szó sincs arról, mi hogyan működik, és a readme.txt is csak ijesztget, idézzük: "Bizonyos körülmények között, például az optimálisnál rosszabb kamerabeállítások, rossz minőségű kamera, változó vagy nem kielégítő fényviszonyok, helytelen arcfelismerés, összezavarodott arcvonáskövetés vagy BÁRMI (!) szándékolatlan egérkattintást eredményezhet."
A fejegér használat közben. Forrás: NIPG
Pompás élmény, amikor rájön az ember, hogy kacsintással tud kattintani - először a jobb kacsintással próbálkoztunk, de konzisztens eredményt az úgynevezett dupla kacsintásos - gyors szembehunyásos - módszerrel tudtunk elérni. Később sajnos kiderült, hogy a kacsintás lényegtelen: a szoftver nem erre reagál, hanem akkor kattint, ha elég sokáig van a kurzor egy helyen. Egy illúzióval kevesebb. Szöveget sajnos nem sikerült kijelölnünk, és hamar fény derült a fejegér másik hiányosságára: duplaklikket sem lehet vele produkálni.
Ez például netezéskor azt jelenti, hogy a linkre kacsintós módszerrel könnyen elszörfözget az ember, de oldalt görgetni már nem tud. Az egyklikkes fájlmegnyitás azonban megoldható, ha a fejegér használója a Windowsban beállítja, hogy a mappák és a fájlok egy kattintásra nyíljanak. Ilyenkor viszont már tényleg vigyázni kell, mert egy rosszkor eleresztett kacsintás azonnal megnyitja a mappát vagy a fájlt, amelyre a kurzor téved.