Árpád
-1 °C
9 °C

A palmtop után itt a pentop

2005.12.06. 09:10
Nem kell hozzá se monitor, se billentyűzet, se egér; az amerikai LeapFrog tollszámítógépe a papírt használja beviteli eszközként, és szóban jelez vissza a felhasználónak. Ahhoz képest, hogy csak egy játék, a Fly teljesen megváltoztathatja a számítógépről alkotott elképzeléseinket. Kénytelen lesz - a gyártó eddig százmillió dollárt költött rá.

Íme az igazi grafikus kezelői felület: fogjon egy darab papírt, írja rá 0-tól 9-ig a számokat és a négy alapművelet jelét, aztán kattintgasson a tollal a papírra, mintha egy zsebszámológépet nyomogatna, és hallgassa meg az eredményt szóban. Az időre kíváncsi? Rajzoljon egy T betűt, és a toll megmondja, hány óra. Gyerekjáték.

Gyerekjáték?

#alt# Igaz, gyerekjátékként árulják, mégis az egész számítástechnikára ható paradigmaváltást hozhat az amerikai LeapFrog idén karácsonyra piacra dobott varázstolla, a Fly, amelyet készítője pentop komputernek, tollszámítógépnek nevez. A kicsit vaskos, de gyerekkézzel még épp kezelhető célszerszámba processzort és hangszórót építettek, és speciális, sok millió apró pontot tartalmazó papírra kell írni vele. A pontok helyzetét a tollba épített infravörös kamera közvetíti a processzornak, amely feldolgozza a papírról érkező információt, és a hangszórókon keresztül kommunikál a felhasználóval - egyelőre csak angolul.

A toll memóriájában tárolt alkalmazások között menüpontok kiválasztásával lehet navigálni. A szöveges menü úgy jön elő, hogy a felhasználó egy körbe zárt M betűt rajzol a papírra, majd a toll hegyével rátappint. Az egyes alkalmazások is így nyílnak: a bekarikázott C a számológép, a T az óra, az S a határidőnapló jele. Zenélni is tud a Fly, amely először vonalakat, majd köröket rajzoltat a felhasználóval - a vonalakból lesz a zongora billentyűzete, a körökből a dobszerkó. A zenélés, a felvétel és a lejátszás tappintásos módszerrel működik.

A Fly száz dollárba (20 000 ft), 75 hozzá való papírlap 5 dollárba kerül. A tollhoz 25-35 dollárért ad a gyártó kiegészítő szoftvereket is, amelyek a toll végébe dugható, 2-8 megabájtos kazettákon kaphatók. Ezekből egyelőre egy helyesírás-ellenőrző, egy húszezer szavas angol-spanyol szótárgép és egy baseballkártyás játék rendelhető meg a LeapFrog szájtján. Nagyobb ötlet az úgynevezett Fly Strip, egy pöttyökből álló csík, amely valójában alkalmazás, és akkor töltődik a toll memóriájába, ha a felhasználó végighúzza rajta az eszközt. Ezzel a technikával könnyen elő lehet állítani például interaktív tankönyveket, az olvasást vagy a nyelvtanulást segítő alkalmazásokat.

Skandináv gyökerek

#alt# Az amerikai cég vezetője és fő innovátora, Jim Marggraff egy svéd céggel, az Anotóval együttműködve készítette el a tollat - ez a vállalat fejlesztette ki az elsők között a pöttyös papíros-infraérzékelős technikát. Hasonló megoldással kísérletezett már a Nokia, a Sony Ericsson és a Logitech is, de az ő tollaik a Flyhoz képest drágák. Az Indexen tavaly tesztelt Nokia SU-1B egy éve 55-60 000 forintba került, és még most is 45 000 forintot kérnek érte; a Logitech hasonló kütyüje, az io "digital writing system" 200 dollárba (40 000 ft) kerül. Még nagyobb különbség, hogy ezek a tollak nem miniszámítógépek, csak beviteli eszközök, a velük készült rajzok feldolgozásához mindenképpen kell egy hagyományos komputer, különben semmi értelme a méregdrága (a Nokiánál 30 eurós) füzetbe való firkálásnak. A Flyhoz viszont a speciális papíron kívül nem kell semmi, az interfész maga a papír, az output pedig a toll közepébe épített hangdoboz, amely 70 000 angol szót tud felolvasni.

Amennyire intuitív az interfész, annyira idegesítő is tud lenni. Próbaképp osszuk el a házi gyártmányú, rajzolt számológéppel a kettőt hárommal, aztán várjuk ki, amíg a Fly felolvassa az eredményt - négy tizedesjegy után megunja, de ha nem figyelünk, vagy nem tudjuk megjegyezni az eredményt, kezdhetjük elölről az egészet.

Dicső múlt, ködös jövő

A LeapFrog 1999-ben vált híressé oktatási célokra szánt gyereklaptopjáról. A LeapPad 2001-ben és 2002-ben is az Egyesült Államok legnépszerűbb játéka volt - 2003-ban csak azért nem, mert az alapgépet lenyomták a hozzá árult kiegészítők és szoftverek. Ebben évben a cég 680 millió dollárt kaszált a gyereklaptopból és a hozzávalókból, így a történelem leggyorsabban fejlődő játékgyártójává vált. Két évvel ezelőtt azonban a piac telítődött, ráadásul más cégek is előálltak hasonló kütyükkel, így 2004-ben visszaestek a LeapFrog eladásai, és csak 640 milliós bevételt hozott a LeapPad, amelyet nemcsak a szülők, hanem az iskolák is nagy kedvvel vásároltak a gyerekeknek.

A messiásként várt Fly fejlesztésére az utóbbi néhány évben százmillió dollárt költött a LeapFrog. A feltaláló Marggraff, aki a hálózati programozást hagyta ott a játékok kedvéért, a cég részvényeseivel együtt most remegve várja, bejön-e a gyerekeknek a varázstoll, és újra megugrasztja-e a játéklaptop sikerébe kicsit belelustult LeapFrogot.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.