A névjegykártya méretű lapkán harminc gigabájtnyi adat fér el, és a vállat az tervezi, hogy körülbelül kétszáz forintba kerül majd. A csúcstechnológia ettől még nem mondható olcsónak, a lejátszót kezdetben ugyanis négyszázezer, az írót kétmillió forintért árulják majd. Az eszközök körülbelül akkorák, mint a külső merevlemezek háza.
Az Optware által használt kollineáris holografikus technika egyetlen objektívet igényel csupán, mert az információt szállító sugár és a referencia-fénysugár egyazon a tengelyen van: ugyanaz a lézersugár ír és olvas is. A Holographic Versatile Disc (HVC) felületén hosszanti és oldalirányban is rögzülnek az adatok, ezért a lejátszó a lapkát és az optikai fejet egyaránt mozgatja; a hologramok beolvasása közben előfordulhat, hogy az optikai fej előre-hátra mozog, eközben a kártya pedig balra és jobbra mozdul el.
Egyébként csak a termékek megjelenésével egy időben, 2006 decemberében készül el a holografikus adattárolás szabványa, és a harminc gigabájtos kártya után a 200 gigabájtos holografikus kazettát és a 100 gigabájtos egyszer írható lemezt is bevezetik. A szabványosítást az Ecma International szervezet végzi. A folyamatot az Opware mellett hat japán gyártó is támogatja, amelyek közül talán a Fuji Photo a legismertebb.