Baktériumokkal olajszennyezés ellen
Kálmán Miklós igazgató elmondta: a Bay Zoltán intézet a Mol Rt. megbízásából dolgozta ki az új módszert, amelybe bekapcsolódott a szegedi Petrolszervíz Kft. is, a szabadalom a három társaság tulajdona. Jelenleg a szakhatósági engedélyek beszerzése folyik ahhoz, hogy üzletszerűen alkalmazhassák az új eljárást.
A szabadalmaztatott új eljárás költsége töredéke a jelenleg ismert egyéb módszereknek, amelyeket az drágít meg jelentősen, hogy a szennyezett földet ki kell bányászni és el kell szállítani, esetleg el kell égetni.
Az eljárás részleteit ismertetve az igazgató elmondta: az élővilágban jelen lévő mikroorganizmusok közül szelektálódnak olyanok, amelyek képesek a szerves eredetű szennyeződéseket előbb tolerálni, majd mintegy táplálékként elfogyasztani és hasznosítani. A kőolajjal szennyezett területen is előbb-utóbb megjelennek az olajfaló baktériumok, amelyek képesek a szénhidrogéneken növekedni, fejlődni, szaporodni.
A baktériumok - szennyezéstől és egyéb más körülményektől függően hosszabb-rövidebb idő alatt - önmaguktól, emberi beavatkozás nélkül is megtisztítanák a területet. Az intézet ennek az időnek a megrövidítésére találta meg a helyszínen alkalmazható, megfelelő megoldást.
A kutatócsoport tagjai első lépésként olajjal szennyezett területekről, olajkutak környékéről mintákat gyűjtöttek be, közülük kiválasztották azokat a baktériumtörzseket, amelyek megfelelő aktivitással rendelkeznek különböző szerves vegyületek lebontásában.
A következő fázisban a legaktívabb baktériumokat laboratóriumi körülmények között szaporítják, ezt követően optimalizálják a körülményeket: adalékanyagokkal további segítséget adnak a törzsek minél gyorsabb működéséhez.
A technológia harmadik, egyben világújdonságnak számító fázisát a fertőzött helyszínen végzik, ahol a laboratóriumban elkészített baktériumos tápoldatot - apró robbantásokkal - a talajba juttatják, akár 6-8 méter mélyre.
Ez úgy történik, hogy az adott területen lyukakat fúrnak, a lyukak egy részébe a baktériumok kerülnek, a többibe pedig robbanó töltet. A robbanás következtében a föld megrepedezik, és megfertőződik a baktériumokkal, amelyek azután gyakorlatilag megeszik az olajat.