Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Adatmentési vita lázában a németek

2005.03.17. 16:59
Adatvédők és pártok kórusban kritizálják Otto Schily német belügyminiszter terrorvédelmi terveit. A vita a telefonhívások és internetes átvitel kapcsolási adatainak az eddigi 90 nap helyett egy évig történő megőrzéséről zajlik. Az egyszer már megbukott ötletet Schily most az EU-n keresztül hozta vissza. Magyarországon az EHT életbe lépése óta három évig őrzik az adatokat.
A berlini tartományi adatvédelmi megbízott, Hansjürgen Garstka élesen kritizálta Otto Schily belügyminiszter (SPD) terveit a mobiltelefon- és internetes adatok meghosszabbított idejű megőrzésével kapcsolatban. Hasznavehetetlen a javaslat, jelentette ki szerdán a sajtónak Garstka, amikor benyújtotta éves beszámolóját.

Az adatvédelmi megbízott szerint felesleges 90 napról egy évre nyújtani, illetve általánossá tenni az adatok megőrzését. Ezzel ugyanis csak hatalmas adattemetők keletkeznének, amelyek rengeteg pénzt emésztenének fel, viszont használható adatok kinyerésére aligha volnának alkalmasak, jelentette ki Garstka.

A vita azon adatok használatáról folyik, amelyek például a telefonszámlában is felbukkannak, nem pedig a telefonhívás tartalmáról, emlékeztetett a dpa. A szolgáltatóknál tárolt adatokhoz a német nyomozók most is hozzáférhetnek, viszont ez csak a számla kiadása után kereken 90 napon belül lehetséges. A Deutsche Telekom szakértői vizsgálatok alapján úgy véli, hogy az egy évi tárolás az képtelenség. A költségek megugrása nélkül a jelenlegi három hónap legfeljebb fél évre nyújtható meg.

Nálunk alap a három év

Mint emlékezetes, a Magyarországon a 2004. január 1-én hatályba lépett, elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (EHT) kötelezi a szolgáltatókat, hogy a felhasználót azonosító adatokat - kizárólag a nyomozóhatóságok felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítése céljából - három évig megőrizzék, és az arra jogosult szervek megkeresésére kiadják, nyilatkozta lapunknak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.

Németországban Otto Schily azt szeretné elérni, hogy az összeköttetések adatait 90 nap helyett egy évig tárolják, mivel így szerinte az adatok a jelenleginél jobban segítségére lehetnek a nyomozóknak, különösen a terrorgyanús elemek elleni munkában. A szövetségi kormányt adó SPD/Zöldek koalícióban, illetve a liberális FDP soraiban viszont ellenkezést váltottak ki a tervek.

Az EU-n keresztül jön vissza

A helyzet furcsaságát fokozza, hogy Schily hasonló elképzelése egy évvel ezelőtt elbukott a német törvényhozás ellenállásán. A belügyminiszter a mostani próbálkozásnál az EU-t használná faltörő kosként, és a tagállamokat lépéskényszervbe hozó uniós irányelvben mondatná ki az adattárolási kötelezettséget. Brüsszel ráadásul a német belügyminiszter mögé állt, és az ígéretek szerint még a nyári szünet előtt irányelvet terjesztenek be a kérdésben.

Az uniós tagállamok adatvédelmi biztosai alkotta adatvédelmi munkacsoport novemberben megvizsgálta, hogy a tavaly áprilisban az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és Svédország által benyújtott, és Otto Schily által is sokat citált tervezet összhangban van-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével ("Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák"), mondta Péterfalvi Attila.

Hat hónapig lehet értelme

A tervezett határozat nemcsak azokra a személyekre vonatkozna, akiknek a megfigyelését különleges jogszabályok teszik lehetővé, hanem minden természetes személyre, aki elektronikus távközlési eszközt használ. Továbbá minden elküldött és beérkezett közlés a tervezet hatálya alá tartozna, emlékeztetett az adatvédelmi biztos.

A határozattervezetben javasolt, az összes forgalmi, felhasználói és résztvevői adat rutinszerű, átfogó megőrzése a kivételes esetekben engedélyezett megfigyelést aránytalan mértékű főszabállyá tenné. Az európai távközlési társaságok vizsgálata azt mutatja, hogy a rendvédelmi szervek számára fontos adatok jó része hat hónapnál nem régebbi. Ez is azt mutatja, hogy a hosszabb megőrzés aránytalan, idézte a munkacsoport véleményét Péterfalvi Attila.

Az is gyanús, aki nem gyanús

Németországban az elmúlt napokban élesedett újra a vita az adatmegőrzési kérdésben. Az ellenzéki CDU/CSU meglepetésre a belügyminiszter elképzelése mögé állt. Wolfgang Bosbach frakciószóvivő a dpa-nak kifejtette, hogy "a veszélyek elhárítása és a bűncselekmények felderítése érdekében" szükségesnek látja az adatok tárolási idejének kiterjesztését. Az újraszabályozás Beate Merk (CSU) bajor igazságügyi miniszter szerint is szükséges.

A német ügyvédek egyesületének elnöke, Hartmut Kilger viszont alkotmányjogilag igencsak aggályosnak véli az kapcsolódási adatok meghosszabbított idejű tárolását. A berlini igazságügyi tárca megismételte, hogy a szakmai vitában nincsenek előre eldöntött pontok.

A madridi terrortámadás után európai szinten olyan megállapodás született, hogy a terror elleni harcban bővítik a nyomozóhatóságok lehetőségeit. Hartmut Kilger szerint viszont abszurd ötlet annak alapján minden telefon- és internet-felhasználót gyanúsnak minősíteni, hogy esetleg képes lehet valami bűncselekményt elkövetni. Ezzel az állam olyan mértékben üti az orrát a magánszférába, amely már elviselhetetlen, jelentette ki Kilger.

A jogi szakértő arra emlékeztetett, hogy az adatokat a szolgáltató cégek most is elmentik. A rekordokhoz hozzáférni viszont csak konkrét bűncselekmény gyanúja esetén, eseti engedéllyel lehetséges. Európai szinten arról folyik a vita, hogy az adatok tárolását akár három évig is meghosszabbítják. Ezt viszont már Wolfgang Bosbach is elutasítja, a CDU/CSU frakció vezetője szerint az egy év is tökéletesen elegendő.