További Jog cikkek
Hungária Biztosító Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás |
Az online trendből kinövő papír nélküli világ eljövetele ugyanakkor a jogügylettan területén is olyan új dimenziót teremt, amely a jogi szakmát művelőktől is újszerű gondolkodási készséget kíván. Vizsgálódásaink célja a biztosítási jogviszony lebonyolódásának egymástól jól elkülöníthető három létszakán keresztül (szerződéskötés előtt, közben, után) vázolni a biztosítótársaságokat terhelő kötelezettségek teljesíthetőségét, amennyiben a hatályos jogszabályi környezetben internetes biztosítási termékkel kívánnak piacra lépni.
Az előzetes tájékoztatási kötelezettség problémája
A biztosítási törvény szerint a biztosítónak a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfélnek a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A kérdés az, hogy amennyiben az ügyfél interneten akar biztosítást kötni, ezért ajánlatát elektronikus úton teszi meg, miként lehet eleget tenni az írásbeli tájékoztató előzetes, még az ajánlattételt megelőző átadására irányuló törvényi követelménynek?
A biztosítási törvény által előírt írásbeliség eltér a polgári jog megkövetelte írásbeliségtől, mint alakszerűségi követelménytől. A terméktájékoztató akkor is kielégítheti az írásbeliség követelményét, ha a szöveg az ügyfél számára nem egy papírlapon, hanem a számítógép monitorján jelenik meg. Ezzel az ügyfél a jogalkotó szándéka szerinti széles körű tájékoztatás megismeréséhez, befogadásához sokkal közelebb jut, mint a hagyományos, üzletkötő közreműködésével megvalósuló ajánlattétel során; kizárólag saját akarat elhatározásán múlik ugyanis, hogy a kényszerűen megnyitott tájékoztató oldalak tartalmával ténylegesen megismerkedik-e. Mindenki maga köteles viselni az ügyletkötés azon kockázatát, hogy az elé tárt szerződési feltételeket megismeri-e vagy sem.
A fentiek alapján a biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettség elektronikus úton, az online szerződéskötési folyamat részeként is teljesíthető, feltéve, hogy a biztosító online szerződéskötést támogató rendszere biztosítja, hogy a tájékoztató oldalak már az elektronikus ajánlattételt megelőzően, megkerülhetetlenül jelenjenek meg az ügyfél képernyőjén, és az azonnali kinyomtatáson túl egyúttal lehetővé teszi, hogy azt az ügyfél újbóli megjelenítésre alkalmas módon saját gépén eltárolhassa.
A szerződéskötést megelőző ügyfél tájékoztatás tehát nélkülözheti a papír alapú formát, mert az ügyfeleket tartós formában megjelenő információkkal ma már nem csak hagyományos papíralapú tájékoztató füzet formájában lehet ellátni, hanem a szükséges információk képernyőre való (on screen) átvitelével és azok egyidejű letöltésének a biztosításával is.
A szerződéskötés írásbeliségének problémája - Távollevők között kötött szerződés
Generali-Providencia Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás |
Írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és a távgépírón történt üzenetváltás, továbbá - szeptember 1-jétől - a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést is, a polgári törvénykönyv végrehajtásáról szóló rendelet értelmében.
A polgári törvénykönyv szerint a felek írásbeli megállapodását a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. A törvény az írásbeli szerződéssel egyenlőnek tekinti tehát a biztosító által kiállított kötvényt is. Kérdés ezek után, hogy a biztosítási szerződés abban az esetben is létrejön-e, ha a leendő szerződő fél nem írásban, hanem szóban vagy interneten tesz ajánlatot, a biztosító azonban ezen ajánlat alapján kötvényt állít ki, és azt postai úton megküldi az ügyfélnek.
A kötvény helyettesítheti az írásbeli szerződést
A hivatkozott jogszabályi rendelkezés mögött nyilván az az elgondolás húzódik meg, hogy a biztosítási ügylet lényeges feltételei, tehát a felek egymás közti viszonyát meghatározó alapvető rendelkezések a kötvény részét képezik, azon feltüntetésre kerülnek. A biztosítási jogviszony mikénti tartalommal való létesülése ennyiben pedig később is bizonyíthatóvá válik.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - az egyik piacvezető biztosítótársaság kezdeményezésére és a fenti levezetést elfogadva - úgy foglalt állást, hogy abban az esetben is érvényesen jön létre a biztosítási szerződés, ha az ügyfél ugyan minősített alakszerűséget nélkülöző, pl. elektronikus formában tesz ajánlatot, a biztosító azonban ezen ajánlat alapján kiállítja a kötvényt. A törvény idézett rendelkezése - immáron a felügyelet álláspontja szerint is - az írásbeli szerződéssel egyenlőnek tekinti a biztosító által kiállított kötvényt is.
A felügyelet hivatkozott állásfoglalásának jelentősége abban áll, hogy az elektronikus ajánlattételnek az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírás hiányában is jogszerű lehetősége nyílhat. A felügyelő hatóság által is elfogadott - valójában csak ún. internet assisted szerződéskötési technikának tekinthető - online szerződéskötési folyamat jogszerűsége tehát nem kérdőjelezhető meg.
Az elektronikus ügyfélszolgálat kérdése
Kérdéses lehet, hogy a szerződés lebonyolódása során kölcsönösen tett egyes jognyilatkozatok, a változás bejelentéstől a felmondáson át egészen a kárbejelentésig, megtehetők-e érvényesen elektronikus úton is.
A polgári törvénykönyv biztosítási fejezete a biztosítási jogviszony lebonyolódása során felmerülő egyes jognyilatkozatok körében számos esetben ír elő írásbeliséget, ugyanakkor tiltja, hogy az általános biztosítási feltételek a biztosítási fejezet rendelkezéseitől a biztosított hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül eltérjenek.
Ezek után a kérdés az, hogy a felek érvényesen kizárhatják-e az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget saját szerződéses jogviszonyukból? A kérdés megválaszolásához azt kell megvizsgálni, hogy a biztosított (ügyfél) hátrányára térnek-e el a felek a biztosítási fejezet rendelkezéseitől, amikor jogviszonyuk keretében intézményesítik az elektronikus ügyfélszolgálatot.
Amennyiben a biztosító rendszere alkalmas az ügyfél egyértelmű azonosítására, biztosítja az elektronikus úton megtett jognyilatkozat tartalmának a változatlanságát, illetve alkalmas a jognyilatkozat megtétele (elküldése) tényének az igazolására, úgy elfogadható lehet akár egy olyan megközelítés is, mely szerint a felek egyenesen az ügyfél előnyére térnek el a biztosítási fejezet rendelkezéseitől, hiszen az ún. információs társadalmi szolgáltatások kétségtelenül korszerűbbek és kényelmesebbek, mint a hagyományos papíralapú világ sokszor időigényes és körülményes szolgáltatásai.
Egyelőre csak az ügyfél nyilatkozhat elektronikusan
ÁB-AEGON Otthon Biztosítás |
Amennyiben ugyanis valamely elektronikus úton továbbított jognyilatkozat megérkezésével, vagy meg nem érkezésével (hatályosulásával) kapcsolatban kizárólag a biztosító oldalán merülhet fel bizonyítási nehézség, úgy igazolhatónak látjuk, hogy az ügyfelek az elektronikus ügyfélszolgálatnak kizárólag a hasznaiból részesülnek, annak kockázatait pedig kizárólag a biztosító viseli.
A megoldás az elektronikus aláírás lesz
Az elektronikus aláírásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy egymással szerződéses viszonyban álló felek az elektronikus dokumentumok elfogadásának feltételeit a törvény szabályaitól eltérően is megállapíthatják. Fennálló biztosítási jogviszony keretében tehát a feleknek lehetőségük lesz arra, hogy egymásközti viszonyukban a szerződéses jognyilatkozatok megtételének módját szabadon határozzák meg és akár egyszerű elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirathoz is a fokozott biztonságú aláíráshoz tapadó joghatályt fűzzenek.
Az egyszerű e-aláírás kérdése
Az elektronikus aláírásról szóló törvény alapelvi éllel mondja ki, hogy az elektronikus aláírás, illetve elektronikus irat vagy dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve az irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik. Ezt a szabályt az egyszerű elektronikus aláírásra is alkalmazni kell.
Annak érdekében, hogy az elektronikus úton megtett jognyilatkozataikhoz csak egyszerű elektronikus aláírás hozzárendelésére képes ügyfelek is igénybe vehessék a biztosító által felkínált e-service szolgáltatásokat, az internetes értékesítésre szánt termékek általános szerződési feltételeit ennek megfelelően kell majd kiegészíteni.
Az egyszerű e-aláírás kérdése
|
Megoldás kell az egyszerű aláírással rendelkezőknek is
A fentiek is azt igazolják, hogy a biztosítási szerződések egyoldalú írásbeliség alapján történő létrejöttével kapcsolatos megállapítások az elektronikus aláírásról szóló törvény hatálybalépésétől függetlenül is további együtt gondolkodásra kell, hogy késztessék a biztosítási szakmát.
Látni kell ugyanis, hogy a nem ritkán több millió ügyféllel rendelkező és a piaci versenyben lemaradni nem kívánó biztosítótársaságoknak azon ügyfelek számára is online üzletkötési alternatívát kell biztosítaniuk, akik nem rendelkeznek majd hiteles jognyilatkozattételt lehetővé tevő fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással és elektronikus úton megtett jognyilatkozataikhoz a törvény hatálybalépését követően is csak egyszerű elektronikus aláírás hozzárendelésére lesznek képesek.
A fenti cikk Molnár István "Az elektronikus úton kötött biztosítási szerződések magánjogi és közjogi vonatkozásai" című tanulmánya alapján készült, a szerző engedélyével. Az eredeti tanulmány teljes terjedelmében a Napi Gazdaság gondozásában megjelenő Napi Jogász című szakfolyóirat júliusi és azt követő számaiban jelenik meg folytatásokban.