Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Jog cikkek
A szervert lefoglalták, az üzemeltetőt feljelentették, házkutatást tartottak nála és kihallgatták, majd amikor az eljárás bűncselekmény hiányában megszűnt, pótmagánvádat is beterjesztettek ellene. De a ProArt teljes jogi arzenálja sem volt elég a Diablo Hub nevű fájlcsereközpont kiiktatására, az ügy a hangzatos nyilatkozatok ellenére a vádemelésig sem jutott el. Az ország egyik legnagyobb fájlcserélője most rágalmazás és hamis tanúzás miatt ellenperelné a szerzői jogvédő ernyőszervezetet. A tét a fájlcsere legalitása, és persze a becsület.
Amint arról az Index több ízben beszámolt, az üzletszerű CD-másolók és warezszerver-üzemeltetők mellett a DC++ fájlcserélő rendszerek (az úgynevezett hubok) üzemeltetőit és felhasználóit is hivatalból üldözendő kalózoknak tartja a közös jogkezelő szervezetek (az EJI, az Artisjus, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz) által létrehozott ernyőszervezet, a ProArt. Pedig a p2p (peer-to peer) elven működő fájlcserélőkön csereberélt digitális tartalmakat - a warez (ftp) szerverekkel ellentétben - nem a szolgáltatást nyújtó szerverekről (az úgynevezett hubokról), hanem egymás számítógépeiről töltik le a felhasználók. A lebukott zugmásoldák és warez-terjesztők esetében a szerzői jog megsértése miatt rendre meg is születnek az elmarasztaló bírósági ítéletek, ám a fájlcsereközpontok ellen indított eljárások bűncselekmény hiányában a vádemelésig sem jutnak el.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, így történt ez az Elite DC++ Hub esetében is, amelyet az év elején lefoglaltak, majd bűncselekmény hiányában visszaszolgáltattak, de üzemeltetőit azóta is ultimátumszerű, a fájlcserélő szolgáltatás felfüggesztését követelő felszólításokkal bombázza a rendőrhatóság, mindezidáig eredménytelenül. Az Elite Hub üzemeltetőit védő ügyvéd szerint a hatályos magyar törvények szerint nincs is tényleges jogalapja ezeknek az eljárásoknak, egyetlen céljuk a fájlcserélők megfélemlítése és a jogilag nehezen támadható tevékenység de facto ellehetetlenítése, amiben a rendőrség gyakran segédkezik a szerzői jogvédő szervezeteknek.
Az Elite-hez hasonló a Diablo DC++ Hub története is: a fájlcsereközpontot futtató szerverből 2005. június 21-én vitte el a rendőrség a merevlemezt, miután a XV. kerületi rendőrség a ProArt feljelentése nyomán nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a szerzői jog megsértése miatt. A feljelentésben többek között az állt, hogy az adott IP címről szerzői jogvédett anyagokat engedély nélkül, anyagi haszonszerzés céljából terjesztett az üzemeltető, akinél a szerverlefoglalással párhuzamosan házkutatást is tartott a rendőrség, és tanúként előállították, kihallgatták a XV. kerületi rendőrkapitányságon.
Előre ittak a medve bőrére
A Diablo Hub bezáratását egy tavaly júniusi sajtótájékoztatón sikertörténetként tálalta a ProArt: akkori tudósításunk szerint "az elmúlt héten levadászták a Diablo nevű DC-hubot is üzemeltető társaság két warezszerverét, ami miatt a hub Magyarországon lehúzta a rolót, sorolja a sikereket Horváth Péter igazgató". Ezért a kijelentésért, és a másfél éve tartó "zaklatásért, rágalmazásért" most ellenperre készül ügyfele, mondta az Indexnek dr. Nemessuri Péter, a Diablo Hub üzemeltetőjének jogi képviselője.
Valójában ugyanis a hub a lefoglalás után néhány napon belül újra működött, és nemsokára kiderült az is, hogy üzemeltetőjének semmi köze nem volt az ugyanazon a szerverfarmon hosztolt warez ftp-szerverhez, ezért a rendőrség szétválasztotta a két ügyet. "Az ftp-szervert és a DC Hubot nem azonos személyek üzemeltetik, személyi és tárgyi összefüggés nem volt megállapítható, továbbá az elkövetés módszere is teljesen eltérő" - áll az indoklásban.
A hub lefoglalt merevlemezéről igazságügyi szakértői vélemény készült, amely szerint "az adathordozón bűncselekményre utaló adatot nem volt lehetséges megállapítani", ezért Lévai Zoltán, a hub üzemeltetője és moderátora 2006. január 23-án visszakapta a lefoglalt eszközt, az illetékes ügyészség pedig, "mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és a további eljárástól sem várható eredmény", március 27-én meg is szüntette a nyomozást. A ProArt panaszt terjesztett elő az ügyészség határozata ellen, de a Fővárosi Főügyészség június 19-én ezt is elutasította.
Nem adta fel a szuperjogvédő
Ezzel azonban nem lett vége az ügynek: 2006. június 14-én a hubszervert hosztoló Datanet Kft. értesítette Lévait, hogy a ProArt az úgynevezett értesítési és eltávolítási eljárás keretében felszólította a szolgáltatót, hogy távolítsa el a szerverét vagy az azon futó "illegális hubot", ellenkező esetben teljes felelősséggel tartoznak "az azon tárolt jogsértő tartalomért". "Mivel a Datanetnek a nyomozás során kiadott szakértői véleménnyel igazolni tudtam, hogy a hub futtatása nem illegális tevékenység, nem tettek eleget a felszólításnak." - mondja Lévai. A hub azóta is működik, az üzemeltető szerint naponta több mint húszezer felhasználó látogatja, nemzetközileg is a legnagyobbak között tartják számon.
Felhasználási feltételek
Lévai Zoltán szerint az Artisjus vádindítványa lényegében minden DC++ hubot, illetve fájlmegosztásra alkalmas internettechnológiát - például az instant üzenetküldőket is - illegálisnak bélyegez a jogvédett alkotások csereberéjének technikai lehetősége miatt. Pedig szerinte erre nem a hubokat használják, mert a magyar internetszolgáltatók feltöltési sebessége nem alkalmas gyors adatátvitelre. Warezolni az FTP-szájtokon, esetleg torrenteken érdemes, a Diablo Hub felhasználási szabályzata viszont kifejezetten tiltja: "Mindenkit figyelmeztetünk, hogy a hub chat céljára szolgál, tilos szerzői jogvédelem alatt álló adatokat megosztani, valamint a felhasználók a megosztásuk tartalmáért maguk felelnek, nem pedig az üzemeltető és az operátorok, akik nem osztanak meg illegális tartalmat."
Október 10-én az Artisjus fellebbezett az elutasítás ellen, és ismételten kérte az eljárás lefolytatását, tehát az ügynek hivatalosan még mindig nincs vége.
Nem csevegésre használják
Szinger András, az Artisjus jogásza szerint az ügy során a ProArt által két ízben is becsatolt igazságügyi szakértői véleményekből kiderült, hogy a hubhoz történő csatlakozás, hozzáférés kötelező feltétele volt meghatározott mennyiségű adat megosztása: a feljelentés időpontjában a belépés feltétele 1 GB adat megosztása volt, akkoriban 5-10 ezer felhasználó csatlakozott egy időben, összesen közel 200 TB-nyi tartalmat, többnyire jogvédett filmet, zenét megosztva. Tehát a jogosultak engedélye nélkül tettek hozzáférhetővé védett szerzői műveket.
Mindebből a ProArt álláspontja szerint a nyomozóhatóság számára is nyilvánvalóvá kellett volna válnia annak az egyébként is közismert ténynek, hogy a DC hubok nem az online csevegés céljára jöttek létre. Szinger szerint "az Index olvasói számára is nyilvánvalóan nevetségesnek hat az az állítás, hogy egy DC hub üzemelésének lényegi célja az online csevegés, chat lenne, és köztudomású az is, hogy a chateléshez egyáltalán nem szükséges a csevegők PC-inek háttértárán található mappák közvetlen kapcsolatán és adatcseréjén alapuló peer-to-peer technika alkalmazása".
Ezt Szinger szerint Lévai is elismerte, mert a kerületi ügyészség nyomozást megszüntető határozatában említést tesz arról, hogy "A nyomozó hatóság tanúként hallgatta ki a DC HUB üzemeltetőjét, Lévai Zoltánt, aki vallomásában előadta, hogy két operátor segítségével létesítette a rendszert, elsősorban chatelésre, ám tudomása volt arról, hogy a fájlmegosztó rendszereket gyakorlatilag az tartja életben, hogy azokon szerzői jogvédelem alá eső tartalmakat cserélnek, így tisztában volt azzal, hogy a HUB-on jogsértő tevékenység zajlik."
Szabad felhasználás
A Diablo Hub elleni nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntető kerületi ügyészség szerint viszont mindez önmagában kevés a törvényes vádhoz: a nyomozóhatóság ellenőrizte Lévai bankszámlaforgalmát, ami alátámasztotta az üzemeltető állítását, hogy a hub működtetéséből semmiféle jövedelme nem származott.
A bűnsegédi bűnrészesség megállapításához továbbá "tettesi alapcselekmény" szükséges, jelen esetben azt kéne bizonyítani, hogy a hubot használó több ezer ember közül kik azok, akik eleve azzal a szándékkal készítettek jogvédett másolatot, hogy azt később másokkal a hubon keresztül megosszák, és a fájlcserélő rendszer használói közül kik azok, akiknek az ezirányú tevékenysége jövedelemszerzést, vagy jövedelemfokozást szolgált - áll az ügyészség a nyomozást megszüntető határozatában.
A szerzői jogról szóló törvény alapján ugyanis természetes személy a műről magáncélra másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja - ez az úgynevezett szabad felhasználás. Tehát a bűncselekményt csak az követheti el, aki a másolatot pénzért adja közre, "és még ha tényként fogadjuk el, hogy a szerveren döntően szerzői jogvédelem alatt álló műveket osztottak meg, a nyomozás akkor sem tárt fel olyan bizonyítékot, hogy ez bárkinek a jövedelemszerzését vagy jövedelemfokozását szolgálta volna, tehát hogy a művek megosztása túllépte volna a szabad felhasználás kereteit".
Legális a nonprofit fájlcsere
Ergo a magyar jogalkalmazók álláspontja a konkrét esetekben elég konzekvensen eltér a ProArt által sulykolt elvtől, miszerint míg az egyszerű letöltéssel létrejövő másolat a hatályos törvények alapján magáncélú másolatnak minősül, a megosztással járó fájlcsere már engedélyköteles, tehát törvénytelen.
A magyar joggyakorlat szerint ez csak akkor igaz, ha a megosztásért anyagi előnyhöz jut a felhasználó, ami a DC hubokon valóban nem jellemző. A ProArt Lévai ellen benyújtott pótmagánvádas indítványának alapja ennek megfelelően az elmaradt haszon: ennek bizonyítására jogvédett tartalmakat csereberélő egyéni felhasználókat is azonosítottak a Diablo Hubon. Erről cikksorozatunk következő részében olvashat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
