A kiborgok jogait félti az EU

Az emberbe ültetett informatikai és kommunikációs (ICT) implantátumok jogi helyzetének rendezésére szólított fel az európai tudományos és műszaki etikai testület (EGE). A testület szerint a beültetett chipek és egyéb elektronikus ketyerék használata magánéleti és adatvédelmi aggályok sorát veti fel, írta a The Register.

Az EGE beszámolója szerint az ICT-implantátumokkal azok hálózati képessége miatt rendkívül könnyű visszaélni, például a viselőt megfigyelni vagy manipulálni. Ezen kívül az ilyen implantátumok beültetésére orvosi és más megfontolásokból is sor kerülhet. Mindenképpen szükség van viszont az érintett beleegyezésére.

Vissza is lehet vele élni

A tájékoztatásnak pedig a lehetséges előnyök és egészségi kockázatok mellett ki kell terjednie arra, hogy az ICT-implantátumok révén meg lehet határozni tartózkodási helyüket, az eszközökben tárolt információ pedig a viselő tudta nélkül lehívható, emlékeztet az EGE.

A beszámoló azzal folytatja, hogy a bőr alá helyezhető, emberi képességeket feljavító ICT-eszközök sci-fi stílusú megoldások előtt nyithatják meg az utat, azok minden lehetséges előnyével és veszélyével együtt. Az EGE szerint néhány esetben már előfordulnak olyan mikrochip-implantátumok, amelyek képesek lehetnek az egyén és a közösség ellenőrzésére.

Rendezendő a helyzete

Erre példáként az etikai testület a Parkinson-kóros betegek remegésének csökkentésére kifejlesztett agyi implantátumot említi. Vagyis az ITC-chipek igenis befolyásolhatják az idegrendszer és különösen az agy működését, az egyén önazonosságát, ítélőképességét és önállóságát.

Az EGE nem utasítja el alapból az ilyen orvosi alkalmazásokat, viszont rámutat, hogy az ICT-implantátumok nem orvosi célú alkalmazása potenciálisan fenyegeti az emberi méltóságot és a demokratikus társadalmat. Az etikai testület emlékeztet arra, hogy a nem orvosi alkalmazásra közvetlenül semmilyen jogi szabályozás nem vonatkozik, különösen nem a magánszféra és az adatok védelme területén.

Az EGE meglátása szerint az orvosi célból beültetett ICT-eszközöket a gyógyszerekhez hasonlóan kellene szabályozni, ha a céljuk is azonos. Az ilyen eszközöket csak részben érinti a tagállamokra kötelezően érvényes, a beültethető aktív eszközökre vonatkozó 90/385/EEC irányelv. Az EGE emiatt azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy rendezze az ICT implantátumok jogi helyzetét.

Megfigyelésre aggályos

Az etikai testület meglátása szerint megfigyelési célból ICT-eszközöket csakis abban az esetben lehet használni, ha ahhoz a törvényhozó meglátása szerint a demokratikus társadalom jogos érdeke fűződik, és kevésbé tolakodó eljárás nem alkalmazható. Az EGE ennek ellenére nem támogatná szívesen ilyen megoldások bevetését, sőt hangsúlyozza, hogy a hasonló megfigyeléseket minden egyes esetben független bíróságoknak kell engedélyezni és felügyelni.

A "kiborgember" Kevin Warwick esetére külön kitér az EGE beszámolója. Warwick, a Readingi Egyetem professzora néhány éve azzal vált híressé, hogy chipet ültetett a karjába, és kiborgként járt-kelt egyetemi laboratóriumában, miközben felgyulladó lámpák és nyíló-záródó ajtók jelezték, merre jár. Az ICT-implantátumokat tehát fizikai vagy akár mentális képességek javítására lehetne használni, ez viszont nem vezethet a társadalom osztályokra bontásához vagy az ipari és a fejlődő országok közti szakadék növekedéséhez. Az ICT-beültetések célja a társadalomhoz való felzárkóztatás lehet, és csak az egyén beleegyezésével történhet meg, hangsúlyozza az EGE.

A valóság súlyosabb is lehet

Elképzelhető viszont, hogy az etikai aggályok legalábbis néhány évtizedet késtek. Egyesek a CIA nyilvánossá tett irataiból több projektet is ismerni vélnek, amelyek a tudat befolyásolását célozták mikrohullámok és implantátumok segítségével.

Külön weboldal gyűjti az ilyen katonai és titkosszolgálati kísérletek áldozatainak vallomásait. Egyesek tudni vélik, hogy például a hosszú éveken át bombákat építő Unabomber önkéntesként vett részt a Hardvard egyetemen több mint 40 évvel ezelőtt végzett kísérletekben.