Az Európai Unió jelentést készít arról, hogy a nagy internetes keresőcégek, a Yahoo, a Google és a Microsoft megfelelnek-e az adatvédelmi törvényeknek. A portálok ugyanis nyomok követik a felhasználók online tevékenységét, ez alapján tudnak célzott hirdetéseket megjeleníteni.
Személyes adat
Peter Scharr, az uniós munkacsoportot vezetője és Németország adatvédelmi biztosa, azt nyilatkozta, hogy az IP-cím személyes adatnak számít, ha összefüggésbe hozható egy adott személlyel. Nézete merőben eltér a Google álláspontjától. A globális keresőcég azzal érvel, hogy az IP-cím csupán a számítógépek helyéről ad információt, a felhasználót nem azonosítja. Scharr elismerte, hogy az IP címek nem minden esetben köthetők egy adott emberhez, hiszen a nyilvános számítógépeket, a netkávézók gépeit többen is használhatják. Csakhogy az IP-címhez kapcsolódó cég vagy magánszemély simán előkereshető.
Uniós döntés egyelőre nem született, de ha az IP-címeket személyes adatként kell kezelni, az uniós döntésnek komoly hatása lesz az online keresők adatrögzítési gyakorlatára. A Google tavaly elsőként jelentette be, hogy a keresésekről begyűjtött információkat csak másfél évig tárolja, és az internetezési szokásokat követő sütik (cookie) is két év alatt elévülnek, a korábbi harminc év helyett.
Peter Fleischer, a Google adatkezelési szakértője azt mondja, hogy a társaság az IP-címek segítségével csupán a szolgáltatását akarja javítani, hiszen ezek segítségével tudja megállapítani, hogy a világ mely részéről használják a keresőt. Ami azért fontos, mert a Google ugyanarra a keresőszóra más találatokat dob elő Magyarországon, mint az Egyesült Államokban. A szakértő szerint a rendszer nem alkalmas egyének azonosítására. Fleischer szerint a Google csak annyit tud, hogy az illető része egy halmaznak, és ez alapján következtet arra, hogy milyen hirdetések érdekelhetik.
Érthetetlen
Egyik webes keresőnek sem adott jó pontokat Artemi Rallo Lombarte, Spanyolország adatvédelmi biztosa, aki azt kifogásolta, hogy az átlag felhasználók nem férnek hozzá a cégek adatvédelmi irányelveihez. A spanyol biztos szerint az adatvédelemmel kapcsolatos dokumentumokat a felhasználók nem tudják értelmezni, mert túlságosan összetettek.