Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Nemzetközi egyezmény az e-bűnözés ellen

2001.11.23. 12:26
Az Európai Unió miniszterei péntek délelőtt Budapesten írták alá a nemzetközi számítógépes bűnözés elleni egyezményt, mely többek között tiltja a gyermekpornográfia terjesztését is. A miniszterek november 8-án fogadták el az egyezmény végső szövegét. A dokumentum megoldást kínál a nemzetközi cyber-bűnüldözés jogi problémáira, lehetővé teszi például a számítógépes bűnözéssel gyanúsítottak kiadatását, ellenzői szerint azonban túl széles körű jogosítványokat biztosít a hatóságoknak.
"Arra számítunk, hogy mintegy harminc ország írja majd alá az egyezményt" - nyilatkozta az Európa Tanács illetékese a Reutersnek. Ez jó eredménynek számít, mivel számos egyezményt mindössze tíz-húsz állam szignál.

Az egyezmény végső szövegéből kimaradt a rasszista és fajgyűlölő weboldalak betiltása, mivel az Egyesült Államok szerint ez ütközhetne az amerikai alkotmány szólásszabadságot garantáló első kiegészítésével. Így a fajgyűlölő és uszító megnyilvánulásokat jövő júliusban egy külön jegyzékben tiltják be, melyet az Egyesült Államok majd nem szignál.

Változó hazai büntető törvények

Stumpf István miniszter hétfő délután online interjúban válaszolt az újságírók kérdéseire, mely során elmondta: "Új tényállásokat vezetünk be: számítástechnikai behatolás, a pedofil pornográfia tárolása és terjesztése. Definiáljuk az egyezményben is megjelölt kategóriákat. Módosítjuk az eljárásjogot. A megőrzésre való kötelezés is új kategória. A pénzmosás elleni csomaggal a számítógépes pénzmosást kívánjuk megakadályozni". Mint mondta, a törvényeket "reményeink szerint karácsonyra elfogadhatja a parlament".

A brit szolgáltatók kiadják az adatokat

A szeptember 11-i terrortámadások óta egyre több országban fogadnak el a korábbinál jóval szigorúbb bűnüldözési és terrorellenes törvényeket, melyek gyakran megnyirbálják a polgárjogokat. Angliában például a múlt héten beterjesztett törvényjavaslat lehetővé teszi egy terrorizmussal gyanúsított külföldi állampolgár fogva tartását bírósági döntés nélkül, a belügyminiszter döntése alapján akár hat hónapig is. Ez azután újabb hat hónappal meghosszabbítható. A hatóságok nem kötelesek a gyanúsított tudomására hozni, milyen bizonyítékok vannak ellene.

A törvény kötelezné az internetszolgáltatókat - és más telekommunikációs cégeket -, hogy 12 hónapig őrizzék meg, és a hatóságok felszólítására adják át felhasználóik adatforgalmára - telefonhívásaikra, faxaikra, e-mailjeikre - vonatkozó információikat (ki kivel, mikor, milyen hosszan, stb). Magát az adatforgalmat nem kell loggolnia a szolgáltatónak. Az illetékes hatóságnak - ügyészségi nyomozóhivatalnak, rendőrségnek - nem kell bírósági engedélyt kérnie ahhoz, hogy az adatokat elkérje a szolgáltatótól.

Németországban ujjlenyomatokkal egészítenék ki az igazolványokat

A múlt héten szerdán a német szövetségi kormány által elfogadott második terrorellenes intézkedéscsomag számos biztonsági törvény és a külföldiek jogállását rendező jogszabály módosítását vonja maga után. A kabinet elfogadta a javaslatot, miszerint az útleveleket és a személyi igazolványokat biometriai adatokkal egészítsék ki, és a nyomozóhivatalok használhassák a polgárok mostanáig különleges védelmet élvező szociális adatait is.

Személyi igazolvány lesz Angliában és az USA-ban?

Ami nekünk mindennaposnak tűnik, jelesül a személyazonosság igazolására alkalmas okmányok folyamatos készenlétben tartása és a hivatalos személyek felszólítására azonnali bemutatása, az olyan országokban is hamarosan előírás lesz, melyek mostanáig liberális elveikkel ellenkezőnek tartották a kötelező igazolványviselést. De a terrorizmus elleni harc jegyében az amerikai és a brit lakosság nagy része is elfogadhatónak tartja az ilyen változtatásokat.