Olga, Liliána
13 °C
24 °C

A rendőrség adatot kérhet a szolgáltatótól

2001.11.16. 16:46
A szeptember 11-i terrortámadásokra válaszul a brit kormány által előterjesztett terrorizmusellenes törvénycsomag számos olyan szabadságkorlátozó elemet tartalmaz, melyek bevezetését régóta áhítja a Blair-kabinet. A javaslatok egy része jogvédő szervezetek szerint alaposan túllő a célon.
A kedden beterjesztett 125 elemű javaslatnak vannak olyan pontjai, melyeket akár természetesnek is vehetnénk. A vallási kisebbségek védelméről szóló például maximum hét év börtönt irányoz elő azoknak, akik szavakban vagy tettekben a más vallásúak bántalmazására szólítanak fel.

Fél évig fogva tarthatják a terroristagyanús elemeket

Mások szokatlanul szigorúak: a törvény egy eleme lehetővé teszi egy terrorizmussal gyanúsított külföldi állampolgár fogva tartását bírósági döntés nélkül, a belügyminiszter döntése alapján akár hat hónapig is. Ez azután újabb hat hónappal meghosszabbítható. A hatóságok nem kötelesek a gyanúsított tudomására hozni, milyen bizonyítékok vannak ellene.

Ez a pont egyébként sérti az Emberi Jogok Európai Konvencióját, amelyhez Nagy-Britannia 1998-ban csatlakozott. "A javaslat fogva tartásra vonatkozó része egyértelműen a legrosszabb pontja ennek az amúgyis ijesztő és átgondolatlan törvényjavaslatnak" - mondta John Wadham, az angol jogvédő szervezet, a Liberty ügyvezetője, és kilátásba helyezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt megtámadja az új törvényt. "A kormány ráadásul egy sereg más illiberális javaslatot is igyekszik becsempészni a törvénybe a szeptember 11-i támadások ürügyén" - tette hozzá Wadham.

A rendőrség tudja, kivel e-maileznek a felhasználók

A legszembeötlőbb példa erre az internetszolgáltatókkal foglalkozó rész, amely már hosszabb ideje hever a belügyminisztériumi tervezőasztalokon. A törvény kötelezné az internetszolgáltatókat - és más telekommunikációs cégeket -, hogy 12 hónapig őrizzék meg, és a hatóságok felszólítására adják át felhasználóik adatforgalmára - telefonhívásaikra, faxaikra, e-mailjeikre - vonatkozó információikat (ki kivel, mikor, milyen hosszan, stb). Magát az adatforgalmat nem kell loggolnia a szolgáltatónak.

Az illetékes hatóságnak - ügyészségi nyomozóhivatalnak, rendőrségnek - nem kell bírósági engedélyt kérnie ahhoz, hogy az adatokat elkérje a szolgáltatótól. A törvény többi pontjával ellentétben ez az elem nem korlátozódik a terroristagyanús ügyekben folytatott nyomozásokra, vagyis a hatóságok bármilyen indokkal hozzáférhetnek az információhoz.

A brit javaslat ellentétes az európai szabályozással

A november 23-án Budapesten aláírásra kerülő Európai Számítógépes Bűnözés Elleni Egyezmény ezt elvileg megengedi - a pontos szabályozás az egyes államok hatáskörébe tartozik -, azonban kimondja, hogy az internetszolgáltató csak olyan adatot őrizhet meg felhasználói által lefolytatott kommunikációról, amely a szolgáltató-ügyfél viszonyhoz feltétlenül szükséges (például számlázáshoz). A szolgáltató legfeljebb 90 napig őrizhet meg ilyen adatot.

Hasonlóképp, az 1995-ös Európai Adatvédelmi Direktíva kimondja, hogy a személyes adatok nem őrizhetőek meg, miután felhasználták őket arra a célra, amire felvették őket. Ezen a ponton tehát a brit törvényjavaslat ellentétes az érvényes és a hamarosan érvénybe lépő európai rendelkezéssel.

David Blunkett brit belügyminiszter a rendelkezés szükségességét azzal indokolta, hogy a hatályos törvényekben túlságosan sok kiskapu teszi lehetővé, hogy a terroristagyanús személyek elkerüljék a felelősségre vonást, jelentette az MTI a javaslat benyújtásakor. Tagadta, hogy a törvény korlátozná a polgári szabadságjogokat, mondván, "csak néhány embert érint". Az ellenzéki Konzervatív Párt támogatásáról biztosította a rendelkezés bevezetését, ám kevesellte annak szigorát. A szintén ellenzéki Liberális Demokraták szerint a törvény, ha megszavazzák, "a terroristák győzelmét jelenti".

Szerettük volna megkérdezni az internetszolgáltatók véleményét is, de a három megkeresett brit szolgáltató egyikétől sem jeleztek vissza.