Kormányzati vita a szoftverszabadalmakról

A parlament informatikai albizottsága a héten megbeszélést tartott a szoftverszabadalmak ügyében érintett minisztériumok és civil szervezetek képviselőivel, de csak összegzést készítettek az elhangzott érvekről, amelyekkel majd a következő nagy bizottsági ülésen újra foglalkoznak. Petkó András bizottsági tag (MDF) az Indexnek elmondta: meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e az Országgyűlés elé terjeszteni a kérdést, és a kormánynak még ki kell alakítania végső álláspontját, amellyel lehetőleg a fogyasztók és a szoftvercégek érdekeit képviseli. A szerdai kormányülésen szintén megbeszélték a lehetőségeket, de döntés nem született.

Mi a szabadalom? A szabadalom találmányokra vonatkozik és a feltalálók megélhetését biztosítja, hiszen a levédett módszert mindenki más csak licencdíj megfizetése után használhatja, ezzel szemben a szerzői jog egyedi műalkotásokra vonatkozik, és értelemszerűen a szerzőket védi meg a másolástól. További igen fontos különbség, hogy míg a találmányok természeti erők és anyagok újszerű felhasználásaival jönnek létre, a szellemi termékek - például a matematikai képletek, zeneművek, üzleti módszerek és természetesen a számítógépes programok is - az évezredek alatt felhalmozódott tudásanyagra épülnek. A jelenleg hatályos 1973-as európai szabadalmi egyezmény szerint a szoftver nem szabadalmaztatható.

Pedig egyes civil szervezetek szerint nincs sok időnk arra, hogy az állami bürokrácia minden egyes lépcsőfokán megcsócsálják a kérdést, mert szerintük az Unióban hamarosan megtörténhet a szavazás, amelyen Magyarország lehet a mérleg nyelve. A most alakuló Európai Parlament egy-két hónapon belül újratárgyalja a sokat kritizált direktívát, és ezután várható a végső döntés.

Szoftverre nem

A magyar álláspont kialakításával megbízott Európai Koordinációs Bizottság egyetért azzal hogy nem kell sokat teketóriázni, és szerintük továbbra is támogatnunk kell az Európai Unió Tanácsa által májusban megtárgyalt direktívatervezetet. A szellemi tulajdonért felelős munkacsoport vezetője, Ficsor Mihály - aki egyébként a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese - lapunknak elmondta: az új irányelv fontos, mert jogbiztonságot nyújt, erősíti a versenyt és ösztönzi az informatikai befektetéseket. A szoftverszabadalmak bevezetését egyébként számos nagy civil szervezet támogatja, például a Magyar Feltalálók Egyesülete, a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői jogi Egyesület is.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az új irányelv egyáltalán nem engedélyezi a szoftverek szabadalmazását, csak valamilyen gép részeként. Például ha autók blokkolásgátló rendszerét vagy valamilyen háztartási gépet szoftverek irányítják, a teljes rendszer szabadalmazható, de a részelemek más környezetben való felhasználása nem jelent szabadalombitorlást. Ficsor szerint teljesen megalapozatlan azon állítás is, hogy a szabadalom kizárja a fejlesztéseket, mivel a továbbfejlesztésekre nem vonatkozik a szabadalmi oltalom.

Nem jogi ügy

A szoftverszabadalmat ellenző civil csoportok és az informatikai tárca többek között azt kifogásolják, hogy a magyar kormány elsősorban jogi problémaként tekintett az uniós szabadalmi irányelvek változására, holott annak komoly hatása lesz hazánk gazdaságára is, különös tekintettel az informatikára. Szerintük a szabadalmazás túlságosan drága a magyar szoftvercégeknek, különösen ha az uniós piacon is megjelennének, mivel az európai szabadalmaztatás sokszorosára növelheti a költségeiket. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kiállt a szoftvercégek mellett, és csakis olyan direktívát hajlandó támogatni, amely nem fenyegeti a kis- és középvállalatok működését.

A Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete és a Szabad szoftver Alapítvány szerint a szabadalmak egyenesen megszüntetik a jogbiztonságot, ezért mindenképpen azt szeretnék elérni, hogy hazánk mondjon nemet az uniós direktívára. A kisebb szoftverfejlesztők attól is félnek, hogy lesznek mindenféle alapot nélkülöző és végtelenül ostoba szabadalmak, és hogy a nagyobb szabadalmi portfólióval rendelkező óriáscégek majd megtámadják túl nagyra nőtt riválisaikat. Lapunknak az egyik vállalat képviselője elmondta: felmerültek arra utaló jelek, hogy a szabadalmakkal rendelkező konkurens külföldi cég megtámadná őket, amint lehetséges.

A két ellentábor abban egyetért, hogy az uniós direktívatervezetet bizonyos esetekben pontatlanul fogalmaz, de a jogalkotási eljárásban még további javításokra is sor kerülhet.