Az Északi-sark alatt őriznék a Föld növényzetének génállományát

Világvégeszéfnek és a növények Noé bárkájának nevezik az Északi-sarktól ezer kilométerre, a Norvégiához tartozó Spitzbergák egyik szigetén épülő bunkert, ahol a Föld növényzetének teljes génállományát helyezik majd biztonságba. Egy negyvenméteres alagúton át lehet eljutni a központi széfig, ahol a külvilágtól légmentesen elzárva, mínusz 18 Celsius-fokra hűtve pihen majd négy és félmillió minta és az újratelepítésre alkalmas mag. A létesítmény 2008-as nyitása után először a Föld 21 legfontosabb haszonnövényének génállományát helyezik biztonságba, utána jöhet a többi, 2009-től.

Mivel a bunkert a fagyott földbe ássák, egy esetleges áramkimaradás esetén is fagypont alatt marad a hőmérséklet - bár ilyenkor a lefagyasztott magok élettertama azért lecsökken. A széfben tárolt magokat időről időre frissekre kell cserélni, a leggyakrabban a banán szorul erre, de a cirok például a tesztek szerint 19 ezer évet kibír fagyasztva.

A széf elsődleges célja, hogy egy esetleges katasztrófa esetén újra lehessen telepíteni a kipusztult haszonnövényeket, de ugyanilyen fontos, hogy megőrizzék a genetikai sokszínűséget. A rizsnek például több mint 120 ezer verziója létezik. "Szomorú, de valószínűleg elég gyakran fogjuk a széfet használni" - mondta Cary Fowler, a projekt vezetője a Reutersnek. Az elmúlt évtizedben, átlagosan évente egy növényfajt lehetett volna megmenteni a bunker tartalékaiból, amik vagy természeti katasztrófa (tájfun a Fülöp-szigeteken), vagy emberi tevékenység (az iraki háború) hatására pusztultak ki.

A bunker építését a Global Crop Diversity Trust alapítvány felügyeli, a számlát pedig a norvég kormány (8,6 millió dollárral) és Bill Gates alapítványa, a Bill & Melinda Gates Foundation (30 millióval) állja.