Irányított nyalábbal támad a Műegyetem

A kétmilliárd forintos állami támogatással és komoly céges segítséggel létrejött Mobil Innovációs Központ eredeti terveiből nem minden jött be. Pap László, a MIK elnöke azzal a nem túl bíztató bejelentéssel nyitotta meg a rendezvényt, hogy csökkenteni kellett a projektek számát, új koncepciót kellett kitalálni, emellett rájuk férne egy kis fiatalítás is. Szerencsére az eddigi projekteket nem állították le, csak néhányat összevontak, és már használható a MIK modern laboratóriuma. Emellett a kutatók előadásaiból is az derült ki, hogy a MIK megnyitása óta eltelt másfél évben kézzel fogható eredmények születtek.

Nyalábbal kezelhető a tömeg

Manapság nem szerencsés nagy embertömegben bevethető mikrohullámú technológiákat népszerűsíteni, de a MIK berkeiben készült fejlesztésétől igazán nem kell tartania senkinek. Horváth Péter projektvezető és kollégái négyelemű digitális nyalábformáló rendszert mutattak be, amelyben egy szoftver segítségével megváltoztatható a sugárzott jel iránya. Amíg a mai bázisállomásokat kötik a mechanikus korlátok, mivel antennáik csak bambán néznek egy adott irányba (három darab százhúsz fokot lefedő antenna oldja meg a körsugárzást), addig a nyalábformáló rendszerrel megoldható, hogy egy északra néző radar a déli irányt is tudja pásztázni. Akár az is megoldható lehet, hogy egy nagy tömegrendezvényen az emberek felé irányítsák a legtöbb kapacitást, de még meg kell oldani, hogy ilyenkor az ellentétes oldalon, illetve a nyalábok között ne legyen gond a lefedettséggel.

Folytonos kapcsolat

Szabó Sándor, Szálka Tamás és munkatársaik álmaim szoftverét mutatták be, amellyel akadás nélkül lehet átállni vezetékes hálózatról wifire, 3G-re, vagy bármi másra. Aki szidta már Bill Gates felmenőit a Windows hálózatkezelése miatt, tudja, miről beszélek. Az ember kihúzza a kábelt, átállna wifire, de ehhez előbb okézni kell, és közben jól megszakad minden kapcsolat. A fejlesztők élőben is bemutatták a technológiát: laptopjukon futott egy videostream, majd amikor kirántottuk az ethernet kábelt a laptopból, simán futott tovább, noha már wifin érte el az internetet. Az automatikus váltás után kicsit összezizzent a kép néhány részlete, ami elkerülhetetlen, hiszen wifin lassabb az adatátvitel, mint vezetékes hálózaton.

Alapvetően az internetes protokoll (IP) okozza a galibát, tudtuk meg egy szakértőtől, mivel minden egyes kapcsolatváltásnál új IP-címet kap a számítógép, és ez eléggé összezavarja. A fejlesztőcsoport ezért készített egy virtuális IP-réteget, és így már teljesen mindegy, hogy milyen hardver csatlakozik éppen az internetre, és hogy ezen keresztül a netszolgáltató milyen IP-címet oszt ki. A megoldás jól jöhet akkor, ha egy hotspot közelébe érve automatikusan át szeretnénk állni 3G-ről az olcsóbb wifire, például mobiltévézés vagy VoIP telefonálás közben is. A szoftver rangsorolni is tudja a hálózatokat, így a felhasználó megadhatja, hogy mindig a legolcsóbbra szeretne kapcsolódni.

Megfigyelhető kollégák

A MIK előadásain kiderült, hogy az intelligens cégek intelligens érzékelőhálózattal javíthatják az alkalmazottak életminőségét, ami többek között azt jelentheti, hogy az iroda hőmérséklete és a fényviszonyok alapján automatikusan szabályozhatják az ablaknyitást és a reluxák beállítását. Még akár alkalmazottaik vérnyomását is figyelhetik, bár ennek inkább kórházi környezetben lehet értelme – ha lenne olyan kórház Magyarországon, amelyik költeni tudna ilyesmire. Az sem lenne rossz, ha beválna a biztonságos sms, és rövid üzenetben küldhetnénk egymásnak néhány eurónyi összeget. A rendszer persze csak akkor működik, ha a feladót biztosítani lehet a tranzakció, és az ezzel kapcsolatos üzenet célba éréséről, illetve arról, hogy az üzenet útközben nem változott meg. Az üzenetnek olyan biztonságosnak kell lennie, hogy akár egy bírósági perben is hivatkozni lehessen rá.