Árpád
-1 °C
9 °C

Brüsszel erősítené az e-kormányzatot

2006.05.03. 16:40
Az i2010 kezdeményezés keretében az Európai Bizottság (EB) online üzemmódra állítaná át a 25 tagállam közigazgatását. Ezzel erősítenék az e-közbeszerzést és a polgárok bevonását a demokratikus döntésfolyamatokba, illetve évente megspórolnának 300 milliárd eurót.

A nagyravágyó terveket a Brüsszelben bemutatott e-government akcióterv ismerteti. Ebben az Európai Bizottság az elektronikus hivatali szolgáltatások gyorsított bevezetését sürgeti minden felhasználó érdekében.

A digitális városházák és hivatalok elmúlt években szorgalmazott létrehozásának első eredményei máris láthatóak szerte az EU-ban, jelentette ki Viviane Reding, az informatikai társadalomért felelős uniós főbiztos. Szavai szerint viszont nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy tanulhassunk egymástól. Valódi előrelépést az hoz majd, ha a határon innen és túl azonos koncepciót valósítanak meg, hangsúlyozta Reding.

A főbiztos szerint az elektronikus hivatalok fontos, konkrét eszközei az államoknak az európai közigazgatás modernizációjában. Az e-kormányzati kezdeményezések néhány tagországban már most is jelentős javulást hoztak. Például Olaszországban a közbeszerzések online bonyolítása 2003-ban már 3,2 milliárd eurós megtakarítást hozott.

Hatalmas megtakarítások

Az EB akcióterve abból indul ki, hogy az egész EU-t lefedő korlátlan közbeszerzései rendszer évente 80 milliárd euró megtakarítását teszi lehetővé. A 13 oldalas akcióterv öt területet sorol fel, amelyek az EB szerint 2010-ig átalakításra szorulnak.

Egyrészt el kell érni, hogy 2010-ig egyszerűen kezelhető hozzáféréssel valóban minden polgár rendelkezésére álljanak a megbízható, innovatív szolgáltatások. Az EB ennek érdekében le kívánja zárni a sokat emlegetett digitális szakadékot, hogy mindenki nemtől, kortól, állampolgárságtól vagy fogyatékosságától függetlenül hozzáférhessen technológiák széles spektrumához.

Ezek között említik a digitális televíziózást, a személyi számítógépet és a mobiltelefonokat. Az elektronikus hivatali szolgáltatások akkor jelentenek valódi előrelépést, ha mindenki tudja őket használni, írta a heise.de híroldal.

Másrészt az EB arra törekszik, hogy a tagállamok az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával jelentősen növeljék a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságát. Az akcióterv nem beszél leépítésekről, mert a felszabaduló munkaerő például az érintettek személyes kérdéseivel foglalkozhatna. Az EB és a tagállamok visszajelző rendszert kívánnak kiépíteni az elektronikus szolgáltatások hatásának felbecsléséhez.

Online elérhető pályázatok

A továbbiakban az EB jelentős javulást vár az e-közbeszerzéstől, mivel a közkiadások a teljes EU-ban évi 1,5 millió eurót, a teljes GDP 15 százalékát teszik ki. A tagállamok kötelezték magukat, hogy 2010-ig minden esetben hozzáférhető lesz az elektronikus kiírás lehetősége, és ezt a pályázatok legkevesebb felénél alkalmazzák is majd.

További hangsúlyos feladat a szolgáltatások biztonságának kérdése. Az EU tagállamai megegyeztek abban, hogy a polgáraik utazását és költözését a nemzeti internetes azonosítókat és személyi okmányokat felismerő biztonságos elektronikus rendszerek felállításával segítik.

Az EB kötelezte magát arra, hogy 2007-ben felállítja az elektronikus azonosítók kezelésének specifikációit, 2009-ben pedig áttekint az elektronikus aláírásokra vonatkozó szabályokat. Ezen kívül az EB biztosítaná az e-kormányzati rendszerek interoperativitását.

Utolsóként az akcióterv az e-demokrácia jelentőségéről szól. A szerzők utalnak arra, hogy az EB elektronikus hivatalokról szóló nyilvános konzultációján a hozzászólások 65 százaléka amellett szállt síkra, hogy a politikai online projektek segíthetnek a demokrácia hiányosságainak felszámolásában. Ezen a téren viszont a dokumentum csak az európai szervek átláthatóságának fokozását ígéri.