Natália
-3 °C
7 °C

IHM: Kezeket az Enterre!

2006.01.13. 16:34
Hat év múlva megszűnik az analóg televízió, és minden magyar háztartásban lesz internet, ígérte Kovács Kálmán informatikai miniszter pénteken a Millenárison. Saját államtitkára és egyes piaci szereplők szerint viszont rögös lesz az út. Csepeli államtitkár azt mondja, a magyarok elképesztő konzervativizmusa az akadály, Simó György T-Online vezérigazgató a digitális szakadéktól tart.

Tíz éven belül minden magyar háztartásban lesz internet, és 2012-re átállunk az analóg televízióról a digitálisra, ígérte meg Kovács Kálmán informatikai miniszter a tárcája által idén negyedszer megrendezett eMagyarország Szakmai Napon.

#alt#
További izgalmas képek!
Az amerikai elnök néhány hete azt ígérte népének, hogy öt éven belül mindenkit bedrótoz, mesélte a miniszter. "Nekünk ez grandiózus" - mondta Kovács. "Mondjuk azt, hogy nálunk tíz éve belül... ez nem tűnik utópisztikusnak."

A minisztérium a pénteki konferenciát a konvergencia köré szervezte. A folyamat vége felé közeledünk, és most új időszámítás kezdődik, mondta Kovács. Ami például a tévét illeti, a digitális átállás jobb adásminőséget, bővülő műsorválasztékot és interaktív szolgáltatásokat hoz magával, és 1-3,9 milliárd forintos költségcsökkentéssel járhat a közmédiumokban. A digitális televíziónak a miniszter szerint társadalmi hatásai is vannak, nevezetesen a verseny, az innováció és az esélyteremtés.

Ész versus szociodemográfia

"Ha van eszünk, elkerüljük a digitális szakadék kialakulását" - mondta az egyik díszmeghívott, Alun Michael brit ipari és regionális miniszter. Michael jelenlétét nemcsak az indokolta, hogy tavaly a britek elnököltek az EU-ban, ezért volt miért náluk lobbizni, hanem az is, hogy konvergenciában az élen járnak: a digitális televíziót világelsőként vezették be 1998-ban, és mostanra a háztartások kétharmadába bitben érkezik a kép. Michael azért intett is: "Nem lehetünk önelégültek", mert van hová fölzárkózni. Az infokommunikáció most 80 százalékkal járul hozzá az Egyesült Államok gazdasági növekedéséhez, míg a britéhez csak 40-nel. A walesi származására büszke miniszter téziseit egy az egér feltalálójától, Douglas Engelbarttól származó idézettel támasztotta alá: "A digitális forradalom sokkal jelentősebb, mint az írás, sőt a nyomtatás feltalálása volt".

#alt#
Képet még!
Simó György, a T-Online vezérigazgatója szerint viszont igenis létezik digitális szakadék, sőt a probléma komolyabb, mint gondolnánk. Az általános iskolát el nem végzetteknek kevesebb mint 2 százaléka fér hozzá a nethez, és a budapesti 32 százalékos hozzáféréshez képest elenyésző a falvakban regisztrált 6 százalék is. "Pedig a következő 1-2 millió netező ezek közül kell, hogy kikerüljön" - mondta Simó, aki szerint a drámai különbségeket jól illusztrálja az a szociodemográfiai adat, miszerint a magyar háztartások egyharmadában csak hatvan éven felüliek élnek, akiket már nehezen lehet meggyőzni az online lét szépségeiről.

Csepeli: Elképesztően konzervatívak vagyunk

"Az IHM megcsinálta a házi feladatot", mondta Csepeli György, az informatikai minisztérium államtitkára. "Felnövesztettük a digitális generációt." A növesztést a magyar társadalom Csepeli szerint egyrészt saját minisztériumának, miniszterének, másrészt Medgyessy Péternek és Gyurcsány Ferencnek köszönheti - de "az igazi kérdés a lelkek kérdése".

"A magyar társadalom elképesztően konzervatív", mondta az államtitkár. Összesen 1,6 milliónyi magyar nem végezte el az általános iskolát, és négyszázezren élnek valamilyen fogyatékkal. "A társadalom 70 százaléka ki van rekesztve" a digitális kultúra áldásaiból, mondta Csepeli. "Látja az űrhajóst a Holdon, és azt mondja: Én ugyan oda el nem jutok. Pedig eljuthatna; az Enter gomb lenyomásával. A lehetőségeket társadalmi valósággá kell alakítani. Minden egyes lelket meg kell győzni."

Interplanetáris internet, 11 éves ping

#alt#
Még képet!
"Világűrviszonylatban a legfontosabb az információ továbbítási idejének csökkentése lenne", mondta Jeffrey Hoffman amerikai űrhajós, a másik külföldi sztárvendég, aki ötször járt az űrben és összesen több mint ezer órát töltött súlytalanul, kétszer a Columbia, egyszer-egyszer a Discovery, az Atlantis és az Endeavour űrsikló fedélzetén. Nagyot lendítene az adatforgalmon, ha az információ egy bolygóközi interneten érkezne a Földre, hiszen egy ilyen hálózat kiválthatná a különböző egyéni adattovábbító rendszereket. A földi kommunikációs technikák a Föld közelében működhetnek, de a messzi űrben Einstein speciális relativitáselmélete alapján az információ legfeljebb a fény sebességével terjedhet, mondta Hoffman. A Voyager-1-ről, arról az emberi készítményről, amely eddig a legmesszebbre jutott a világűrben, például most 11 óra alatt ér a Földre az adat, és a hálózati csomópontok közötti időeltérések igencsak megnehezítik a bolygóközi internet létrehozását, mondta Hoffman, aki csillagászként kezdte, most leginkább a robotokban és űrszondákban hisz,. De ha idegenekkel találkozik, azért csak azt kérdezik tőle, milyen volt odafent.

"A felfedezésnek nem kell feltétlenül fizikai jellegűnek lennie" - mondta Hoffman, aki szerint hihetetlen mennyiségű tömeget kell megmozgatni akár a technika, akár az ember űrbe juttatásához; ráadásul mindez nehéz, drága és kockázatos.

"Hogy miért csináljuk mégis?" - tette fel magának a kérdést Hoffman, majd jó űrhajóshoz méltón válaszolt is rá: "A szondák adatokat küldenek vissza. Az emberek emberi élménnyel térnek meg."

Hoffman az összes unokatérdreültetős sztori ellenére mégis inkább a robotokban, szondákban és teleszkópokban hisz: "Galilei sem hagyta el soha Itáliát, mégis egész világokat fedezett fel", mondta az űrhajós. De neki legalább van mire szerénynek lennie.