Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Rozsdás kardokkal üzletel a Sony

2005.04.22. 09:30
Az online szerepjátékok kiadónak többsége eddig tiltotta a virtuális javak adásvételét, de a japán cég most saját kezébe vette az ügyet. Egy új aukciós szájton, a Station Exchange-en bármely Everquest-játékos legálisan árulhatja szerzeményeit, a cég pedig a tranzakciós díjakból remél hasznot.

Megelégelte a Sony Online Entertainment (SOE), hogy az Everquest II online szerepjáték résztvevői a cég kifejezett tilalma ellenére az neten valódi pénzért adják-veszik a játékban összegyűjtött virtuális javakat - fegyvert, ruhát, pénzt -, sőt teljes karaktereket is. Kedden megtört a jég: a SOE bejelentette, hogy legalizálja a pixelkereskedelmet, és megnyit egy a célnak szentelt aukciós szájtot, a Station Exchange-et, ahol bárki megszabadulhat megunt rozsdás kardjától vagy öregedő avatárjától. Az árakat a piac diktálja, a SOE szerény - meg nem nevezett mértékű - sápot húz tranzakciós költség címén.

Csaltak, loptak, hazudtak

#alt#
Akit átvertek...
A Sony több más online szerepjáték kiadójához hasonlóan a kezdetektől, vagyis az eredeti Everquest (EQ)1999-es megjelenésétől tiltotta a tárgyak adásvételét. A Station Exchange-en a cég arról számol be, hogy a játék története során számtalanszor előfordult: rossz szándékú alakok trükkös módszerekkel megtévesztették a tehetős, de ügyetlen vásárlókat. Egyes esetekben az eladó látszólag átadta az előfizetést és a vele járó karaktert, majd a pénz kézhez vétele után azonnal megváltoztatta a belépési jelszót, és szaladt a Sonyhoz panaszkodni, hogy nem működik az account. Más csalók nem azt a virtuális tárgyat szállították, amit ígértek, ismét mások pedig leléptek a pénzzel, és egyáltalán nem szállítottak semmit.

#alt#
...és akit nem.
A csalások olyan sok fejtörést a SOE-nak, hogy az ügyfélszolgálat munkatársai idejének 40 százalékát az átvert játékosok ügyeinek rendbe tétele töltötte ki, ami csökkentette a hatékonyságot és ártott a Sony, illetve az EQ hírnevének is. Az viszont, hogy a cég végül legalizálta és kézbe vette az adásvételt, leginkább az elmaradt haszonnak tudható be. Dan Hunter, a Wharton School of Business virtuális gazdaságokkal foglalkozó professzora a Wirednek elmondta: "Végre megértjük, miért vonakodott eddig a cég. A játék menetét nem befolyásolta a virtuális javak adásvétele - a Sony kifogása az volt, hogy nem lát pénzt belőle."

A magyar minimálbér kétszerese, játszva

És míg a Sony a nagy kiadókkal együtt vonakodott, az olyan aukciós szájtokon, mint az Ebay, virágzott - és a közvetítőknek is hasznot termelt - a virtuális javak kereskedelme, arról nem beszélve, hogy egyesek a tilalom ellenére kifejezetten erre a célra még külön vállalkozást is létrehoztak. Ilyen többek között az IGE (Internet Gaming Exchange), a MySuperSales vagy a Gaming Open Market, amelynek szájtján a 2003-as indulás óta másfél millió dolláros forgalom zajlott. A brit Economist év eleji beszámolója szerint a játékokhoz kötődő virtuális piacok dollár-százmilliókat mozgatnak meg.

#alt#
Bolt az Everquestben. Jó üzlet
Az Everquest GDP-je egy időben Oroszországéval vetekedett, legalábbis Edward Castronova, a kaliforniai állami egyetem közgazdasági tanszékének tanára szerint, aki kiszámolta, hogy az EQ játékosai óránként 3,5 dollárt (kb. 700 forint) keresnek a puszta kattintgatással, ami nem egy fejlődő ország gazdaságának becsületére válna, és havi összegben kifejezve még a magyar minimálbérnek is a kétszerese.

Vannak, akik úgy tartják, hogy az online szerepjátékok gazdaságai milliókat menthetnének meg az éhezéstől - a gyakorlatban viszont ezek a virtuális gazdaságok pontosan tükrözik a már kialakult erőviszonyokat. Egyes hírek szerint Mexikóban és Kínában éhbérért dolgoztatják főnökeik az online napszámosokat, a hasznot pedig elteszik maguknak.

Mindenki másképp

Everquest
Az Everquest a világ egyik első és egyik legsikeresebb sok felhasználós, grafikus felületen játszható online szerepjátéka: a rangos Gamespot az első részt megjelenésekor műfajában a legjobb játéknak kiáltotta ki. Norrath, a játék képzelt világa a tavaly novemberi indulás óta 350 000 játékost szippantott be. Az EQ 40 dollárba kerül, de létezik belőle exkluzív dvd-kiadás is kilencvenért: a díszdoboz a szoftveren kívül Norrath vászonra nyomott térképét, Everquest-tematikájú festményreprodukciókat, sőt bársonytokba rejtett játékpénz-érmét is tartalmaz. A játékkal egy hónapig ingyen lehet játszani - ennyi beetetés általában elég az addikcióra hajlamos gamereknek ahhoz, hogy a későbbiekben hajlandók legyenek kifizetni a havi 15 dolláros játékdíjat. A Station Access nevű csomag keretében, amit 22 dollárért ad a cég (EU-tagoknak plusz 17,5 százalék adót is kell fizetniük) az EQ2 mellett többek között a PlanetSide-dal és a Star Wars Galaxies-zal is lehet játszani.
A Sony akciója tiszta helyzetet teremthet, de kérdés, mit szól hozzá a tucatnyi versenytárs, amelyek még mindig tiltják a virtuáliában szerzett tárgyak értékesítését. A nemrégiben itthon is sikerrel debütáló World Of Warcraftot jegyző Blizzard például nem is olyan régen, idén januárban jelentette be, hogy nem engedi a játék javaival való kereskedést, márciusban pedig megkezdte azok kizárását, akik nem tartották magukat a szabályokhoz. Viszont vannak olyan játékok, amelyek eleve a virtuális javak kereskedelmére építenek: a kaliforniai Linden Labs online játékában, a Second Life-ban (Második élet) 550 dollárba kerül egy hektár digitális föld, de úgy 1000 dollárért (kb. 200 000 forint) pixelizált magánsziget is kapható - igaz, a fenntartásáért havonta további 200 dollárt kér a cég.