Natália
-3 °C
8 °C

Az internetes önszabályozás kialakulása

2001.10.16. 12:18
Az ezredfordulón egyre több hivatal és szervezet próbálkozott az interneten elérhető tartalmak szabályozásával. Több politikai párt, az ORTT és mások is előálltak különböző internetszabályozási javaslatokkal, melyeket a szakma és az internetezők ugyancsak rossz néven vettek. A magyar tartalomszolgáltatók afféle megelőző ellenlépésként egyesületbe tömörültek, melynek tagjai tartalomszolgáltatási kódexet fogadtak el. Ezzel megvalósult a magyar internet önszabályozása.
Az internet különböző szegmensei tekintetében az utóbbi néhány év során többen, többféleképpen felléptek a szabályozás igényével. A magyarországi két legnagyobb párt képviselői egyaránt megfogalmazták javaslataikat.

Amennyire a távközlési szektort - a benne rejlő nyilvánvaló kézzelfogható gazdasági lehetőségek miatt - átfogóan igyekezett a kormányzat szabályozni, annyira nem vonatkoztak a megszületett jogszabályok az internetre, a hálózat a jogalkotók számára továbbra is megfoghatatlan maradt.

A magyar jog érvényes .hu alatt

A központi szabályozási igény első gyakorlati jelének azon elv elfogadása tekinthető, hogy a .hu alatti domainek esetében a magyar jog szabályait kell általános érvénnyel alkalmazni.

Az internet szabályozása iránt áhítozók, a technikai adottságok miatt az internetet a távközléssel, a távközlési szolgáltatásokkal együtt vélték megregulázhatónak. A távközlésre vonatkozó, azt valamilyen formában érintő jogszabályok azonban csak durva analógia segítségével lennének az internetre alkalmazhatóak. A szabályozási igény különösen a hálózati tartalom tekintetében jelentkezett fenyegetően.

A távközlési szféra szabályozását megalapozó 1991. évi XVI. törvény a koncesszióról a távközlési területén a következő négy szolgáltatási területet fedte le: közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, rádió- és televízió műsorok országos és regionális szétosztása és sugárzása.

A törvény nem nevesítette az internetet

A távközlési törvény sem az állami feladatok körébe, sem a távközlési szolgáltatások között nem utalt az internetre. A távközlési szolgáltatások esetében - a jogszabály csoportosításából kiindulva - arra következtethetünk, hogy az internetet a versenyszférába tartozó szolgáltatások kategóriájába sorolta, azaz ahová minden más nem nevesített koncesszióköteles szolgáltatás tartozik, melyet hatósági engedély vagy bejelentés alapján bárki nyújthat. Az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról sem hatályában, sem témájában nem vonatkoztatható az internetre.

A felsorolt törvények felhatalmazásai alapján született különböző szintű rendeletek az általános internetszolgáltatási bejelentési-engedélyezési kötelezettségen túl, melyet szintén csak az általános bejelentési-engedélyezési kötelezettség keretében határoztak meg, nem tartalmaznak az internetet szabályozó előírásokat.

Az ezen törvények alapján létrejött intézményi háttér, mint például az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Hírközlési Főfelügyelet (HÍF) sem célját, sem feladatkörét illetően nem rendelkezett, és ma sem rendelkezik az internet szabályozására jogosítványokkal.

Létrejön a tartalomszolgáltatók egyesülete

A fokozódó szabályozási igényre - melyben való szerepvállalás különösen az ORTT részéről jelentkezett - a tartalom kontrolálása érdekében a legnagyobb magyar tartalomszolgáltató szervezetek önszabályozó egyesületet hoztak létre Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) néven. Az MTE 2001. február 15-én mondta ki megalakulását.

Az MTE létrejötte még a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló, mert míg a nemzetközi szabályozási példák nem a tartalomszolgáltatók, hanem a pusztán hozzáférést nyújtó internetszolgáltatók irányából közelítenek, addig nálunk az az elv győzött, hogy az internetet elsősorban a tartalomszolgáltatás felöl kell szabályozni. Az MTE alapítói az egyesület megalakítását az állami szabályozási törekvésekre adott válasznak is szánták.

Az MTE céljai
Az Egyesület célja többek között , hogy:
  • intézményes kereteket biztosítson az internetes tartalomszolgáltatás szabályozásáról zajló szakmai vitának,
  • kidolgozza és a széles közvélemény elé tárja az internetes tartalomszolgáltatás szabályait,
  • egységes normarendszer alakuljon ki az internetes tartalomszolgáltatásra,
  • a tartalomfogyasztók előtt is ismert, világos és követhető szabályok érvényesüljenek a hazai tartalomkészítő és publikáló műhelyek tevékenységére,
  • az egyesület képviselje a tartalomszolgáltatókat az állam különböző szerveivel folytatott egyeztetéseken,
  • általában befolyást gyakoroljon az internetes kultúra fejlődésére.

Az MTE megalakulásával egyidejűleg elfogadott egy az internetes tartalomszolgáltatásra vonatkozó szakmai jellegű Tartalomszolgáltatási Kódexet és egy a magyar tartalomszolgáltatás jövőbeni etikai szabályait tartalmazó Etikai Kódexet.

Az MTE ezen kódexei abban különböznek a korábbi internetre vonatkozó szabályozástól, hogy tisztában lévén az egyesületi jelleggel, az MTE a magyar jogszabályok elsőségét elismerve, csak a tagokra nézve kötelező szabályokat alkotott, a nem tag tartalomszolgáltatók részére pedig minden kötelező erő nélküli önkéntes jogkövetést, illetve a Kódexek előírásainak megfelelő egyfajta virtuális egyesületi létet ajánlott fel.

Virtuális egyesület

A virtuális egyesületi létbe beletartozik az is, hogy az egyesületi tagság nélkül mindenki a kódex rendelkezéseit magára nézve önkéntesen alkalmazhatja úgy, hogy abból nem csak a kötelezettségeket kell betartania hanem a jogosultságokból származó előnyöket is élvezheti.

Az eredeti változatban szereplő frappáns és jövőbemutató hatáskörmeghatározás a következő: "Jelen Kódex rendelkezéseit kell alkalmazni a Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi, a tagokkal kapcsolatosan, illetőleg a tartalomszolgáltatás kapcsán felmerülő eseti vagy elvi döntést igénylő eljárások során."

Ennek a sajátságos, megfoghatatlan hatáskör meghatározásnak azért van jelentősége, mert nyitva hagyja az MTE számára az utat, hogy megerősödve egy szolgáltatók feletti, mindenkire kiterjedő hatáskörrel rendelkező hatósággá váljon.

A kódexek egyebekben a magyar jogszabályokban megfogalmazott általános elveket ismétlik meg, illetve konkretizálják, magyarázzák az internetes lét specialitásainak megfelelően. Tulajdonképpen ezek a kódexek az első olyan magyar, a megkívánt internetes viselkedési normákat tartalmazó szabálykötetek, amelyek a külföldi jogi szabályozástól függetlenül a magyar sajátosságokat kifejezetten figyelembe véve próbálják meg szabályozni az internetes megjelenés teljes körét.

Nyilván a kódexeknek még számtalan hiányossága van (melyek közül azóta már több korrigálásra került), de azok betudhatóak voltak a kezdeti szabályozással együtt járó gyermekbetegségeknek.

Ad hoc vitarendezés

A későbbi szabályozó hatósággá válási törekvésekre utal az MTE vitatrendezési szabályainak sajátos volta is. Az MTE Ad Hoc Bizottságának Eljárási Szabályzata (továbbiakban: "Eljárási Szabályzat") meghatározza, hogy a kódexek rendelkezéseinek végrehajtása, az ellenőrzés, a szabályok megsértésének következményei és a szankciók alkalmazása során az Ad Hoc Bizottság kell eljárjon. Az eljárási Szabályzat a személyi hatálya tekintetében megállapítja, hogy az kiterjed az MTE tagjaira, és azon nem tag kérelmezőkre, akik jogorvoslatért, vagy előzetes állásfoglalásért a bizottsághoz fordulnak.

A bizottság tevékenységét két részre bonthatjuk, egyrészt a vitás ügyekben vitarendező testületként járhat el, másrészt állásfoglalások kiadására jogosult. A vitarendezés egyesületektől szokatlan és egyértelműen a későbbi központi szerep megszerzésére utaló jele, hogy a bizottság határozatával szemben - a közigazgatási szerveknél megszokott módon - az egyesület elnökéhez jogorvoslattal lehet fordulni, aki egy újabb bizottság alakításával ismételten eljár az ügyben.

Szövetségek más testületekkel, hatóságokkal

Jelenleg az MTE a helyét keresi az internet szabályozásának közegében. Szövetségek kötésével igyekszik minél nagyobb legalizációra szert tenni (például megállapodások az ARTISJUS-szal, az Önszabályozó Reklám Testülettel), illetve a kormányzat felé is tesz gesztusokat (például a választásokra irányadó az Országos Választási Irodával egyeztetett külön viselkedési kódex elfogadása).

Az MTE jelentősége a jövőben Európában is egyedülálló módon megnőhet, és az állam szabályozó szerepét kiváltva az internet önszabályozó hatóságává válhat, amely idővel az ISZT-t is maga alá integrálja.