Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

El a kezekkel a bitektől!

2006.06.05. 21:33
Egyik oldalon a Google, a Microsoft és a Yahoo, a másikon az AT&T, a Cisco és a Verizon; az internet jövőjét alapvetően meghatározó vita két acsarkodó táborra osztotta a pénzükért aggódó gigakorporációkat, a médiumért aggódó megmondóembereket és a szabadságjogokért aggódó civil szervezeteket. Petíciógyűjtés, gúnyrajzfilm, propagandaszájtok, ellenpropagandaszájtok - az ideológiák és a milliárdok csatájának komolyságát jelzi, hogy a Moby nevű elektropopikon nemrég személyesen ment be lobbizni a Kapitóliumba. A tét: a net jövője.

Minden adat egyenlő, vagy a haladás elengedhetetlen feltétele a bitek diszkriminációja? A net jövőjéről alkotott, gyökeresen eltérő nézetek két lövészárokba terelték az érdekelteket, akik addig csatároztak, hogy már alig látszanak ki a lőporfüstből. Képleteket lobogtató közgazdászok győzködnek buta képet vágó politikusokat, őszülő alapító atyák veszekednek menedzseröltönyös menedzserekkel, és popsztárok bukkannak fel a Capitol Hillen, miközben a szemben álló felek dollármilliókat költenek lobbizásra, zavargerjesztő webszájtokra, szemétlevélre és és flash-es gúnyanimációkra.

#alt#
Moby a neutralitásért lobbizik
Forrás: Cnet
Az Egyesült Államok kongresszusa tavaly év vége óta latolgatja komolyan, hogy törvénybe iktassa-e a "net neutrality"-t, vagyis az internet semlegességét, de az állami szabályozásnak már a gondolata is harsány vitát gerjesztett, amely az elmúlt hónapokban olyan ősellenfeleket állított egymás mellé, mint a Google, a Yahoo és a Microsoft, illetve olyanokat a másik oldalra, mint az AT&T, a Cisco és a Verizon. Az amerikai törvényhozóknak lassan hat, a kérdést rendező javaslatról kellene dönteniük: ezek némelyike rímel egymásra, mások ellentmondanak; van, amit republikánus képviselő nyújtott be, van, amit demokrata, és van, amit mind a kettő egyszerre. Kész káosz.

Ritka szórakoztató látvány: Lawrence Lessig és Tim Wu kiberjogász egy barikádon áll az amerikai fegyvertartók egyesületével, a szemetelés-ellenes kaliforniaiak szövetségével, egy jógaszakkörrel és egy giccsajándék-bolttal; Meg Whitman, az Ebay vezérigazgatója gyújtó hangú, személyes spamben szólítja fel egymillió kedves felhasználóját, hogy cselekedjen, amíg nem késő; a Web kitalálójaként tisztelt Tim Berners-Lee Edinburgh-ban áll ki a semlegesség mellett. Ők, meg még legalább negyedmillió amerikai azt állítják, hogy a semleges hálózatról folytatott vita tétje az internet jövője, és ebben alighanem igazuk van, mert az ellentáborba tömörült telkócégek, netszolgáltatók és szabadságjogi szervezetek ugyanezt mondják. Akkor mi a baj?

Egyenlőséget a biteknek!

Proponensei szerint a hálózati semlegesség (network vagy net neutrality) nem egyszerűen koncepció, hanem filozófiai alapelv, sőt az internet íratlan alkotmányának pillére. A hálózat semlegessége egyszerűen azt jelenti, hogy a neten minden adat ugyanolyan fontos. Teljesen mindegy, hogy telefonbeszélgetésről, banki átutalásról vagy nyomorult énblogról van szó: a hálózaton továbbított biteket a szolgáltatónak, a hálózat fenntartójának egyenlő bánásmódban kell részesítenie.

#alt#
Semlegességpárti kiáltvány
Bár az elv a kezdetektől hatott a net architektúrájára, magát a terminust Tim Wu, a Columbia, majd a Virginia Egyetem jogi tanszékének professzora, a mozgalom egyik élharcosa találta ki még a kilencvenes évek elején, és a fogalom a későbbi pontosítások révén mostanra három alapelvet takar: az adat diszkriminácómentességét, vagyis hogy a hálózat minden egyes bitet egyformán kezel; az összekapcsolódást, tehát hogy minden hálózatüzemeltetőnek kötelessége és joga más hálózatokhoz kapcsolódni; és a hozzáférést, ami azt jelenti, hogy a végfelhasználóknak - ezek lehetnek személyek, de hardvereszközök és más hálózatok is - joguk van a net használatára.

Tanúskodik a net nagyapja

Idén február elején délceg tartású, szikár, ősz szakállas, erősen kopaszodó öregúr ballagott be az amerikai szenátus kereskedelmi bizottságába, jó reggelt kívánt, és azt mondta: "Vint Cerfnek hívnak, jelenleg a Google alelnöke és vezető internetevangélistája vagyok. Talán jobban ismernek arról a munkámról, amit az elmúlt néhány évtizedben végeztem azoknak a hálózattervezőknek egyikeként, akik az internet alapját adó szabványokat kidolgozták. Köszönöm, hogy meghívtak, hogy megvitassuk azt a fontos elvet, amit a hálózat semlegességének neveznek."

Cerf a meghallgatáson kijelentette: "Ha megengedik a szélessáv-szolgáltatóknak, hogy meghatározzák, mit lát és mit tehet az ember a neten, az nagy mértékben aláássa azokat az alapelveket, amelyek az internetet sikeressé tették."

Nem volt váratlan, amit mondott - az internet nagyapját éppen azért citálta maga elé a bizottság, mert bár a képviselők egy része - elsősorban a demokraták - és a netes cégek - köztük a keresésben érdekelt Google, a Microsoft és a Yahoo - támogatná a hálózati semlegesség törvénybe iktatását, az ötletet a telkók olyan undorral vetették el, mintha a kormányzat a gyerekpornót akarná legalizálni. Az AT&T, a Bellsouth, a Cingular, a Verizon és az ügyben melléjük álló szervezetek, így az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) és a Személyes Szabadságjogok Központja (CIF) azt állítják: a semleges hálózat elve ellenkezik a szabad verseny szabályaival, hátráltatja a fejlesztéseket, és ha törvénybe iktatják, akár el is sorvaszthatja az internet néven ismeretes hálózatot.

Lassan, hogy a hülye is értse

#alt#
Gonosz regulációellenes gúnyrajz
"Az internet következő generációjának kiépítése rengeteg munkát igényel és sok pénzbe kerül" - mondja a behízelgő hangú narrátor a telkók által szponzorált dontregulate.org (ne szabályozd) szájtra felpakolt animációs gúnyfilmben, amely próbálja lassan, hogy a hülye is értse, meggyőzni a bizonytalankodókat. "Néhány nagyvállalat alig várja, hogy használhassa. Az új sávszélesség hatalmas részét nagy felbontású filmek közvetítésére akarják használni. Milliárdokat keresnek majd. De egy fillért sem akarnak fizetni. Ehelyett a fogyasztókra hárítanék a költségeket. Ezt nevezik semleges hálózatnak?" - kérdi a tőmondatokban a rajzfilm, amely a simlis nagyvállalatokat a Google-el, a Microsofttal és a Yahooval, illetve egy pénzes bőröndöt szorongató idiótával illusztrálja.

A Hands Off the Internet (el a kezekkel az internettől) nevű szervezetbe tömörült vállalatok - a telkók mellett olyan hardvercégek, mint a 3M és a Qualcomm -, azt állítják, hogy csak akkor érdemes bármilyen fejlesztésbe fogniuk, ha a sávszélesség egy részét megőrizhetik a fizetős tartalmaknak, mert ez garantálja a befektetések megtérülését. Így például azok a tartalomszolgáltatók, amelyek többet fizetnek, megvásárolhatnák a nagyobb sávszélt, vagyis jobb szolgáltatást tudnának nyújtani, mint amelyek a mezei kábelért fizetnek, keveset.

A fizetős tartalomnak lefoglalt sávszélesség azonban ellentmond a hálózati semlegesség elvének - Vint Cerf már idézett expozéjában egyenesen azt állítja, hogy a decentralizációt és a nyílt architektúrát veszélyezteti, ami nélkül az internet nem lehetne demokratikus médium. A Google szolgálatába szegődött evangélista szerint az egyes területeket uraló szolgáltatómonopóliumok miatt az amerikai felhasználóknak csak a fele választhat legalább két szolgáltató közül, így rövid távon kicsi az esélye annak, hogy "értelmes" verseny alakuljon ki a piacon, és a telkók egyetlen olyan érve sem állja meg a helyét, amely a tartalom szolgáltatók általi kontrollját indokolttá tenné.

Kevés példa, nagy káosz

#alt#
Vint Cerf, Tim Wu, Lawrence Lessig
A Google-nek és a többi keresésben, tartalomban vagy netes szolgáltatásban utazó cégnek természetesen elemi gazdasági érdeke is fűződik ahhoz, hogy ne kelljen többet fizetnie a sima adatátvitelért, mint bármelyik nyomorult énbloggernek. A Lessig és Wu szellemi vezérletével összeállt Save the Internet (mentsd meg az internetet) nevű koalíció azonban nem gazdasági érdekekre, hanem elsősorban alkotmányos elvekre hivatkozik, amikor a net semlegességének elvét az amerikai alaptörvény sajtó- és szólásszabadságot garantáló első kiegészítéséhez hasonlítja, és azt állítja, hogy az internet szabadsága forog kockán, ha ezt nem foglalják törvénybe.

Igaz, túl sok példával nem tudják alátámasztani a veszélyt: az Egyesült Államokban 2004-ben egy észak-karolinai ISP blokkolt egy rivális nettelefon-szolgáltatót, idén áprilisban az AOL szűrte ki az ellene indított kampánnyal kapcsolatos emaileket. Kanadában még történt két hasonló eset, de ezen a Hands Off koalíció csak kacag, mert Kanada nem az Egyesült Államok, és ebben igaza van.

#alt#
El a kezekkel - a semlegességellenes koalíció kampánylapja
A Save the Internet mozgalomhoz mindenesetre áprilisi megalakulása után rengetegen csatlakoztak, és egy hét alatt negyedmillióan írtak a kongresszusnak a semleges hálózat törvénybe iktatása érdekében. Bonyolítja a helyzetet, hogy mindkét fél többmillió dollárt költött a kampányra, és ember legyen a talpán, aki kiismeri magát a propagandakáoszban - a Save the Internet (mentsük meg az internetet) és a Don't Mess With The Net (ne bántsák az internetet) például semlegességpárti, a Hands Off the Internet (el a kezekkel az internettől) és a Don't Regulate (ne szabályozzák!) viszont diszkriminálna, de első látásra az összes szájtról egyedül az olthatatlan szabadságvágy sugárzik, azt pedig mindenki szívesen azonosul.

Nincs igazság

Az érvek sem mindig egyértelműek, hiszen hiába mondja a semlegességpárti koalíció, hogy a szabályozás ez esetben épp hogy jót tesz a versenynek, a független Phoenix Center jogi és gazdasági elemzőközpont áprilisban közzétett tanulmánya szerint ennek az ellenkezője igaz. "Bár ebben a tanulmányban nem foglalunk állást sem a hálózati semlegesség mellet, sem ellene, elemzésünk azt bizonyítja, hogy a törvényhozóknak el kell kerülniük azokat a semlegességre vonatkozó szabályokat, amelyek szándéka vagy hatása a szélessávú szolgáltatások közművesítése" - írja a három szerző, George Ford, Thomas Koutsky és Lawrence Spiwak. "Az ilyen megközelítés nagy valószínűséggel akadályozza az eszközökön alapuló versenyt, csökkenti a fejlett kommunikációs hálózatok elterjedését és üzembe állíthatóságát, és növeli az árakat" - írják a közgazdászok képletekkel alátámasztott monopóliumelemzésükben.

A semlegességpártiaknak erre is van válaszuk: a diszkriminatív hálózat eltorzítja a hálózattól függő piacokat, és végső soron lassítja a nemzetgazdaság növekedését.

Egy újonnan alakult szervezet, az információtechnológiai és innovációs alapítvány (ITIF) a hét végén harmadik utas megoldást javasolt, mégpedig azt, hogy a szolgáltatók ajánlhassanak gyorsítósávot az előfizetőknek, de törvény garantálja azt a minimális sávszélességet, amelynek pluszpénz nélkül is elérhetőnek kell maradnia. A Public Knowledge nevű netvédelmi társaság szerint viszont az elvben "pártatlan, objektív és pragmatikus" javasalat nem sokban különbözik attól, amit a telkók szeretnének elérni.

Na, akkor erre tessenek protokollt varrni.