További Net cikkek
Fleischer meglepő kijelentéssel kezdi az előadását: szerinte nincs kalózmozgalom Svédországban, "legalábbis nekünk nem állt szándékunkban létrehozni, még akkor sem, ha egyesek szerint pont ezt csináltuk". Különböző civil csoportok laza, informális hálózatáról beszél, aktivistákról, akiket közös érdeklődés, közös érdekek kötnek össze. A csoportok magja öt évvel ezelőtt, egy internetes rádióállomás körül létrejött online közösség volt, "sokat chateltünk, és zenéket osztottunk meg egymással".
Az online közösségben diákok, hackerek, művészek, újságírók egyaránt részt vesznek, mindenki bekapcsolódhat, akit érdekel a szellemi tulajdon és a fájlcsere körüli intellektuális és hatósági csetepatéban való részvétel. Mark Getty, a fénykép- és filmfelvételekkel üzletelő Getty Images elnökének elhíresült mondása, hogy a szellemi tulajdon a 21. század olaja. "Mi pedig már a kezdetektől tudtuk, hogy ha tényleg olajról van szó, akkor előbb-utóbb háború is lesz" – mondja Fleischer.
Fleischer a Piratbyran szóvivőjeként a fájlcserélők arca, közismert figura egész Skandináviában, beválasztották Svédország ötven legbefolyásosabb IT-szakértője közé
Az online közösségben 2003-ban kiverte a biztosítékot, hogy a Svédországban már akkor nagyon aktív multinacionális szerzői jogvédők és pr-ügynökségek nézetei, közleményei ellenvetés és reakció nélkül jelentek meg a svéd tömegmédiában. A nagy amerikai szórakoztatóipari multikat egy Antipiratbyran (kb. kalózellenes iroda) nevű szervezet képviselte, "ezért számunkra egyértelművé vált, hogy muszáj létrehoznunk egy Piratbyran (kb. kalóziroda) nevű weboldalt, ahol reagálhatunk a kopirájtipar propagandájára". Tehát ezek szerint a kalózromantikát a jól sikerült névválasztással maguk a szerzői jogvédők hozták a sztoriba.

A Piratbyran logója
A Piratbyran 2003 nyarán indult, a szerzői jogi szisztémát, a szellemi tulajdonra épülő kopirájtipart bíráló híreket, elemzéseket közöltek és fordítottak svédre a weboldalon. "A hatás óriási volt: rengeteg e-mailt, újságírói megkeresést, tévé-, és rádiómeghívást kaptunk. Kiderült, hogy óriási igény van arra, hogy valaki képviselje a másik oldalt is. Pedig mi nem akartunk reprezentálni senkit, és ma sem tartjuk magunkat a kalózok vagy a fájlcserélők képviselőinek".
Fleischer szerint a Piratbyran egyfajta think tank, nincs formális tagsága, viszont helyet és keretet ad egy sor netes projektnek, melyekben a résztvevők sokat tanulnak egymástól.
"Ilyen, jelentéktelenül indult alprojekt volt a Pirate Bay is 2004 elején. Néhány hacker egy relatíve új, ismeretlen peer-to-peer technológiával akart kísérletezni, amelyet bittorrentnek neveznek. Egyikük, egy Anakata nicknevű srác abban az időben Mexikóban élt, ott indult a Pirate Bay egy PC-n és ADSL-kapcsolaton. Ma ez a világ legnagyobb bittorrent tracker oldala, és valószínűleg az első számú célpontja a nemzetközi kopirájtiparnak."

A Pirate Bay logója
A Pirate Bay később önállósodott, de a amikor elkezdődtek a razziák, a Piratbyran keményen kiállt mellette. Az viszont még őket is meglepte, hogy 2006 januárjában új politikai párt alakult. A néhány nap alatt több tízezer tagot toborzó svéd "kalózpártot" nem a Piratbyran hozta létre, bár Fleischer szerint letagadhatatlan, hogy sokat merítettek a munkásságukból. A kalózpárt létrejöttét 2005-ben szerverlefoglalások előzték meg, amelyek akkor már nemcsak Svédországban, de egész Skandináviában felzúdulást okoztak.
2006. május 31-én a rendőrség – mint később kiderült, amerikai nyomásra: lásd a Steal this Film című dokumentumfilmet – nagyszabású razziát tartott a Pirate Bay szervereit üzemeltető internetszolgáltatónál, és mind a 180 ott hosztolt szervert elvitte. Azokat is, amelyeknek semmi köze nem volt a torrent tracker webszájthoz. Ezeket a szervereket azóta sem adták vissza, a rendőrségi vizsgálat még mindig tart, vádemelésnek vagy perindításnak viszont semmi jele.
A Pirate Bay a razzia után három nappal ismét elérhető volt a neten, jelenleg számos különböző országban, köztük Svédországban is van szervere. A Pirate Bay egyébként megpróbálta megvásárolni Sealand miniállamot is, erre a célra 20 ezer dollárt dobtak össze a felhasználók, de az üzlet végül nem jött össze.