Auguszta
5 °C
22 °C

Online játék éhbérért

2005.02.09. 14:34
Számítógépes szerepjátékokban való robotolással jutnak minimálbérhez a virtuális gazdaságok kizsákmányoltjai. A kínai, mexikói és harmadik világbeli napszámosok éjt nappallá téve görnyednek a számítógép előtt, hogy virtuális favágással vagy szörnygyilkolással keressék meg a napi betevőt.

Kizsákmányolt napszámosok görnyedt vállain nyugszik az online szerepjátékok virágzó gazdasága, derül ki egyes bérjátékosok beszámolóiból. Egy a Final Fantasy XI-ben (FFXI) otthonos felhasználó azt állítja, hogy Kínában jó néhányan foglalkozásszerűen játszanak - vagyis inkább dolgoznak - a virtuális világban, de a haszon nem náluk, hanem kapzsi munkaadójuk zsebében landol. Az üzlettel mindenki jól jár: a bérjátékosok több pénzhez jutnak, mint ha polgári foglalkozással keresnék kenyerüket, a munkaadók kaszálnak, a vásárlók pedig megfizethető áron jutnak a játékban használatos pénzhez, amiért egyébként napokig, esetleg hónapokig kellene online robotolniuk.

Megélhetési játékosok

#alt#
Everquest: 100 000 platinatallér 75 dollárért
Az FFXI-ben Kiyokatsu nicknéven szereplő felhasználó nemrégiben hosszú órákat töltött azzal, hogy kínai játékosokat interjúvolt meg a neten, és legalább négy olyan felhasználóval sikerült beszélnie, akik nem a játék öröméért, hanem a puszta megélhetésért játszanak. Az online meginterjúvolt játékosok munkaidejükben igyekeznek minél több gilt keresni - ez a játék hivatalos pénzneme. Az unalmas robot - például az asztalosság - révén összekuporgatott játékpénzt egyesek saját maguk váltják valós jüanra, mások viszont szinte a teljes összeget kénytelenek alkalmazójuknak juttatni, aki maga fölözi le a hasznot az Ebay aukciós site-on vagy a célra szakosodott online tőzsdék valamelyikén.

MMORPG - a műfaj
Bár szöveges alapú online szerepjátékok (úgynevezett MUD-ok) már a nyolcvanas években is léteztek, az első grafikus MMORPG-t (massively multiplayer online role playing game, sokszereplős online szerepjáték), az Ultima Online-t csak 1997-ben jelentette meg az Origin. Az Ultimát két év múlva követte a Verant fejlesztése, az Everquest, amelyet rövid idő alatt tízezrek kezdtek játszani világszerte, mára pedig felhasználói tábora félmilliósra duzzadt. A két játéknak, amelyek modernizált változatban ma is léteznek, az elmúlt években rengeteg versenytársa akadt: ezek némelyike, így a World of Warcraft vagy a Final Fantasy XI már létező játék netesített változata, míg mások, köztük a Second Life és a Lineage II offline előzmény nélkül készültek el. Bár a tematika változhat, az online szerepjátékokban a játékosok általában tárgyak gyűjtögetésével, munkával, képességeik tökéletesítésével, munkával és háborúskodással töltik idejüket. A műfaj meglehetősen addiktív: mivel ötvözi magában a cseteken zajló társasági élet, illetve a kaland- és akciójátékok izgalmát, sokan arról számolnak be, hogy szinte teljes életüket a képernyő előtt töltik.
Kiyokatsu szerint, aki amerikai létére jól ért kínaiul, a megkérdezett online napszámosok vagy csak néhány szót tudnak, vagy egyáltalán nem beszélnek angolul - mivel pedig a játék nyelve az angol, még ha akarnának, sem tudnának részt venni az online közösségi életben, a játék számos elemét pedig nem is értik. Idejük nagy részét monoton tevékenységgel töltik: vagy valamelyik egyszerűen kitanulható mesterséget gyakorolják, vagy pedig órákig "campelnek", vagyis táboroznak egy-egy digitális szörny lakhelye közelében. Ha a szörny felbukkan, lemészárolják, kirabolják a hullát, és pénzzé teszik a zsákmányt.

Favágás néhány marék rizsért

A bérjátékosok a Kiyokatsu által közzétett naplófájl-fordítások tanúsága szerint teljesítményük alapján kapják a fizetést: a Coolmingming nevű interjúalanytól például napi egymillió gil megtermelését várja el a főnöke, akit a játékos durvának tart és egyenesen gyűlöl. Az Smzhhh nevű játékos pedig arról számolt be, hogy munkájáért naponta összesen 70 jüanos (kb. 1600 forintos) fizetés üti a markát.

Bár az agyondolgoztatott bérjátékosokról szóló történetek hitelességét sokan vitatják, egy az MSNBC-n nemrégiben megjelent cikk arról számol be, hogy a harmadik világ országaiban egyre szaporodnak azok a digitális "sweatshop"-ok - így nevezik azokat a rabszolga-műhelyeket, ahol az alkalmazottak a hét minden napján huszonnégy órán át robotolnak. A Wired magazin munkatársa, Julian Dibbell pedig már két éve tudni vélte, hogy egy kaliforniai cég, a Black Snow Interactive a mexikói Tijuanában rendezett be egy játszóházat, ahol olcsó helyi munkaerővel ölette a szörnyeket - minimális fizetségért cserébe.

Bulgária megirigyelhetné

A játékgyártók egy része ma is kifejezetten tiltja a virtuális javak adásvételét, de a gyakorlatban nem tudják útját állni a csodafejszékkel, varázsnyilakkal és mágikus rubintokkal való kereskedelemnek. Az eleinte csak az Ebayen virágzó piac ma már a kifejezetten erre a célra létrehozott szájtokon is pezseg: A floridai Boca Ratonben bejegyzett Internet Gaming Entertainment (IGE) például összesen tizenöt online szerepjáték pénznemével kereskedik, az Anarchy Online-ban használatos kreditektől a World of Warcraft virtuális aranyáig. Mivel a pénz virtuális, banki átutalásról persze szó sem lehet. A vásárló úgy jut a pénzhez, hogy bejelentkezik a játékba, az IGE ügynöke pedig egy az erre a célra generált karakter formájában felkeresi a virtuális világban, és átadja neki a megrendelt összeget.

Az online szerepjátékok gazdaságának egyébként hatalmas irodalma van, és számos elismert közgazdász, illetve szociológus foglalkozik a témával. A virtuális piacokon akkora forgalom zajlik, hogy Norrath, a Sony Everquest című játékának világa egy időben nagyobb GDP-vel büszkélkedett, mint Bulgária. Az Economist brit gazdasági hetilap januári összefoglalója szerint az online szerepjátékokban szereplő virtuális tárgyak és pénz kereskedelme évi százmillió dolláros piacot jelent.

Tervezi már nyaralását?

Segítünk! Válasszon célpontot nyárra útjaink közül! Tengerparti apartmanok előfoglalási kedvezménnyel!

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön! London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút.