Natália
-3 °C
7 °C

Szájberháború dúl Japán és Magyarország között

2007.05.27. 18:22
Pár hete kezdődött a klikkelős háború: amelyik országból többen kattintanak a clickclickclick.com weboldalon, az lesz a győztes. Az előző fordulót megnyerték a japánok, most viszont minden eddiginél félelmetesebb ellenféllel kerültek szembe: elszánt magyar júzerek kezdtek félelmet nem ismerő kattintásba. A végső harc még nem dőlt el, aki kattint, egy lépéssel közelebb löki Magyarországot a végső boldogsághoz.

A magyarok klikkjeitől ments meg, Uram, minket
(Ősi japán mondás)

Magyarországon este van, Japánban hajnalodik. A nap lassan eltűnik a látóhatár szélén, hogy aztán a Távol-Keleten újra felbukkanjon. A clickclickclick.com szerverei pillanatokra megpihenhetnek. Egész nap irtózatos támadásnak voltak kitéve, a világ két végéből milliószám érkeznek a kattintások, az áramkörök füstölnek, a szoftverek szolgai módon végzik feladatukat: csak ez a pár órányi holtidő, ennyi marad a rendszernek a pihenésre.

Prológus

Néhány héttel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy ilyen heroikus küzdelem fog kibontakozni a két nemzet között. Akkoriban Magyarország még csak a negyvenedik volt a klikkelős ranglistán. Nem valami bonyolult versenyről van szó, ám annál tisztább a küzdelem: a júzernek csak annyi a dolga, hogy kattingason egy weblapon, a rendszer érzékeli, hogy honnan jöttünk, és ahány klikk, annyi pontot kap az ország.

Akkoriban még Chile, Japán és Lengyelország volt harcban az első helyért, de a Techblog felkarolta a küzdelmet, hogy megmutassuk, milyen a magyar virtus. Nem gondoltunk a dobogóra, viszont előkelőbb helyezésre feltétlenül. És a júzerek jöttek: a post kikerülése utáni napon ötmillió szavazattal már a 27-ek voltunk, egy héttel később, május 15-én 12 millió szavazattal már a 22-ek, május 18-án 31 millió szavazattal a tizedik hely közelébe jutottunk, majd 72 millió kattintással az ötödik helyig sikerült felhozni az országot. Akkor még senki sem gondolta, hogy a véres küzdelem csak előjáték a valódi harchoz.


Az első forduló végeredménye

Közben a kommentekből kiderült, hogy óriási csapat szerveződött a mozgalom köré. Egymást bíztatták a júzerek. A legelső hozzászóló klikkelő-program megírására bíztatta a profikat, és pár órával később meg is érkeztek a csalós tippek. Aztán május 15-én, 13 óra 47 perc 58 másodperckor örökre megváltozott valami: a Greenc nevű kommentelő beküldte a saját klikkelőprogramjának az elérhetőségét, és megtáltosodott Magyarország.

Az első verzió másodpercenként hármat kattintott, amire egy ember is képes lenne, így nem lehetett csalásról beszélni, csak megelőzésről, nehogy ínhüvely-gyulladásba pusztuljon bele az ország. A programnak óriási sikere volt, az olvasók körlevelekben küldték tovább ismerőseiknek, a kezdeményezés kikerült az Iwiw üzenőfalára, pár órával később Magyarország szignifikáns része klikkelési lázban égett.

Voltak olyanok, akik a hagyományos módszernél maradtak (csak Petőfihez mérhető az a júzer, aki egymaga kilencezer kattintást vitt be 45 perc alatt a tulajdon ujjaival, és volt, aki megesküdött rá, 43 ezerig jutott), de a május 16-ra virradó reggelen már szinte mindenki a klikkelős programot használta. Nem volt ilyen csodafegyver a magyar történelemben a visszacsapó íj és a Botond óta.

A clickclickclick.com néha észrevette a csalást, ilyenkor IP-címeket cseréltek a felhasználók, törölték a cookie-kat, aztán folytatták tovább a harcot. Greenc ekkor határozta meg a küzdelem egyik alapelvét: Szerelemben, háborúban mindent szabad.

Nemzetközi hadszíntér

Közben a mozgalom túlnőtt Magyarországon is. Az Egyesült Államokból, Németországból, a világ számtalan szegletéből jelentkeztek be az olvasók, azt akarták megtudni, hogyan tudnak külföldről segíteni az egységbe forrt nemzetnek. Ha a klikkek száma nem is gyarapodott, erkölcsi támogatásuk segítette az ügyet.

A klikkelőprogramból naponta új verzió jelent meg, egyre pontosabban, egyre gyorsabban nyomta be a kattintásokat, aztán – de már tudják - május 23-án az ötödik helyen fejezzük be a küzdelmet.

Óriási sereg gyűlt össze addigra, a harcosok alig várták, hogy elkezdődjön a következő forduló, amikor már nem százmillió hátrányból kell kezdeni. Gigantikus szerverparkok, elszánt klikkelők, 2.0-ás verziójú kattintóprogramok várták a végső összecsapást. Segítette a harcot, hogy a magyar kémek ráakadtak a japán főhadiszállásra. Megtudták, hogy az ázsiai országban óriási szervezettség mellett folyik a küzdelem, a harcosok Vippernek hívják magukat, és nem riadnak vissza semmilyen eszköztől: lételemük a győzelem. A kommentelők az internet egyik eldugott sarkában felfedezték a japán csodafegyvert, a titkos klikkelőprogramot, Minnie2.exét is, és megpróbálták megfejteni a belépőkódot, feltörni a szoftvert. Az új forduló hajnalán hírszerzésünk már gőzerővel dolgozott, készen állt a nemzet az összecsapásra.


A harcok állása 2007.05.27-én, 15 óra 39 perckor

Egy szerdai napon kezdődött a mészárlás. A konkurens országok felfogni sem tudták, olyan gyorsan történt. A legújabb háborúban Magyarország és Japán gyakorlatilag állva hagyta a mezőnyt. A május 23-án, délben kezdődő összecsapásban hihetetlen kereszttűzbe kerül a clickclickclick szervere, az ázsiai és a hazai júzerek olyan kattintásáradatot zúdítottak a rendszerre, hogy a verduni csata ehhez képest szombati matiné volt. A hardcore felhasználók több virtuális gépet is létrehoztak egyetlen konfiguráción, mindegyiken kattintott a magyar klikkelőprogram, így megtöbbszöröződött a magyar támadóerő.

Mindennél fontosabbá vált az időtényező: az olvasók tudták, hogy amikor a magyarok ébren vannak, ők alszanak, és fordítva. Az harcosok egyetlen esélye az volt, ha nappal elhúznak a japánoktól, hogy este nehezebb legyen ledolgozni a lemaradást. Tízmilliós nagyságrendben nőttek a mutatószámok, és bár az ázsiai ország többnyire vezetett, csak a magyar harcosok voltak, akik tartani tudták a lépést a 125 milliós nemzettel. Otthoni rendszerek, munkagépek, iskolai termek konfigurációi vettek részt pártállástól és nemi identitástól függetlenül a harcban, elkészült a magyar főhadiszállás is, aztán május 24-én, délután hat körül rövid időre átvettük a vezetést.

Epilógus

Már Japánban is tudták: új, minden eddiginél erősebb ellenféllel van dolguk, tökéletesre csiszolt gépezetük sem bírta tartani a verbunkra gyűlő magyar vitézeket. És mivel a japánok értékelik a kemény harcosokat, tettek felénk egy gesztust: oldalukra feltöltöttek egy gratuláló bejegyzést. Ebben a Vipperek leírták, hogy tisztelik a Huppernek becézett magyar klikkelőket, és jó ellenfélnek tartanak bennünket. Külön üdvözölték, amikor elértük az ötvenmillió kattintást, majd idéztek a Techblog egyik postjából, amiben arra bíztattuk a júzereket, hogy klikkeljenek, mert Japánban kezd beesteledni, eljött a válaszcsapás ideje.


Japán tiszteletadás

Kevéssel azután a techblogos komment után, amiben egyik olvasónk leírta: reméli annyira fanatikusak a japók, hogy elfelejtenek enni, és éhen halnak a gép előtt, megjelent az oldalon egy japán nemzetiségű, de Magyarországon élő klikkelő is. Hinótól tudjuk, hogy hazájában számos weboldalon folyik párbeszéd a szájberháborúról, meg a magyarokról: felkerültünk a térképeikre. Tőle tudjuk azt is, hogy a japánok barátságuk jeleként készítettek egy anime-képet, amin egy magyar és egy japán lány látható. Hinó lefordította, és elküldte a postokat társainak, így ellenfelünk előtt csupaszok lettünk, minden fortélyunkat ismerik. Kiderült az is, hogy miért idézték a Techblogot a főhadiszálláson: mert nagyon jól esett nekik az a gondolat, hogy mi tudjuk, mikor fekszenek le aludni. Hogy gondoltunk rájuk egyáltalán.

Bár ellenfelünk akár barátunk is lehetne, csapataink harcban állnak. A japánok ismernek minket, de a magyar júzerek is megfejtették csodafegyverük, a Minnie2.exe titkát: nem jobb, mint a magyar klikkelőprogram, csak többen használják. A hazai júzerek segítő kar után kutatnak a füstös csatamezőn. Elfogyott a regimentjük. Nem üzennek többször. Most van szükségük erősítésre.

update: vasárnap 21 óra 53 perckor megelőztük a japánokat. Csak így tovább, vitézek!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.