Rendelet lehetetleníti el a rádiós internetezést

A rádiós internetszolgáltatók a 2,4 gigahertzes frekvenciasávot használják, ugyanis ennek használatára nem kell frekvenciaengedélyt kérniük, csupán az internetszolgáltatást és a használt eszközöket kell jóváhagyatniuk a Hírközlési Felügyelettel (HíF). A rádiós internet legnagyobb előnye a hálózat kiépítésének egyszerűségében és olcsóságában rejlik; egy bérelt vonalra kapcsolt "szolgáltató" segítségével egy faluban - ahol esetleg a vezetékes hálózaton egyáltalán nem lehet hasonló szolgáltatást igénybe venni - pillanatok alatt ki lehet építeni egy szélessávú internetelérést biztosító infrastruktúrát.

Csak házon belül szolgáltathatnak

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium április elsejétől hatályos 6/2003 (III.31.) rendelete lemossa a föld színéről ezeket a próbálkozásokat. A rendelet azt mondja ki, hogy a 2400-2483,5 megahertzes sávot használó eszközök antennája legfeljebb 2,5 milliwattos teljesítménnyel működhet. A rendelet melléklete szerint ezt a sávot az adatátviteli eszközök mellett távmérők, távirányítók, riasztók és videóátviteli eszközök is használják. E frekvenciasávon belül a szélessávú adatátviteli alkalmazásokra két másik korlátozás is érvényes: a 2400-2483,5 megahertzes sávon a 10 milliwattos, illetve a 2446,5-2483,5 megahertzes sávon a 100 milliwattos maximális teljesítménnyel működő antennákat kizárólag épületen belül lehet használni.

Az IHM rendelete indoklásában az Európai Uniós jogharmonizációra hivatkozik. A rendeletben feltüntetett uniós jogszabályok közül azonban a drótnélküli távközlésre vonatkozó 1999/5/EK rendelet éppen azt mondja ki, hogy a rádiós felszereléseket úgy kell elkészíteni, hogy azok hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló tartományt, és hogy elkerüljék a káros interferenciát, vételi zavarokat.

A rendelet miatt a rádiós internetszolgáltatók nem alakíthatnak ki nagy területeket lefedő bázisokat, 2,5 milliwattos teljesítménnyel ugyanis csak kis távolságban lehet adatokat továbbítani. Ez megnöveli a beruházási költségeket, mert a nagy lefedettség eléréséhez több állomást kell kialakítani.

A szolgáltatókat nem keresték meg

A rádiós internetszolgáltatókat nemcsak a rendelet előkészítésénél nem keresték meg, de annak megjelenéséről sem kaptak semmiféle értesítést. Mocsai Norbert, a CovySoft Networks operatív igazgatója például egy barátjától értesült az új rendeletről, aki az interneten olvasott róla. Véleménye szerint a rendeletnek "árban és minőségben is kedvezőtlen következményei lehetnek" a többezer drótnélküli internetfelhasználóra.

A CovySoft szerint reális esélye van annak, hogy a túlzott szigorítások által az olcsó, nagy sávszélességű internet terjedése visszaeshet. Mint Mocsai elmondta, örülnek minden olyan piacszabályozási törekvésnek, mely az európai uniós és amerikai gyakorlattal harmonizálja a hazai szabályokat. Véleménye szerint a felhasználók érdekeit szolgálja, ha kiszűrik az illegális, engedély nélküli szolgáltatókat, ugyanakkor fontos a versenysemlegesség biztosítása is.

A CovySoft Networks az egész ország területére kiterjedő HíF-engedéllyel rendelkezik a 2,4 gigahertzes rádiós internetszolgáltatásra, ezért a rendelet megjelenése óta is vállalnak új ügyfeleket. Mocsai elmondta, hogy várják az IHM állásfoglalását az ügyben.

Az Enternet a rádiós internetszolgáltatásra vonatkozó összes információt eltávolította weboldaláról. Az ügyfélszolgálaton kérdésünkre elmondták, hogy a rendelet megjelenése óta egyelőre nem vesznek fel új megrendeléseket. "Tárgyalások folynak, tessék 2-3 hét múlva ismét érdeklődni" - javasolta az ügyintéző.

A szolgáltatók közösen tiltakoznak

A rendelet ésszerűtlen korlátozásokat tartalmaz, ezért szakértők segítségével módosítani kellene, véli Gaál Zsolt, a jelenleg bejegyzés alatt álló Vezeték Nélküli Internetszolgáltatók Magyarországi Egyesületének ügyintézője. Az egyesületet április közepén alapította 15 kis és közepes drótnélküli internetszolgáltató, azóta 18 további cég csatlakozott hozzájuk. Az egyesület valamennyi tagja rendelkezik 2,4 gigahertzen működő bejelentett interfésszel, 80 százalékuknak pedig internetszolgáltatási engedélye is van.

A rendelet megjelenése után a szolgáltatók minden fórumon tiltakoztak az ellen: hétfőn beadvánnyal fordultak a Gazdasági Versenyhivatalhoz, az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságához, valamint Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszterhez, melyben tárgyalásokat kezdeményeztek a témában.

Az egyesület egyik tagja, a Sopronban szolgáltató Magic Kft április végén az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a rendelet kifogásolt részének alkotmányossági felülvizsgálatát, törlését vagy módosítását.

A Hírközlési Felügyelet munkatársa az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz irányított, mivel ők kompetensek az új rendelet értelmezésében. A minisztérium illetékesét azonban sem tegnap, sem ma sem sikerült elérnünk.

Drótnélküli internet A Vezeték Nélküli Internetszolgáltatók Magyarországi Egyesületének becslése szerint jelenleg mintegy hatvan cég szolgáltat itthon drótnélküli internetet, az előfizetők száma pedig elérheti a tízezret is. A szolgáltatási forma azokon a területeken, (falvakban, kisvárosokban és a települések központtól messze lévő, ritkán lakott részein) terjedt el leginkább, ahol a nagy távközlési szolgáltatók az anyagi megtérülés hiányában nem építettek ki komoly, a szélessávú internetezést lehetővé tevő hálózatokat. A rádiós internethozzáférés sávszélessége az ADSL-éhez hasonló. Az átviteli sebesség szolgáltatótól és díjcsomagtól függően változik, léteznek 256, 512 és 768 kbps sebességű csomagok is. A havi díjak 10 és 40 ezer forint között változnak, a legolcsóbb kapcsolatok ára gyakran alacsonyabb, mint a hasonló sebességű ADSL-csomagoké.