Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

A Linux nincs kizárva a közbeszerzésből

2003.01.23. 15:01
A SUSE Linux magyarországi képviselete szerint termékeik mindazon alkalmazásokhoz megfelelőek, amelyekre a drágább Microsoft- és Novell-szoftverek. A Miniszterelnöki Hivatal Gazdasági és Közbeszerzési Igazgatóságának (MeH GKI) tájékoztatása szerint a jóval olcsóbb nyílt forráskódú programok nincsenek kizárva a közbeszerzésekről, az elmúlt években mégis a Microsoft- és a Novell-termékek beszerzése bővült dinamikusan.
A Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MeH GKI) által levezénylet, összesen bruttó 11,25 milliárd forintos szoftverbeszerzési tender ismét rávilágított az olcsóbb, nyílt forráskódú szoftverek, illetve az ismert piaci márkák (Microsoft és Novell) között feszülő ellentétekre. Világszerte számos példa van arra, hogy a kormányok egyre inkább az olcsóbb programok beszerzését részesítik előnyben, de Magyarországon ez a trend egyelőre nem tapasztalható.

Nyílt forráskóddal spórolnak

A dél-afrikai kormány például a minap döntött a nyílt forráskodú szoftverek mellett. Ettől a lépéstől évi árommiliárd randos (egy rand = 25,8 forint) remél a kormányzat. A vásárlások nagyságrendjét jól mutatja, hogy tavaly (a frissítésekkel együtt) 9,4 milliárd randot fordított az ország szoftverbeszerzésekre.

De közelebbi példa is van. A német kormány például évek óta nyílt forráskodú (Linux) rendszerekkel igyekszik takarékoskodni. Ezt három egymástól független eset mutatja: Észak-Rajna-Vesztfália statisztikai hivatala közel fél éve a Linuxra esküszik, Neuss város nyilvános oldalai november közepe óta e program alatt futnak. A düsseldorfi tartományi legfelsőbb bíróság a közelmúltban szintén Linuxszal modernizálta költségvetési rendszerét.

Főként a szerveralkalmazásokban jó

Ugyanakkor azt linuxos körökben sem vitatják, hogy nem minden alkalmazásnál maradéktalan a siker. Szentiványi Gábor, a SUSE Linux magyarországi képviseletének vezetője az Indexnek elmondta, hogy a Linux szerveroperációs rendszerként kezdte pályafutását. Ezért aztán szerveroldali ipari és kormányzati alkalmazásokban tud jobb eredményeket felmutatni.

Németországban a büntetésvégrehajási intézetek, illetve a bíróságok egy titkosított linuxos alkalmazás segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Ausztriában 1600 postahivatal használ a világhálón egy hasonló, titkosított kommunikációt.

Szentiványi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Linux minden olyan alkalmazás megvalósítására képes, amire a Microsoft. Az azonban tény, hogy azok a felhasználók, akik Microsoftról állnak át, kisebb-nagyobb ellenállással viseltetnek a linuxszal szemben.

Nem zárják ki a Linuxot

Szentiványi szerint nincs jogi akadálya annak, hogy egy következő közbeszerzésre a Linuxot is meghívják. Ráadásul az adatok azt mutatják hogy hazánkban is egyre inkább terjed a nyílt forráskodú operációs rendszer. Szakértők szerint az iskolák 25-30 százaléka használ Linuxot.

Bővülő beszerzések
Az elmúlt néhány évben dinamikusan nőtt a kormányzati Microsoft- és Novell-szoftverek beszerzési értékhatára. 2000-ben 852,7 millió forint értékben szereztek be Microsoft- és 407,4 millió forintért Novell-programokat. Ez 2002-re jóformán megötszöröződött, hiszen Microsoftra 4,2, míg Novell-programokra közel 1,1 milliárd forintot szánt az aktuális kormányzat. A dinamikus bővülést alátámaszatják a 2003-2004-es előzetes adatok is. Microsoft-programokra ugyanis 8,7, Novell-programokra 2,5 milliárd forintot szán a kormányzat. Erről a tizenegymilliárd forintról azonban azt is megjegyezte a MeH GKI, hogy ez az összeg csak egy lehetőség, amivel több mint ezer intézmény a legkedvezőbb árat érheti el a Microsoft- és Novell-termékek beszerzésekor.

A MeH GKI tájékoztatása egybevág Szentiványi vélekedésével. Az illetékesek szerint 1999. szeptember 30-a óta jelentek meg a nyílt forráskodú szoftverek a központosított közbeszerzés keretei között. 2002 elejétől "szinte mindegyik számítógép-szállítási keretszerződésben szerepel a Linux operációs rendszer".

Lassítja az átképzés is

A valamivel több mint 11 milliárdos szoftverigényt a MeH azzal indokolja, hogy ezernél több intézmény kétéves beszerzéséről - több száz termékről, illetve jelentős kapcsolódó tevéknységről (oktatás, terméktámogatás) - van szó. A Linuxszal kapcsolatban a gyors szoftverváltásnak objektív akadályai is vannak. Ezek közül a kormányzati intézmények zökkenőmentes működését, valamint több tízezer felhasználó átképzését emelték ki. A GKI azt is lassító tényezőként értékeli, hogy meg kellene oldani több száz kormányzati informatikus átképzését is.