A meleg kihozza belőlünk az állatot
További Tudomány cikkek
Huszonhárom-huszonöt fokban, délelőtt kilenc és délután két óra között vagyunk a legagresszívabbak, állítja két amerikai kriminológus, Robert Baron és Paul Bell. A több mint kétszáz éve folyó felmérések és laboratóriumi kísérletek azt bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol magasabb az évi középhőmérséklet, sokkal több bűncselekményt követnek el. Ugyanez tapasztalható az olyan meleg időszakokban is, mint a mostani.
"A bűnözési statisztikákból is az olvasható ki, hogy a déli, mediterrán országokban nagyobb a kifelé irányuló agresszív cselekedetek száma, míg az északi, hideg országokban öngyilkosságból van több – mondja Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályának vezetője. – Ennek az az oka, hogy meleg időben kevésbé vagyunk toleránsak, alacsonyabb a tűrőképességünk, így ilyenkor akár verekedés is lehet azokból a konfliktusokból, amelyeket máskor könnyen megoldunk."
Münnich Iván kriminálpszichológus óvatosabban fogalmaz: "Tény, hogy a déli népek extrovertáltabbak, mint az Európa északi részén élők."
A hőség biztonságos
Michael Douglas az Összeomlásban
Ezek az eredmények azonban nem azt jelentik, hogy a nagy hőség kiemelkedően veszélyes időszak a bűnözés szempontjából. A szakértők többsége szerint ugyanis van egy olyan hőmérsékleti határ – körülbelül 25-26 fok –, ami felett az emberek annyira rosszul érzik magukat, hogy már bűnözni sincs kedvük.
"Az elmúlt évek tapasztalata szerint a nyári hónapokban Magyarországon is elszaporodnak a bűncselekmények, bár pontos adataink nincsenek erről – mondja Orbán Sándor, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vagyonvédelemért felelős vezetője. – Az utóbbi, nagyon forró napokban azt vettük észre, hogy leginkább testi sértésből és betörésből volt sok, bár utóbbi inkább a hőségben nyitva hagyott ablakokkal, ajtókkal hozható kapcsolatba, nem az emberek agressziójával."
Vagy nem
Ugyanakkor több kutató is kétségbe vonja a hőmérséklet és a bűncselekmények számának összefüggését, különösen azt, hogy igazán nagy hőségben csökken az agresszió. Marc Fusco olasz szakember szerint ugyan létezik kapcsolat a kettő között, de számos más olyan tényező van, amely sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az emberek viselkedését.
Münnich Iván sem ért egyet az amerikai kriminológusokkal. "Nyáron mindig felmerül a kérdés, hogy a bűncselekmények száma növekszik-e a hőség miatt, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy általában a kontrollált viselkedés megy nehezebben az embereknek. Gondoljunk csak arra, hogy ilyenkor több a baleset is, mert figyelmetlenebbek vagyunk. Úgy vélem azonban, hogy nem magyarázható ezzel a bűncselekmények száma. Elképzelhető, hogy akadnak olyan esetek, amelyekben a meleg is hozzájárul ahhoz, hogy az elkövető elveszítse a kontrollt, de statisztikailag nem igazolható egyértelműen az összefüggés. Feltételezhető, de tudomásom szerint nem bizonyítható, és Magyarországon nem is voltak ilyen jellegű kutatások."
Kíváncsiságból megvizsgáltuk egy meleg és két enyhébb napon a budapesti rendőrségi statisztikákat. A hűvösebb napokon valóban több személyi sérüléssel járó közúti baleset történt a fővárosban, mint július 19-én, negyven fokban. Ugyan a lopások száma pontosan megegyezett, de több volt a nemi erőszak, illetve az életveszélyes bántalmazás is. Úgy tűnik, huszonöt fok körüli időben az ittasok is szívesebben ülnek volán mögé.
A forróság és a bűn összefüggését több irodalmi műben és filmben is megtaláljuk. Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájában például így szól Benvolio a harmadik felvonás elején: Mercutio, kérlek, siessünk innen. Forró a nap, Capuleték kijöttek. És hajbakapnánk, hogyha ránk találnak. Forró napon jobban forr a bolond vér. Mercutio nem hallgat a barátjára, és hamarosan megérkezik Tybalt, aki párbajban leszúrja őt. A Lear királyban is könnyű felfedezni az összefüggést a szélsőséges időjárás és a címszereplő agressziója közti összefüggést, és akkor is hőség van, amikor Raszkolnyikov megöli az uzsorás asszonyt a Bűn és bűnhődésben.
Neki ugyan volt más motivációja is, de Camus Közönyében kimondottan az elviselhetetlen meleg készteti brutális gyilkosságra a főhőst: A tenger felől sűrű és lángoló lehelet áradt. Úgy éreztem, hogy az ég egész széltében megnyílik, s tűzesőt hullat a földre. Egész lényem megfeszült, és görcsösen szorongattam kezemben a revolvert. A kakas engedett, odaértem a cső sima fémtestéhez, s akkor kezdődött el minden abban a száraz, süketítő zajban. Rejtő Jenő életművében több olyan jelenetet is találunk, ahol a sivatagi hőség ösztönzi bűnre valamelyik szereplőt, de a sci-fi írókat is megihlette a téma: Alfred Bester Szívélyes Fahrenheit című novellájában egy egyébként békés android válik gyilkossá, ha túl meleg van körülötte.
A filmek közül Spike Lee alkotása, az Egy sorozatgyilkos nyara érdemel említést: a dráma 1977 szokatlanul forró nyarán játszódik New Yorkban, amikor az egyik leghíresebb sorozatgyilkos, David Berkowitz szedte áldozatait (bár a film valójában nem róla szól, hanem arról, hogy néhány bronxi hogyan reagál a fenyegetésre). Eszünkbe juthat még az Összeomlás is: a film főhőse közlekedési dugóban áll a tűző napon, amikor megkattan és ámokfutásba kezd.