Ember-tehén szörny készülhet

Három évvel az embernyúl után jön a tehénember? A Newcastle Egyetem és a londoni King's College kutatói hároméves engedélyt kértek az Emberi Termékenységi és Embriológiai Felügyeletettől arra, hogy emberi DNS-sel módosított szarvasmarha-petesejten végezhessenek kísérleteket. A hibrid ember-tehén embriók néhány napnál nem élnének tovább, és az őssejtek működésének jobb megértéséhez nyújtanának segítséget.

Őssejteket legkönnyebben néhány napos embriókból lehet kinyerni - a gond az, hogy a kutatásokhoz több ezer embrióra lenne szükség, a tudósok pedig híján vannak a kutatási célokra felhasználható petesejteknek. Stephen Minger, a King's College tudósa szerint több száz emberi petesejt árán juthatnak csak egyetlen őssejthez. A kutatók ezt a problémát kívánják úgy orvosolni, hogy emberi DNS-t helyeznek szarvasmarha-petesejtbe, majd embrióvá fejlesztik ugyanazzal a technikával, amit Dolly, az első klónozott birka teremtésekor használtak.

a minotaurosz George Frederic Watts festményén

Az eredményül kapott embrió 99,9 százalékban emberi lenne, szarvasmarha-DNS csak a sejtmagon kívül fordulna elő. Ezzel együtt az élőlény technikailag korcsnak, két faj keverékének lenne tekinthető. A kutatók szándéka szerint az embriókból hatnapos korukban vonnának ki őssejteket, majd megsemmisítenék a "szörnyeket". A továbbiakban azt vizsgálnák, hogy a kinyert őssejtek milyen minőségűek és mennyire lehet megbízhatóan tovább dolgozni velük.

Máris sokan bírálják a brit tudósok kérelmét, veszélyesnek és etikátlannak tartják az elképzelést. Calum MacKellar, a Skót Bioetikai Tanács tagja szerint a kutatás elmossa az emberek és állatok közti határt, és "ha ez megtörténik, az emberi méltóság és az emberi jogok is sérülnek". Más szervezetek a kritizálókat támadják, így a Tudomány és Technológia Választóbizottsága. "Ha a tudósok a klónozási technikákkal az emberiség javát szolgálnák, nem lenne erkölcsös meggátolni őket ebben puszta undor miatt" - nyilatkozta a BBC-nek a bizottság egy liberális demokrata tagja, Evan Harris professzor.

Az őssejtkutatás jelenleg az orvostudomány egyik legígéretesebb területe. A bármilyen szövetté átalakulni képes, univerzális őssejtekkel az elképzelések szerint olyan sejthalállal járó betegségeket lehet majd egyszer gyógyítani, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!