További Tudomány cikkek
A Mars-járók felfedezéseit választották 2004 legnagyobb tudományos áttörésének a Science magazin szerkesztői. A NASA két Mars-járója, az Opportunity és a Spirit 2004 elején landolt a bolygón, és egyértelmű bizonyítékokat talált arra, hogy a Mars felszínén valaha víz volt.
Donald Kennedy főszerkesztő szerint a küldetés egyik legfontosabb eredménye, hogy bebizonyosodott, mennyire hatékonyak lehetnek az ilyen típusú robotizált küldetések. Hozzátette: szerinte egyértelmű, hogy a NASA-nak nem szabad abbahagynia a robotküldetéseket Bush űrprogramja miatt, melynek célja embereket küldeni a Holdra, majd a Marsra. "Az egyiket a másik kárára véghezvinni hiba lenne - mondta. - Azt is meg kellene mutatni, hogy mi olyat tud egy emberi kutatás elérni, amit a robottechnológiával ne lehetne most vagy tíz éven belül megvalósítani."
Nem volt kétséges
A listán további kilenc eredmény szerepel, de Kennedy szerint "nem volt kétséges az idei nyertes". Az Indonéziában talált, eddig ismeretlen emberfaj maradványainak felfedezése így a második helyre szorult. A kutatók által csak hobbitnak becézett Homo floresiensis tizennyolcezer évvel ezelőtt élt, és csupán egy méter magas volt, agya térfogata pedig kevesebb mint egyharmada volt a mai ember agyának. A felfedezést az utóbbi ötven év legfontosabb paleoantropológiai leletének nevezték.
A harmadik helyet a dél-korei humán embriók klónozása nyerte el. A kutatók célja nem a reproduktív klónozás volt, hanem őssejteket próbáltak létrehozni kutatási célra. Azonban bár korábban számos emlőst sikerült már klónozni, ez volt az a munka, melyben bebizonyosodott, hogy az eljárás emberi sejtekkel is működik.
A további helyezettek:
- 4. Kondenzátumok. Amerikai és ausztrál tudósok új típusú kondenzátumot hoztak létre, egy ultrahideg gázt, mely olyan kvantumállapotba került, amiben az atomok egyetlen szuperatom módjára viselkednek. Az eredmény azért emlékezetes, mert a kutatók fermionokkal dolgoztak, olyan atomokkal, melyeknek felépítése miatt különösen nehéz kondenzátumot létrehozni belőlük.
- 5. "Dns-hulladék". Idén felfedezték, hogy a gének közötti bázispárok, a "dns-hulladék" valójában igen fontos szerepet játszik annak meghatározásában, hogy milyen gyakorisággal aktiválódjanak az egyes gének, és a fehérjetermelésben is szerepet játszik.
- 6. Az egymás körül keringő neutroncsillagpár. Mindkét égitest pulzár, egyikük másodpercenként negyvennégyszer bocsát ki energiát. A sugárzás megfigyelésével a csillagászok először juthatnak információhoz a neutroncsillagok anyagsűrűségéről.
- 7. Rossz hírek. A tudósok világszerte a növény- és állatvilág egyre növekvő fenyegetettségéről számoltak be, sőt egyes kutatók egyenesen arról beszélnek, hogy elérkezhet a hatodik tömeges kihalási hullám a Földön.
- 8. Víz. A tudománynak még mindig van felfedeznivalója a vízzel kapcsolatban. Több kutatócsoport is feltárt új dolgokat arról, hogyan kapcsolódnak össze a vízmolekulák, illetve hogyan oszlanak el az elektronok és a protonok a vízben.
- 9. Közegészség.. A gyógyszerek új típusú, köz- és magánszféra partnerségi konstrukcióban (Public Private Partnership, PPP) történő kifejlesztése, tesztelése és elosztása a harmadik világ országainak.
- 10. Gének egy csepp vízben. Kutatók olyan új eljárást fejlesztettek ki, mellyel a tengervízben vagy a föld mélyéből vett mintákban is ki lehet mutatni a géneket.