Miklós
-7 °C
2 °C

Mit hozhat a telekom-liberalizáció?

2001.03.14. 13:15
A Bell Research által megkérdezett budapesti közép- és nagyvállalatok távközlési döntéshozói szerint 2002. januártól több cég is ringbe fog szállni a vezetékes közcélú távbeszélő-szolgáltatás területén. A válaszadók 75 százaléka a telefon forgalmi díjak általános csökkenését prognosztizálja a liberalizáció után: 49 százaléka szerint a csökkenés mértéke nem lesz jelentős, de feltétlenül 'érzékelhető', 26 százaléka pedig jelentős árzuhanást vár. A szervezetek 83 százaléka valamilyen mértékig valószínűsítette, hogy a piac nyitása után a Matávon kívül más szolgáltatótól is igénybe venné a vezetékes távközlési szolgáltatást.
Többen a rajtvonalnál az intézményi ügyfelekért

A piac feltételezettt szereplői
A megkérdezettek 34 százalékának véleménye szerint a Vivendi a szabadpiacon biztosan nyújtani fog hagyományos közcélú távbeszélő szolgáltatást a fővárosban, 30 százalékuk szerint a PanTel (is); míg 26 százalék említette ebben a kontextusban a UPC-t. Említést érdemlő gyakorisággal jellemezhető még az Antenna Hungária (15 százalék), míg az üzleti kommunikációs piac két jelentős szereplőjének, a Novacomnak (6 százalék) és a GTS-nek (5 százalék) a piacra lépését a vizsgált alapsokasághoz tartozó döntéshozók csupán töredék része valószínűsítette. 7 százalék szerint a British Telecom-ot is a Matáv kompetitorai között kell majd számon tartani, míg 4 százalék szerint - a Matávban 59,53 százalékos tulajdonrészt birtokló német távközlési mamut - a Deutsche Telekom szintén piaci szereplővé válik.

Hárman egy ellen

A Matáv feltételezett első számú versenytársa
A válaszadók fele (48 százalék) nem tudott véleményt formálni, hogy ki lesz a Matáv első számú versenytársa a hagyományos vezetékes távközlési piacon. 16 százalék szerint ez a Vivendi lesz, 14 százalék szerint a Pantel, míg a UPC-t a teljes mintába tartozó vállalatok döntéshozóinak 9 százaléka nevezte meg.

20 százalékos tarifacsökkenés jövőre

A szabad verseny hatása a vezetékestelefon-tarifákra
A válaszadók 75 százaléka a telefon forgalmi díjak általános csökkenését prognosztizálja a liberalizáció után: 49 százalék szerint a csökkenés mértéke nem lesz jelentős, de feltétlenül "érzékelhető", 26 százalék pedig jelentős árzuhanást vár. Minden ötödik (19 százalék) távközlésért felelős vezető azon véleményének adott hangot, hogy a liberalizációnak nem lesz árcsökkentő hatása, míg 3 százalék véleménye szerint az árak alakulása éppen ellenkező előjelű lesz: növekedni fognak a tarifák. Az átlagosan várt tarifacsökkenés mértéke 19 százalék. Az árcsökkenést prognosztizáló válaszadók harmada (34 százalék) a helyi hívásoknál várja a legnagyobb mértékű tarifacsökkenést, nemzetközi hívásoknál pedig 26 százalék. A belföldi hívásirányt mindössze 16 százalék nevezte meg.

A szolgáltatás igénybevételének valószínűsége más szolgáltatótól
Míg a vezetékes telefontarifák csökkenését a válaszadók 75 százaléka jelzi előre, addig 64 százalék mondta azt, hogy a liberalizáció a mobiltelefon forgalmi díjakban is csökkenést fog eredményezni. A mobiltarifa csökkenést előrejelző vállalatok szakemberei átlagosan 15 százalékos áresést prognosztizálnak.

Akik az árak stagnálására vagy emelkedésére számítanak (22 százalék) az alábbi félelmeiknek adtak hangot (az említések gyakoriságának sorrendjében):

  • A liberalizáció után a Matáv dominanciájának köszönhetően nem fognak működni a szabadpiacra jellemző mechanizmusok. Szerintük a Matáv olyan versenyelőnyre tett szert az elmúlt években (évtizedekben), amely - legyen bármilyen törvényi szabályozás - ellehetetleníti az újonnan belépőket.
  • A versenyhelyzetre a szolgáltatók nem az árak csökkentésével fognak reagálni, hanem a minőséget és az értéknövelt szolgáltatásaik körét növelik majd.
  • A Matáv potenciális konkurensei pusztán megtérülési okok miatt sem mehetnek a Matáv jelenlegi tarifái alá, mert az elmúlt években már olyan volumenű összegeket fordítottak a gerinchálózatok (kisebb részt az elérési hálózatok) kiépítésébe, hogy a befektetők majd joggal várják el a beruházás megtérülését.
  • A Matáv és potenciális konkurensei a színfalak mögött majd egyeztetik áraikat, a mobil- vagy a kábeltévé piacon sem volt tapasztalható árcsökkenés a szereplők számának növekedésekor.
  • A vezetékestelefon-tarifák ma olyan alacsonyak a piacon, hogy elkerülhetetlen lesz a tarifaemelés.

    Ötből négy cég kipróbálna új szolgáltatót

    Kapcsolat más vezetékes távközlési szolgáltatóval
    A szervezetek 83 százaléka valamilyen mértékig valószínűsítette, hogy a piac nyitása után a Matávon kívül más szolgáltatótól is igénybe venné a vezetékes távközlési szolgáltatást. Közülük 4 százalék a szabad szolgáltató választás esetén teljesen elpártolna a Matávtól, 25 százalék egész biztosan kipróbálna más szolgáltatót, míg 54 százalék a szolgáltató váltást csupán lehetségesnek tartotta. Mindössze a válaszadók 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a liberalizált piacon is biztosan a Matávnál maradna. A szolgáltatók iránti preferenciák kialakulatlanságára engednek következtetni a kutatási eredmények, hiszen a vizsgált szegmens 74 százaléka (!) még nem tudja, hogy adott esetben melyik szolgáltatóval létesítene kapcsolatot; 8-8 százalék a Vivendit és a PanTelt említette, míg a többi cégre mindössze 1-2 említés érkezett. Ez a helyzet előrevetíti, hogy ebben az évben a piac potenciális szereplői nagy volumenű kommunikációs kampányokkal igyekeznek majd meggyőzni, és maguk mellé állítani a leendő ügyfeleket.

    Más szolgáltató kipróbálásának okai
    Más szolgáltató kipróbálását (esetleg a Matávval való teljes szakítást) kilátásba helyező cégek távközlési döntéshozói elképzelésüket legnagyobb arányban azzal magyarázták, hogy a Matáv vezetékestelefon-tarifái magasak (76 százalék), és egy előnyösebb ajánlat esetén megfontolnák a váltást. 41 százalék a szolgáltatók versenyeztetésének lehetőségét említette, 34 százalék a Matáv ügyfélszolgálatával elégedetlen, míg 31 százalék a Matáv rugalmatlanságára panaszkodott. Mindazonáltal három alapvető típus rajzolódott ki a szolgáltató váltás mögött meghúzódó motivációk prioritása szerint: a váltást kilátásba helyező cége több mint fele (60 százalék) kizárólag árprobléma miatt váltana, 18 százalék a nem megfelelő ügyfélkezelés miatt, míg 23 százaléknál a szolgáltatók versenyeztetése a primer szempont.

    A tarifacsökkenés hatása a szolgáltatóváltásra
    A vizsgált vállalati körben nem volt olyan válaszadó, aki úgy nyilatkozott, hogy már 5 százalékos telefontarifa különbségénél váltana, azonban 5-9 százalék esetén már 17 százalék megfontolná a Matáv elhagyását. 10-19 százalékos differencia késztetné váltásra a vizsgált cégek 30 százalékát. A válaszadók legnagyobb része (44 százalék) mindazonáltal a 20-39 százalék esetén döntene a váltás mellett. Átlagosan kb. 20 százalékkal kellene olcsóbbnak lennie egy másik cég tarifáinak, hogy elpártoljanak a Matávtól a budapesti közép- és nagyvállalatok.

    A tarifacsökkenés hatása a szolgáltatóváltásra
    A teljes alapsokaságot vizsgálva megállapítható, hogy amennyiben "egy másik" szolgáltató 5-9 százalékkal alacsonyabb telefontarifákat kínálna, az összes budapesti közép- és nagyvállalat 16 százaléka fontolná meg a váltást (kb. 268 cég), 10-19 százalékos különbség esetén 43 százalék (kb. 719 cég), 20-39 százalék esetén pedig már 82 százalék cselekedne így (kb. 1371 cég). A 40 százaléknál nagyobb árdifferencia ügyfélszámban már nem jelente sok hozadékot a szolgáltató számára. Tehát összesen kb. 1421 cég váltana valamilyen valószínűséggel, míg az alapsokaság 15 százaléka (kb. 251 cég) korábban úgy nyilatkozott, hogy mindenféleképp a Matávnál maradna.

    A kutatás módszertana

    A minta összetétele és reprezentativitása

    A kutatás során a budapesti közép- (50-299 fős) és nagyvállalatok (300 fő feletti) távközlési területen döntéshozónak számító vezetői körében készítettünk interjút, akik részt vesznek olyan stratégiai döntések meghozatalában, mint a vállalat vezetékes telefóniájával kapcsolatos beruházásai, fejlesztései. A vállalatok kiválasztásakor nem arányosan rétegzett véletlen mintát vettünk a BellResearch integrált vállalati adatbázisából (több kereskedelmi forgalomban kapható adatbázis egyesített és frissített változata), a közép- és nagyvállalatok alapsokaságából külön-külön. A február 12-15 között összesen 203 interjút készítettünk telefonon keresztül, ebből 116-ot a középvállalati, míg 87-et a nagyvállalati szegmensben. A véletlen mintavételből származó torzulások kiküszöbölése érdekében a kutatás feldolgozási fázisában matematikai-statisztikai eljárással, ún. súlyozással visszaállítottuk az alapsokaságot jellemző eloszlásokat. Ennek értelmében az eredmények reprezentatívnak tekinthetők a budapesti 50 fő feletti vállalatokra nagyságuk és tevékenységi körük szerint. A minta maximális hibája ą6,5 százalék, azaz a kutatási eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el attól, mintha az egész alapsokaságot megkérdeztük volna (95 százalékos megbízhatósági szinten).

    Interjúalanyok jellemzői

    A kutatásban nyilatkozók funkcionális területek szerinti eloszlása az alábbi ábrával jellemezhető:

    A súlyozott minta eloszlása
    A megkérdezettek 33 százaléka a szervezeten belül vagy kizárólag a távközlésért felel, vagy olyan műszaki (ellátási) menedzser, akinek feladatkörébe tartozik a telefónia is. Minden negyedik válaszadó az IT területéről érkezik, 15 százalékuk a gazdasági vonalról, 21 százalékuk pedig közvetlenül az ügyvezetéshez tartozik (ügyvezető vagy első számú helyettese). A válaszadók 15 százaléka végső döntéshozónak, 85 százalékuk a döntést befolyásolónak nevezte magát. A középvállalatoknál a válaszadók 25 százalék ügyvezető igazgató vagy első számú helyettese volt, míg a nagyvállalatoknál ez az arány mindössze 5 százalék. Ez az összefüggés korántsem meglepő, hiszen a kisebb méretű szervezeteknél az ügyvezető feladatköre lényegesen szerteágazóbb, és így sok esetben a távközlés területére is kiterjed.